Az Erkel Színház 101. születésnapján nyithatja meg újra kapuit

Az Erkel Színház megnyitásának 100. évfordulóját ünnepelték csütörtökön a Magyar Állami Operaház művészei és a társulat vezetői. A bejárással egybekötött rendezvényen Ókovács Szilveszter elmondta, hogy a kormányhatározatban biztosított 1,8 milliárd forintból 2012. december 8-ra, 101. születésnapjára újul meg az intézmény.

erkel

A Magyar Állami Operaház kormánybiztosa beszámolt arról, hogy idén 100 millió forintot költhetnek a beruházás előkészítésére, így jövőre 1,7 milliárd forint marad. Ezt még kiegészíti majd a februárra tervezett, jótékonysági árveréssel összekötött Erkel-estélyből befolyó pénz.
Ókovács Szilveszter elárulta: Héja Domonkos megbízott főzeneigazgatóval már az Erkel Színház műsortervének kidolgozásával foglalkoznak.
Az operaház által gondozott beruházásról szólva Mozsár István, az Erkel-projekt irányításával megbízott ügyvezető igazgató elmondta, hogy a felújításhoz ki kell üríteni az Erkel Színház tereit. Mint rámutatott, az épületben négyszáz jelmezt is őriznek, amelyek egy részét muzeális célokra megtartják, néhány kiemelkedő darabot felkínálnak árverésre, nagyobb részét pedig megvételre ajánlják fel a magyarországi színházaknak. Biztosan jut készlet a Zeneakadémia opera tanszakának, de más oktatási intézmények is kaphatnak a kosztümökből - fűzte hozzá.

erkel3
Az ügyvezető megerősítette, hogy a felújításra szánt összegből elsősorban a színpadnyílás mögötti terület korszerűsítését akarják megoldani, gépesítik a kézi díszlethúzókat, forgószínpad beépítését is tervezik, és komfortosítják az öltözőket.

Hozzátette, hogy számos műszaki kérdés vár megoldásra, ezért az első feladat az átgondolt, szakmai alapokon nyugvó tervezés. Kiemelte, hogy bár a pénzügyi keret egyelőre nem bővíthető, számítva arra, hogy lesznek jobb, forrásokban gazdagabb idők, csak olyan alapmegoldásokat - úgynevezett modulokat - választanak, amelyekre később zökkenőmentesen "ráépíthetők" a legkorszerűbb technikák is. 

 

okovacs
Az Erkel Színház, amelynek 100. születésnapjára a csütörtöki eseményen tortát is szegtek.

 

Az Erkel történetéről:

Magyarország legnagyobb befogadóképességű, akkor 3200 fős színháza a Tisza Kálmán (később Köztársaság, ma II. János Pál pápa) téren épült fel Márkus Géza terveinek felhasználásával, Jakab Dezső és Komor Marcell meglehetősen puritán tervei alapján. A Népoperát alapító magán részvénytársaság az operaműfaj népszerűsítését tűzte ki célul, ehhez a telket a fővárostól ingyen kapták.erkel2 A késő szecessziós épület többszörösen tagolt homlokzatát görög-római oszlopok és féloszlopok, valamint figurális frízek díszítették, ez a wagneri amfiteátrum-szerű nézőtér első alkalmazása Magyarországon, egyetlen boltozattal lefedett belső terének szélessége megközelíti a 40 métert. A gyatra akusztika miatt 1917-ben Vágó László tervei alapján átépítették, 1951-ben a részleges külső és belső korszerűsítés során ismét az akusztikát javították Kauffmann Oszkár tervei szerint. A színházat 1962-ben korszerűsítették: idősebb Kotsis Iván tervezte a mai, íves hajlású homlokzatot, amely mögött tágas előtér jött létre. Az átépítések során az ülőhelyek száma csökkent, ma befogadóképessége 2206 néző.

A színháznak az első időkben állandó együttese ritkán volt, jobbára operettet játszottak és hangversenyeket tartottak itt. 1915-ben az intézményt a főváros vette át, 1917-től viselte a Városi Színház nevet. A húszas-harmincas években Magyar Művelődés Házának nevezték, énekelt itt Saljapin és Gigli, vezényelt Bruno Walter és Toscanini, zongorázott Bartók Béla, de otthont adott bokszmérkőzésnek, varietéműsornak és politikai gyűlésnek is - 1944 őszén a kommunisták itt követtek el robbantásos merényletet a Nyilaskeresztes Párt nagygyűlése ellen.

 

erkelreg

 

A második világháborúban viszonylag épen maradt épület egy ideig filmszínházként működött. 1953- ban lett az Operaház társszínháza és vette fel az Operaház első zeneigazgatója, Erkel Ferenc nevét. A két színházat az 50-es években évente több mint egy millióan keresték fel, 1947 és 1955 közt Gördülő Opera névvel együttese is volt, amely évadonként száz előadást tartott vidéken.

Az Operaház 1980-84 közti átépítésekor az Erkel volt Budapest egyetlen dalszínháza, de állaga egyre romlott. Már a hatvanas években felmerült a vasfüggöny mögötti részek teljes átépítése, de konkrét lépések csak akkor történtek, amikor az épület szinte használhatatlanná vált, tetőszerkezete is megroppant. A 2006-os szezon már csak a statikai felülvizsgálat kedvező eredménye után, késve indulhatott, az épület utoljára 2007. június 7-én, a búcsúelőadásra telt meg.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Állami Operaház 2005-ben hirdetett pályázatot az Erkel Színház épületének és színpadtechnikájának felújítására-átépítésére, a költségeket magántőke bevonásával, PPP konstrukció keretében tervezték előteremteni. 2009 októberében kormányhatározat született az Új Erkel Színház megépítését célzó pályázat kiírásáról, ezt a döntést idén januárban helyezték hatályon kívül. A kormány novemberben úgy határozott, hogy idén és jövőre 1,8 milliárd forintot biztosítanak az Erkel Színház "előadás tartására alkalmas állapotra történő felújítására". Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa szerint 2013 decemberre ha nem is Európa legmodernebb színházává, de a népoperai játékra alkalmas hellyé lehet tenni az Erkelt.