A színház győzelme - 60 éve újra megnyílt a Vígszínház

1951-ben, ezen a napon nyílt meg újra, a második világháború után újjáépített Vígszínház, a Magyar Néphadsereg Színháza néven. A színház történetének néhány momentumát idézzük meg, és mondhatnánk, ha nem lenne képzavar, hogy pár ereklyét is közzéteszünk.

kodosnezoter

Hogy nyílt meg újra a Vígszínház? - Kis történelem

Hogy vonult be Molnár a világirodalomba?

(...) Molnár Ferenc drámaírói pályafutása is másként alakult volna, ha nincs Ditrói Mór, Varsányi Irén, és Hegedűs Gyula, ha nincs a Vígszínház együttese. 1902 november 28.-án volt az első Molnár-bemutató: A doktor úr. Az első maradandó sikert azonban 1907 tavaszán az Ördög hozta. Akkoriban vendégeskedett társulatával Pesten Ermete Zacconi, az őseredeti tehetségű olasz színész, aki 24 óra alatt nyersfordítást készíttetett az új Molnár-vígjátékból, s alig egy esztendővel később Milánóban be is mutatta. Ez volt az első magyar export darab és lényegében ezzel kezdődött a külföldi színpadokon a Molnár-sikersorozat. Az Ördög sikeréből kivette részét a Vígszínház akkori dramatrugja, dr Komor Gyula, aki a premieren, amikor a 3. gongütés elhangzott, odafordult Molnár Ferenchez és azt mondta: „Ferikém, e pillanatban lépsz be a világirodalomba!” (...)

Kaszinók és vétkek

Kezdettől fogva a polgárság színháza volt a régi Vígszínház. A századforduló első éveiben, a pesti polgárság leghaladóbb rétege szembeszállt a feudalizmussal, gondolkodásában progresszív volt. Ez jutott kifejezésre abban is, hogy a színházban az életszerűséget kereste. Így alakult ki a Vígszínház, mint ennek az új polgári rétegnek találkozási és érintkezési helye. Divatosak voltak a Vígszínházi premierek. Sikknek számított, ha a színészek játékát, öltözködését társaságban utánozták. „A Vígszínház két első földszinti középsorát a kaszinók bérelték. Azok a gentlemanek, akik ezekre a helyekre jártak, annyira finnyásak valának a férfidivat minden csínjára-bínjára, hogy ha a színpadon valamelyik színész vétett az öltözködés bármely legcsekélyebb szabálya ellen, az a színész, bár már játszhatott valamely szalonszerepet úgy, akár Talma: egy fölényes legyintés a „kaszinó-sorban”, végleg elintézte őt...” (Szerémy Zoltán, 1902)

A divat színházáról

Később a divat-premierek tették nevezetessé a vígszínházi bemutatókat. „Micsoda káprázatos páholysorok! És a földszinten többségében frakk, mint egy londoni előkelő színházban. A hölgyek fejedelmi divatrevüt rendeztek. A négy szünet kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megszemléljék egymás csodás toalettjét.. Hatvany Lili fekete tüll toalettet viselt, drapp applikációval. Feltűnően szép toalettet hordtak a „privát társaság” dámái is. Szakértő hölgyek sugalmazására említsük meg közülük Fellner Alfrédné kék csipkeruháját, Vincze Ernőné tarka impriméjét...” (Az Est, 1936)

demikor

Az utolsó előadás, a bujkáló Várkonyi és az a bizonyos lista

1944. december 1-én volt az utolsó előadás a régi Vígszínházban. Selma Lagerlöf Nobel-díjas írónő Portugália császára című színművét játszották. Somlay Artúr, Fényes Alíz, Benkő Gyula, Ladomerszky Margit, Orsolya Erzsi, Greguss Zoltán és Bihari József voltak a főszereplők. Hegedüs Tibor, a színház igazgatója rendezte ezt az utolsó háborús bemutatót. (Hegedüs ma: „Kettős dráma játszódott le akkor a Vígszínházban, a színpadon mintegy végvonaglásképpen bemutattuk a Nobel-díjas írónő darabját, amely olyan világot vázolt fel, ahol béke van, az embereknek nem kell félniük... Ezzel egyidőben vagy 13-an bújkáltak a színház pincéjében, köztük volt Várkonyi Zoltán (a színház későbbi igazgatója), Peti Sándor is. A színpadon a darab végét egy hegedűszó jelezte, ez volt egyébként a jel a pincében bújkálóknak is, hogy előbújhatnak rejtekhelyeikről, hamarosan kiürül az épület...)

Ez a háborús premier kora délután kezdődött, közben lövöldözések zaja szűrődött be az utcáról. Mindenki ideges, türelmetlen volt. De játszani kellett, mert ez volt az egyetlen mód, hogy az együttes megőrizze a helyiséget és ne engedje át a nyilasoknak, vagy a németeknek. Mielőtt a fővárost a Vörös Hadsereg csapatai bekerítették volna, a Vígszínház művészeit is felszólították, hogy az utolsó kitelepülő vonattal utazzanak Nyugatra. Az igazgatóság ezt a felszólítást a próbatáblára függesztette ki, azzal a megjegyzéssel, hogy aki menni akar, iratkozzék fel. Egyetlen név sem került az ívre...

vigsz

Amikor a színházban robbant az akna

pestiletrejotte1945 január elején a Fellner és Helmar építészek által 1896-ban emelt színházat találat érte. A kupolán át egy akna zuhant a nézőtérre és ott robbant fel. A Vígszínház nézőtere szinte megsemmisült. A pince azonban sértetlenül maradt, az ott bújkálók megmenekültek. A felszabadulást követően a Vígszínház régi együttese – kiegészülve azokkal a művészekkel, akiket a fasiszta törvények eltiltottak a színpadtól, nyilvános szerepléstől- átmenetileg a Nagymező utcai Radius Mozi épületében folytatta munkáját. Nehéz évek voltak ezek. Nem volt erőteljesen körülhatárolt programja a színháznak. Csődbe jutott a vállalkozás, utána háromtagú színész-direkció vette kezébe a nagymultú intézmény sorsát: Tolnay Klári, Somló István és Benkő Gyula vezette 1949 nyaráig, a színházak államosításáig a Nagymező utcai Vígszínházat. Még ugyanabban az esztendőben hozzáfogtak a Szent István körúti épület újjáépítéséhez. Ezekből a munkálatokból részt vállalt a Néphadsereg is. Ezért került 1951 december 21.-én a színház kapunyitásának napján a homlokzatra „A Magyar Néphadsereg Színháza”. Együttesének jó része addig az 1950-ben alakult Honvéd Színház tagja volt. (...) (Forrás: Magyarország 1966/52, szerző: Bános Tibor)

A színház 1960-ban hivatalosan is visszakapta a Vígszínház nevet.  Az épület életében újabb fordulat 1992 tavaszán következett be, mikor is a magyar országgyűlés 2 milliárd forintot hagyott jóvá a Vígszínház rekonstrukciójára. A felújítás egy év alatt készült el: 1993 tavaszán, amikor a munkát elkezdték, még folytak az előadások. Csak az 1993–1994-es évadot töltötte az épületen kívül a társulat: a Nyugati pályaudvar mellett felállított sátorszínházban játszottak. A felújított színházat 1994. október 22-én Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg.

vorosraketterem_vigszinhazetlap

Forrás: OSZMI, Színház.hu, Színházi Élet 1944, Az Esti Hírlap, melyben 1964-ben jelent meg A ködös nézőtér című csoda.

Válogatott: Tóth Berta/ Színház.hu