Egy lócsiszár virágvasárnapja - Sütő-darab a Nemzetiben

Sütő András Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját mutatja be vasárnap a Nemzeti Színház; Kolhaas Mihály szerepében Szarvas Józsefet láthatja a közönség a Gobbi Hilda Színpadon.

A lócsiszárt Heinrich von Kleist novellájából ismerte meg a világ, az ezen a történeten alapuló Sütő-drámát a NemzetiSzínházban először rendező Znamenák István állítja színpadra.

5

Znamenák István rendező a darabról
A színész-rendező ennek kapcsán elmondta: régóta gondol már a darab megrendezésére, mindig érdekelte a hatalom és az egyén viszonya, állandó harca. És az, hogy egy olyan rendszerben, amely ennyire a saját erőszakosságából él, arra épít, abban egy ilyen embernek, aki az igazságát keresi van-e esélye egyáltalán? A darab olyan kérdéseket is feszeget: vajon mennyit vagyunk hajlandóak föláldozni az életünkből, azért, hogy az igazságunkhoz és a jogainkhoz hozzájussunk. "Van aki sokat, akár mindenét is, és van aki, csak beszél róla, de igazából soha nem ad semmit - hangoztatta, hozzátéve, hogy Kolhaas Mihály az, aki épp az ellenkezőjét hirdeti folyamatosan annak, mint amit tenni fog.
Kitért arra, hogy első olvasásra, vagy a régi előadásokat nézve nem tűnik föl, hogy a drámairodalom egyik legnehezebb szerepe a főhősé. Ez most derül ki, amikor az ember színpadra állítja a darabot. A mű első része komoly, kemény filozófiai összecsapás, a darab folyamatosan alakul át akció-krimivé. Az első felvonás szövege nagyon sűrű, nehéz volt értelmezni - fűzte hozzá a rendező.

3Söptei Andrea Lisbeth és Szarvas József Kolhaas Mihály szerepében

Darabtörténet
Kolhaas Mihály története a német törpeállamok kialakulása, a hercegségek, fejedelemségek, önálló zárt tartományok idején játszódik. Kolhaas lovakkal kereskedik - becsületes munkával keresi pénzét - lovait szállítja a megrendelőhöz vagy viszi őket a vásárra. Az egyik határon a váratlanul megváltozott vámtörvények miatt összeütközésbe kerül a fönnálló rend birtokosaival és jogtalan intézkedéseik kapcsán megismeri az önkényt és a kiszolgáltatottságot. Igazáért magányos keresztes háborút folytat. Habár ebben a küzdelemben elveszíti vagyonát és szeretteit, jottányit sem enged. Végül saját magában és istenében is elveszíti lassanként a hitét - olvasható a darab ismertetőjében.

2Marton Róbert (hátul) Tronkai Vencel báró és Gerlits Réka (elöl) Antónia nővér szerepében

"Itt állok, mást nem tehetek"
Znamenák István beszélt arról is, hogy az "Itt állok, mást nem tehetek" mondata, ugyanúgy igaz - a színházműsorán szintén megtalálható darab címszereplőjére - Szent Johannára, mint az e drámában szereplő Luther Mártonra és Kolhaas Mihályra. Bár egyáltalán nem ugyanarról szól a két mű. Johanna története a hit és a politika ütközéséről szól. Itt az igazságtalanságról, és arról a rettenetes dologról van szó, hogy azt csinálhat velünk a hatalom, amit csak akar. De ha fellázadunk, és érvényt szerzünk - akár erőszakkal - a jogainknak, az bizonyos következményekkel jár. Az ember elveszíti a családját, mindenét. A saját lelkét, a hitét is. "Johanna nem veszíti el a hitét, Kolhaas elveszíti. Nemcsak a jogban és a törvényben, hanem az istenben való hitét is elveszíti" - mondta.

1Murányi Tünde Mária és Farkas Dénes Herse szerepében

Sütő vs Kleist
Szólt arról is, hogy Sütő darabja Kleist írásához képest finomabb és szelídebb történet, sokkal inkább filozofikus. Kleist története egy durva és brutális világról szól. "És ebben a nagyon durva és brutális világban, Kolhaas is nagyon durva és brutális" - tette hozzá. Az előadás csak nagyon kevéssé tér el az eredeti drámától, az apróbb változtatások csak a Sütő-darabot erősítik. A mű megírása óta eltelt idő miatt a hangsúlyok egy kicsit máshová kerültek ugyan, de az alaptörténet, a probléma, amelyet körüljár az ez: hogyan omlik össze egy ember teljes világa, miközben az igazságot keresi, a saját igazságát - hangoztatta.

4

Sütő András

Egy lócsiszár virágvasárnapja

Kolhaas Mihály Szarvas József

Lisbeth Söptei Andrea

Nagelschmidt Hevér Gábor

Herse Farkas Dénes

Mária Murányi Tünde

Tronkai Vencel báró Marton Róbert

Günther báró Földi Ádám

Müller Ferenc Rába Roland

Kallheim László Attila

Hinz, Vámos Seres Dániel

Kunz Előd Álmos

Zauner Váncsa Gábor e.h.

Várnagy, Mann Újvári Zoltán

Antónia nővér Gerlits Réka

Luther Márton Blaskó Péter

Henrik Gerő Botond

Várkatona László Attila, Takács Zalán, Fogarasi Gergely

Díszlet: Znamenák István

Dramaturg: Perczel Enikő

Ügyelő: Kabai Márta

Jelmeztervező: Cselényi Nóra

Súgó: Sütő Enikő

Rendező munkatársa: Herpai Rita

Zene: Zságer Varga Ákos 

Rendező: Znamenák István