Protokoll - Térey és Fekete Ernő a Radnóti színpadán

A Protokoll című verses színmű (és korunk) hőse, Mátrai Ágoston, aki túlontúl sima, agyonszabályozott életútjának feléhez érve válságot él át, onnan keresi a kiutat, a szerelmet, a boldogulást. A megcsömörlött protokollfőnök szerepében a budapesti Katona József Színház művészét, Fekete Ernőt láthatják a Radnóti színpadán.

„Ó, túl sok ember, s oly csúf emberek […] Ki szóra nyitja száját, undorító. A köszönésük. De a csöndjük is.[…] A népemet, ha viharvert, ha büszke: rettegem / Nem az országot, hanem csak lakóit; Lakói egy részét. Hogy pontosítsak: / Lakói 98 százalékát.” (Részlet a könyvből)

Kritikus szemmel a Protokollról

"Mátrai Ágoston protokollfőnök a Külügyminisztériumban. Az állam lakája, szürke eminenciás. Korunk hőse, aki ugyanakkor közeli rokona a XIX. század „fölösleges embereinek". Jó családból származik, művelt, sármos, biztos anyagi háttérrel rendelkezik és hiperérzékeny. Elég ennyi a boldogsághoz? Minden nő álma vajon milyen nőt álmodik magának? Legyen Blanka, a saját unokanővére? Legyen a világklasszis teniszezőnő? Vagy Fruzsina, az országház kifürkészhetetlen gyorsírója? És hogyan éli hétköznapjait egy minisztériumi középvezető? Mit kezd a felelősséggel, a zárt életével, a szorongásaival? Térey János verses regénye a mai Budapest középrétegének apró részletekig cizellált lát- és kórképét adja, betekintést engedve a művészvilág kulisszái mögé is". (Forrás: moly.hu)

2Térey János, fotó: Koncz Zsuzsa, forrás: Radnóti Színháu

Térey János a műről és feldolgozásáról:

Hogyan készültél a legutóbbi regényed, a Protokoll megírására?

Igazából nem készültem rá. Soha nem készülök az adott feladatra, hanem mindig a feladat talál meg előbb, az kényszerít a kutatásra.

És ez a feladat hogyan talált meg?

Egy készülő lexikon körkérdésére válaszoltam. Rákérdeztek a kedvenc sportomra, a hobbimra és a fóbiámra. A fóbia rovatba kapásból beírtam a protokollt, mert mindig is zavart az intézményesített élet merevsége, és zavartak azok a hasznosnak mondott szabályok, amelyek megbéklyóznak bennünket. Adott volt a téma, amelynek később vizsgáltam meg a mögöttesét. Így találtam rá a diplomáciára, ahol nyomatékosan jelen van a protokoll. (Forrás: mandiner)

Miért éppen a protokoll világát választottad?

Hivalkodóan költőietlen tárgy. Az érdekelt benne, hogy mennyire nem romantizálható. (...) Tudtam, milyen társadalmi rétegbe tartoznak majd a hőseim. Kerestem azt a helyet, ahol a jelenkori fölösleges ember megjelenhet. A mai magyar irodalom visszarévedő: zsúfolva van közepes történelmi regényekkel, egyáltalán nincs párbeszédben a mával. Nem szerettem volna sültrealista regényt írni; olyan témán akartam dolgozni, ami mindannyiunk elevenébe vág. Alapvetően az az emberi habitus érdekelt, amely egy középkorú diplomatát jellemezhet. Ennek ellenére atipikus hőst írtam meg. Ezekkel a jellemjegyekkel nem lehetne sokáig protokollfőnök a hősöm. Ugyanis túl fegyelmezetlen.

Kinek az ötlete volt, hogy a regényből darab készüljön?

Két fölszikrázó szándék találkozott. Bálint András igazgató és Kovács Krisztina dramaturg körülbelül egy időben olvasta a könyvet. Aztán megkerestek. (Forrás: port.hu )

Protokoll plakátok versenyeztek

A Protokoll című bemutatók kapcsán a színház meghirdetett egy plakátpályázatot. A 4 tagú zsűri (Bálint András igazgató, Valló Péter rendező, Horgas Péter díszlettervező és Csáfordi László grafikus) közösen döntöttek arról, hogy melyik pályázatot találják a legjobbnak. Az első díjat megosztva adták ki, ezen plakátok felhasználásával fog a Protokoll című előadás plakátja elkészülni. Mindkét 1. helyezett díja 50. 000 Ft, és 8 db szabadon felhasználható színházjegy a Radnóti Színház bármelyik előadására. A 3. helyezett díja 15. 000 Ft, és 4 db színházjegy.

protokollplakatok

A protokollosról

A protokollos a "láthatatlan ember", aki a háttérből irányítja a diplomáciai programok lebonyolítását. Mindig elsőként érkezik a helyszínre, hiszen ő mutatja be egymásnak a vendégeket, éppen ezért mindig ő ül az első kocsiban.

Az uralkodók, kormány- vagy államfők látogatása előtt az illetékes protokollosztály mintegy kétezer kérdésben egyeztet a másik féllel az öltözettől kezdve az üdvözlésen át az ültetésig. Ruhája szerint fogadják, esze szerint bocsátják el az embert, tartja a protokollos közmondás. Noha a női kalapviselés szokása már a múlté, II. Erzsébet angol királynő továbbra is ragaszkodik hozzá, így az ő társaságában minden hölgynek kalapot kell viselnie.

A rangsorolás a politikai protokoll egyik legtöbbet vitatott kérdése, de mindig is az volt: 1699-ben, a karlócai béke aláírásakor ötajtós pavilont építettek, hogy az öt ország képviselője egyszerre léphessen a békeszerződéshez.

Színházi protokoll

A hétköznapi protokoll a mindennapi kulturált viselkedés szabályainak összessége. Ottlik Károly protokollszakértő hat és félszáz oldalas kézikönyvének színházlátogatással foglalkozó fejezete szerint színházban nem való

- a cselekményt hangosan kommentálni

- megjósolni szomszédunknak a dráma várható fejleményét

- a színészek magánéletét ismertetni

- szcenikailag és lélektanilag csendre épített jelenetbe közbetapsolni

- zenés előadásoknál a dallamot csendesen zümmögni

- a lehajtható ülőhelyeket lármásan csapkodni

- a mellettünk ülő műsorfüzetét olvasni

- az előadás közben távozni

- késéssel zavarni a többi nézőt vagy hangosan méltatlankodni, mert mások elkéstek

- találomra választott sorokban keresgélni a helyünket (különösen késés esetén), és az előttünk érkező nézőknek hátat fordítva araszolni a saját helyünkre

3Fekete Ernő és Szávai Viktória, fotó: Koncz Zsuzsa

Radnóti Miklós Színház: Protokoll

Bemutató: 2011. január 22.

Térey János azonos című verses regénye alapján színpadra írta: Térey János és Kovács Krisztina

Rendező: Valló Péter

Mátrai Ágoston, protokollfőnök a Külügyminisztériumban - Fekete Ernő

Blanka, Mátrai unokatestvére - Szávai Viktória

Fruzsina, gépírónő a Parlamentben - Wéber Kata

Dorka, Mátrai exbarátnője - Sárközi-Nagy Ilona

Vera, Mátrai anyja, színésznő - Csomós Mari

Karányi, Mátrai barátja, kritikus - Szervét Tibor

Donner, Mátrai barátja, baleseti sebész - Adorjáni Bálint

Novák, Mátrai szomszédja, közgazdász - Schneider Zoltán

Laci bácsi, Mátrai nagybátyja, klasszika-filológus - Lukáts Andor

Skultéti, Mátrai főnöke, külügyminiszter - Gazsó György

Tekla, titkárnő a Külügyminisztériumban - Martin Márta

Kovács, Mátrai kollegája, osztályvezető-helyettes - Csányi Sándor

Közreműködő: Nagy Viktória, Fejes Kitty, Bora Gábor, Katona Gábor

Dramaturg: Morcsányi Géza, Hárs Anna

Díszlet: Horgas Péter

Jelmez: Benedek Mari

Világítás: Baumgartner Sándor

Mozgás: Fejes Kitty

Rendező munkatársa: Őri Rózsa