Nem csupán fikció - Ibsen Nórája Tatabányán

December 16-án mutatja be a Tatabányai Jászai Mari Színház Ibsen Nóra című darabját. Cikkünkből kiderül milyen valós történet szolgál a darab alapjául, és hogy Ibsen milyen viszonyt ápolt Jászai Marival.

Darabtörténelem

Ibsen 1878. október 19-én vetette papírra a "Babaház" -hoz készített első feljegyzéseket, rögtön azután, hogy Münchenből Rómába költözött. A „Feljegyzések a jelenkor tragédiájához” cím alatt az alábbiak olvashatók: „Két eltérő lelki törvény, két lelkiismeret létezik: az egyik a férfiaké a másik meg a nőké. Nem értik egymást: gyakorlati kérdésekben azonban a nőket mégis a férfiak törvényei szerint ítélik meg, akárha férfiak lennének nem pedig nők. A feleség a darab végére teljesen összezavarodik és már nem tudja eldönteni, mi helyes és mi nem: józan ösztönei és a tekintélytisztelet között őrlődik.”

A darab nem csupán fikció, megszületésekor Ibsent egy Németországban épp tárgyalás alatt álló peres ügy (Laura Kieler-ügy) néhány eleme is ihlette a darab konfliktusának megrajzolásakor.

ibsenHenrik Ibsen

Laura Smith Petersen, férje után Kieler, megismerkedett Ibsennel, akivel később barátságot kötött. 1871-ben meglátogatta Drezdában, majd öt évvel később Münchenben is, ott már férjével, Victor Kielerrel együtt. 1876-ban Victor Kieler megbetegedett tuberkulózisban, és az orvosok azt tanácsolták, utazzon hosszabb időre délre. Az utazás finanszírozására Laura Kieler kölcsönt vett fel a férje tudta nélkül, de annyira meggyűlt a baja a hitelezőkkel, hogy váltót hamisított, mint Nóra is, csak hogy pénzt szerezhessen. Az ügy végül tragédiába torkollott: kitudódott a váltóhamisítás, és a férj kezdeményezte a válást. Laura Kielert eltiltották gyerekeitől, és idegkimerültség miatt egy időre elmegyógyintézetbe került. Ibsen jól ismerte a történetet, amikor a Babaházat írta. (Jens-Morten Hanssen / ibsen.net)

Folyamatosan műsoron tartják

A dráma az 1879-es ősbemutató óta folyamatosan műsoron van a világ különböző pontjain. A rendező számára is hatalmas kihívás egy ilyen mű, hiszen úgy kell megrendezni a darabot, hogy az klasszikus formáját megtartva, modern nyelvezetben a mai kor nézője számára is érthető maradjon.

A dráma ősbemutatója hatalmas port kavart, mivel az akkori társadalmi helyzetben egyáltalán nem volt elfogadott a női önállóság és az azt hirdető mozgalom. „Nóra” a női egyenjogúság jelképévé vált, „Nóra” maga jelentette a forradalmat. Joggal merül fel a kérdés, vajon egy több, mint száz éves darab hogy tudta megőrizni aktualitását. A válasz valószínűleg abban rejlik, hogy a konfliktus ugyan személyes és az egyén szintjén zajlik, azonban gyakori társadalmi előfordulása egy nagyon fontos problémára irányítja a figyelmet.

A „Nóra” igen hatásosan megalázónak és felháborítónak hirdette a nők helyzetét, a női egyenlőség hiányát. Ezen a férfitársadalom és a nőknek az a többsége, amely nem is akart önálló, egyenrangú lenni a férfiakkal, világszerte felháborodott. A színházakban botrányok törtek ki előadás közben, a sajtó több helyütt is bűncselekménynek tartotta a dráma megírását, s még inkább előadását. (literatura.hu)

SPS_0024

Darabtörténet

A történet hétköznapi. Egy nő, tízévnyi házassággal és három gyerekkel a háta mögött rádöbben, hogy nem tudja, ki is ő valójában. Egyik percről a másikra hull le a rózsaszín fátyol és jön el a felismerés pillanata, hogy egész eddigi házas élete csupán illúzió volt.

A mű keletkezésekor az akkori társadalmi helyzetben szinte lehetetlen volt a hagyományoktól való elszakadás, a női önállóság hangoztatása. Manapság a hagyomány eltűnése és a túlzott önállóság okozza azt a zűrvart és káoszt, mikor az egyén csak magára gondolva, a problémákat kikerülve és nem megoldva maga mögött hagy mindent. Tehát a probléma ugyanaz, csupán a körülmények változnak.

Nórának van egy titka, folyamatos a rettegés és a lebukás veszélye. Ez a feszültség, melyet a néző a színpad másik oldalán is folyamatosan érez. Nóra lázadásai eleinte gyermeki, ártatlan csintalanságnak indulnak, lassan és vészjóslóan bontakoznak ki, alakulnak át belső, majd külső harccá, ami aztán képes szétbomlasztani egy párkapcsolatot. 

nora_1fotó: Jászai Színház

Az előadásról

A díszletet a Junior Prima Díjas Cziegler Balázs tervezte. Ibsen szimbolikus címalkotásához (Babaszoba) kézenfekvőnek tűnt egy szimbólumokkal teli díszlet megtervezése. A kamaraterem adott volt egy intim közeg megteremtéséhez melyben a fehér, steril, puha és kipárnázott lakásdíszlet, mint egy kalitka tölti be a teret. Nóra a becézett „Mókuspacsirta” kalitkája ez. De, hogy valójában mi is rejtőzik a puha párnák mögött az folyamatában, lassan, időközben derül ki.

A Jászai Mari Színházban egy olyan izgalmas darabot láthat a közönség, amely friss rendezői felfogásban, a mai társadalmi szituációkra reagálva jeleníti meg a nagy klasszikust úgy, hogy eközben hű marad Ibsen művéhez.

Henrik Ibsen és Jászai Mari kapcsolatáról

Henrik Ibsen a XIX. század egyik legnagyobb drámaírója, sokak szerint az egész drámatörténet két és fél ezer évének egyik legnagyobb alakja. Hozzánk talán el sem érkezett volna költői híre, ha 1849-ben, huszonegy éves korában nem írja meg egyik legszebb elégiáját, amely a magyar szabadságharc bukását siratja el. (Ibsen: Til Ungarn)

Amikor három ízben is jó néhány hétig nálunk járt, drámáinak hősnője és fellobbanó érzelmeinek társnője Jászai Mari volt - ő a művésznőt norvégra, az pedig őt magyarra tanította. Jászai Mari már akkor kezdett beletanulni a skandináv nyelvbe, mikor akkori szeretője, Reviczky Gyula a „Nórá"-t fordította. Ezt a „Nórá"-t azután Jászai alakította, ennek magyar bemutatójára jött el a szerző Budapestre. Úgy hitte, néhány napra jön, de azután hetekig maradt Jászai Mari mellett (Reviczky nem kis bosszúságára).

nora_2fotó: Jászai Színház

Henrik Ibsen: Nóra

Bemutató: 2011.december 16. 19:00

Szereposztás:

  • Helmer, ügyvéd:   Crespo Rodrigo
  • Nóra, a felesége:   Balsai Móni
  • Doktor Rank:   Honti György
  • Lindéné:   Major Melinda
  • Krogstad, jogtanácsos:   Egyed Attila
  • Helene, bejárónő:   Tóth Rita
  • rendező:   Guelmino Sándor
  • díszlettervező:   Cziegler Balázs
  • jelmeztervező:   Kárpáti Enikő
  • ügyelő:   Szilágyi Yvette
  • súgó:   Dobos Erika, Deme Zsófia
  • rendezőasszisztens:   Bischof Ildikó