Összefogás az Erkel Színházért

Várhatóan 2012. december 8-án nyílik meg újra az Erkel Színház.

ErKell nekünk!

Összefogás a 100 éves Erkel Színház felújításáért

(A Magyar Állami Operaház sajtóközleménye)

 

"Az Erkel Színház létkérdés a magyar operajátszás számára, a kormány ezért idén 100 millió, jövőre további 1,7 milliárd forintot szán arra, hogy 366 nap múlva, 2012. december 8-án az Erkelt felújítva, játszásra alkalmas állapotban megnyissuk a nagyközönség előtt" - mondta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa az Erkel Színházban tartott sajtóbejáráson, ahol a média képviselői utoljára láthatták a díszletekkel telezsúfolt épületet a rekonstrukció előtti állapotában. A december 8-án éppen századik születésnapját ünneplő épületben az Operaház vezetősége és neves művészei kísérték körbe az újságírókat.

erkel

Ókovács Szilveszter, Marton Éva, Rost Andrea, Miklósa Erika, Komlósi Ildikó

és Kováts Kolos (fotó: Tomas Opitz)

 

A vendégek szimbolikusan munkavédelmi sisakban járták be az Erkel Színházat. A túravezetők, Ókovács Szilveszter, Mozsár István ügyvezető igazgató, Héja Domonkos főzeneigazgató, valamint az Operaház népszerű művészei a díszletekkel telepakolt előcsarnokból elsőként a színház két muzeális értékű, monumentális freskójához kalauzolták a megjelenteket. Bernáth Aurél alkotásait (Szentivánéji álom és Az ember tragédiája), amelyek a nézőtéri büfé két szemközti falát díszítik, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2009-ben nyilvánította védetté. A séta ezután a szintén díszletraktárnak használt pincerendszerbe vezetett, majd a jelenleg jelmeztárolónak használt zenekari öltözőbe, a privát öltözőkbe, az egykori művészbüfébe, a közönségforgalmi részekre és a nézőtérre. Nem maradhattak ki olyan érdekességek sem, mint például az 1959-es gyártású légtechnikai berendezés (vagyis az épület szellőzője). Mozsár István, aki az újjáépítés lebonyolításáért felel, elmondta, hogy "az épületben láthatnak csúnyának tűnő helyeket, leomlott vakolatot, lyukakat a falakon, de ezek nem statikai problémák, könnyen orvosolhatók. Az épület a már felméréseket végző szakemberek szerint nem életveszélyes, sőt a hírekkel ellentétben meglepően jó szerkezeti állapotban van. Nem lebontani kell, hanem megmenteni." Mozsár István hozzátette: "Terveink szerint lesz forgószínpad, az eddigi kézi díszlethúzást gépesítjük, a kiváló akusztika miatt megtartjuk a nézőtér struktúráját. Kiemelt szempont lesz, hogy az épületet tovább lehessen fejleszteni, tehát olyan modulokat építtetünk bele, amelyek később lehetővé teszik még modernebb berendezések beszerelését."

 

erkel2

Kováts Kolos felvágja a születésnapi tortát (fotó: Tomas Opitz)

 

A közös séta a színpadon ért véget, ahol Kovács Kolos, az Operaház neves basszistája, Mozsár Istvánnal és Héja Domonkossal együtt megszegte a 100. születésnapot jelképező tortát, méghozzá azzal a karddal, amit Kovács Kolos is viselt a színpadon, a Bánk Bán II. Endre királyaként. Ókovács Szilveszter ezután arról beszélt, hogy "az Erkel népoperai hagyományai, valamint az a küldetése, hogy elérhető áron, elérhető közelségbe hozza az operát, balettet, musicalt a budapesti és a vidéki közönség számára egyaránt, mindenkinek fontos." Ezért a kormány által biztosított összeghez a művészekkel együtt azzal szeretnének hozzájárulni, hogy ErKell nekünk! néven meghirdetik az újjáépítéshez kapcsolódó jótékonysági célú összefogást. Ennek nyitó eseménye a 2012. február 18-i Erkel-estély lesz, de az már biztos, hogy a jótékonysági aktivitás részeként az opera és a balett világához kapcsolódó értékes relikviákat (többek között híres énekesek jelmezeit) is árverésre bocsátanak a későbbiekben.
Egyúttal bejelentette, hogy a bejárással egyidőben az Operaház weboldalán (www.opera.hu) elindul az Erkel visszaszámláló, amely 2012. december 8-áig folyamatosan mutatja, hány nap van még hátra a megújult színház megnyitásáig.

 

 

Az Erkel Színház rövid története

 

Napra pontosan száz évvel ezelőtt, 1911. december 8-án nyitotta meg kapuit az akkori Tisza Kálmán téren Budapest második dalszínháza, az Erkel Színház, amelyet akkor még Népoperának neveztek. Már akkor az ország legnagyobb befogadóképességű színházépülete volt. Ma is az, jelenlegi férőhelyeinek száma 1953. Hétszáz férőhellyel (ez kb. az Operettszínház férőhelyeinek száma) haladja meg a második helyezettet, az Operaházat. A külső-belső megjelenésében szokatlanul puritán épületet a kor neves építészei, Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezték.

 

A teátrum építése 9 hónapig tartott (összehasonlításul: az Operaházé 9 évig). A fehér falakon az egyetlen díszítés Pór Bertalan freskója volt a színpadnyílás fölött (a nézőtéri büfé két híres és műemléki védettséget élvező freskója, Bernáth Aurél alkotásai csak sokkal később, 1973-ban kerültek a falakra).

 

erkel4

 

A színház alapítója és első igazgatója, Márkus Dezső azt a feladatot kapta, hogy állandó magyar társulattal, kizárólag magyar nyelven, jelentős részben magyar szerzők műveit játssza. A nyitóelőadáson először Erkel Hunyadi-nyitánya csendült fel, majd egy kortárs francia darab, Jean Nougues Quo Vadis című operája került színre. A színház népoperai jellegét mutatja, hogy prózai darabokat, balettet és operettet is játszottak (pl. Honthy Hanna karrierje is itt kezdődött), és a legolcsóbb jegy 50 krajcár volt. Az évtizedek alatt több átalakításon és névváltoztatáson átesett intézmény (Városi Színház, Magyar Művelődés Háza) volt varieté, művelődési központ és mozi is, sőt a 30-as években bokszmeccseket is rendeztek itt. A fő profilja azonban mindvégig a színház maradt, már a "hőskorban" is számos világhírű művész és társulat lépett itt fel: Benjamino Gigli, Arturo Toscaini, Wilhelm Furtwängler, a Milánói Scala együttese, a Bécsi Filharmonikusok, a New York-i Filharmonikusok vagy éppen a Párizsi Opéra Comique.

 

erkel5

Bernáth Aurél: Szentivánéji álom (fotó: Operaház)

 

Az épület 1951-ben került az Operaház felügyelete alá, és két évvel később kapta meg az Erkel Színház nevet. Az elmúlt évtizedekben színpadán olyan világsztárok álltak, mint Mario Del Monaco, Montserrat Caballé, Carlo Bergonzi, Luciano Pavarotti, Plácido Domingo, Renata Scotto, José Carreras, Jevgenyij Nyesztyerenko, Ramon Vargas, Jelena Obrazcova, Dietrich Fischer-Dieskau, vagy a könnyedebb műfajok világából Ella Fitzgerald, Benny Goodman, Gilbert Bécaud és Yves Montand. Az Operaház rekonstrukciója alatt (1980-84) kizárólag itt tartottak operaelőadásokat. Az Erkel Színház 2007. június 7-én telt meg utoljára, egy búcsúkoncerten. Azóta a nagyközönség előtt zárva van.

 

 

Nevezetes előadások (1953-tól):

 

Mozart: Don Juan (R: Nádasdy Kálmán, D: Oláh Gusztáv, K: Ferencsik) 1956
Puccini Turandot (R: Nádasdy, K: Ferencsik) 1958
Rossini: Ory grófja (R: Szinetár Miklós, K: Lamberto Gardelli) 1960
Verdi: Macbeth (R: Mikó András, K: Lamberto Gardelli) 1961 (valamint további Verdi-felújítások Gardellivel: A végzet hatalma 1964, Requiem 1964, Aida 1964 stb.)
Rossini: Hamupipőke (R: Békés András, K: Lukács Ervin) 1965
Gershwin: Porgy és Bess (R: Mikó, K: Pál Tanmás) 1970
Verdi: A lombardok (R: Mikó, K: Lamberto Gardelli) 1974
Prokofjev: Három narancs szerelmese (R: Békés, K: Lukács Ervin) 1975
Janacek: A ravasz rókácska (R: Vámos László, K: Oberfrank Géza) 1979
Offenbach: Kékszakáll (R: Békés, K: Nagy Ferenc) 1982
Bach-Presser: A próba (Kor: Fodor Antal)
Mozart: Don Giovanni (R: Jurij Ljubimov, K: Fischer Iván) 1982
Wagner: Parsifal (R: Mikó, K: Ferencsik) 1983
Rossini: A sevillai borbély (R: Békés, K: Török Géza) 1986
Gounod: Rómeó és Júlia (R: Gulyás Dénes, K: Lukács Ervin)
Respighi: A láng (R: Mikó, K: Lamberto Gardelli) 1989
Puccini: Turandot (R: Kovalik Balázs, K: Rico Saccani) 1997
Britten: A csavar fordul egyet (R: Kovalik, K: Oberfrank Péter) 2004
Wagner: Lohengrin (R: Katharina Wagner, K: Jurij Szimonov) 2004
Kocsák - Harangozó: Hófehérke és a 7 törpe (Kor: Harangozó Gyula) 2004

 

(forrás: Magyar Állami Operaház)