Csák Máté akarata - Musical premier Kassán

Az mindenesetre tény, hogy egy igen izgalmas korszak volt tele intrikákkal, belharcokkal, s történész legyen a talpán, aki el tud igazodni az eseményeken. Ebben nem segít a Kassán most bemutatott új, első kassai musicalnek hirdetett előadás sem, de valószínűleg nem is ez volt a célja. A befogadó színházként működő Cassia Színház első önálló bemutatóját tartotta, melynek főhőséül Csák Mátét választotta.

4_IMG_0063

Károly Róbert és Csák Máté, ők ketten kiemelkednek a XIII. század végének és XIV. század első felének magyar történelméből. Károly Róbertet háromszor koronázták meg, míg végre elkezdhette a magyar történelem egyik legkomolyabb királyi karrierjét, s az Árpád-ház kihalása után megszilárdíthatta a középkori Magyarországot, s bár 1312-ben a Kassa melletti rozgonyi csatában legyőzte a Csák Máté által támogatott Amadé fiak seregeit, de megnyugodni csak 1321-ben tudott, amikor Csák Máté elhalálozott.

S itt álljunk meg egy szóra a kor egyik legnagyobb hadurának számító Csáknál, aki az ország északnyugati részének teljhatalmú nagyura, s III. András halála után leginkább keresztbe tesz a trónkövetelőknek. 1297 tavaszán foglalja el Trencsén várát, s több mint 20 éven át innen irányítja hadjáratait, s tartja rettegésben Magyarhont. Egyes szlovák történészek előszeretettel nevezik szlovák királynak is, de ezen állításra soha kézzelfogható bizonyítékot nem találtak.

Ezek a megfogható s bizonyítható tények, a Kassán bemutatott történet, de a többi irodalmi művet mozgató szálak is többnyire a képzelet szülöttei. Bár meglepő módon Csákért nem tolakodtak az irodalmárok, se a magyar, se a szlovák irodalomban nem tengnek túl a Mátét és korát feldolgozó darabok. Számomra a legemlékezetesebb az 1996-ban Martin Kákoš által rendezett tévéjáték, amelyben szabadon kezeli J. M. Hurban, L. N. Jégé és J. Záborský egy-egy írását, míg a Magyar Rádió által a szintén kilencvenes években készült Magyar királyok hangjátéksorozatban Kopányi György és Csák Gyula eleveníti fel a kort, s benne Csák Mátét.

A kassai bemutató legfontosabb érdeme, hogy az nem a szlovákok első királyát akarja piedesztálra állítani, hanem egy eddig nem túl fényezett, önhatalmú politikus személyes tragédiáját próbálja felmutatni, nem kevés sikerrel.

3_IMG_0087

A Csák Máté című musical eredetileg rockoperának íródott, s azt koncertformában mutatták be Pöstyénben 2008-ban, majd Sztrecsény várának hangulatos romjai között, amelyben többek között lehetőséget kapott Dušan Jarjabek, Sisa Sklovska, Kamil Mikulčík vagy Csontos Vilmos. A rockopera zenéjét az Elán tagja, Ľubo Horňák követte el, szövegét Dodo Gombár, többnyire musicalre szakosodott (de ő írt annak kétszemélyes darabot Eszenyi Enikőnek és Milan Mikulčíknak) író-rendező írta. Hozzájuk társult Jakub Nvota dramaturg, s Kassán Peter Weinciller rendező, akik a meglehetősen szabadon kezelt alapanyagot egész estés színdarabbá rakták össze. Csák Máté és Károly Róbert mellett annak a darabban igencsak szabadon kezelt unokanővére, Izabella és az V. Kelemen pápa által Magyarországra küldött Gentilis bíboros valós alakok, a többiek a romantikus cselekmény lebonyolításában segédkeznek, történelmi hitelük nincs.

A Cassia eddig kizárólag befogadó színházként működött, főleg a prágai Kalich musicalszínház előadásait játszotta nagy sikerrel, de az igazgató Vladimír Tamaškovič elirigyelve az eperjesi Záborský Színház sikereit, úgy döntött, hogy egy színpadra tereli a régió tehetséges énekes-színészeit, s pályázatot hirdetett.

2_IMG_0125

Az előadás bőven teljesíti a tisztességes musicaljátszás követelményeit, bár technikailag a bemutatón még nem volt minden a helyén. Ahogy a recenzens rendkívül hiányolta a műsorfüzetet, de még a szórólapot is, s bizony a színház honlapja sem nyújtott sok fogódzót. A címszerepet Hundža István alakítja, akit láthattunk már a pozsonyi Új Színpad A három testőr és az Assisi Szent Ferenc c. előadásaiban, ahogy az eperjesi Marie Antoinetta című Dusík-musicalben is. Hundža az előadás messze legizgalmasabb figuráját adja, tele érzelemmel és szenvedéllyel, s képes a gőgösnek ismert hadúr emberi gyengeségeit is megláttatni, akinek szíve megadja magát Izabella szépsége előtt. A többi szereplő közül Károly Róbert kamaszképű figurája és a bosszúálló nőt már túláradó szenvedéllyel hozó Kumája (Ladislava „Lilly" Maníčková) izgalmas alakítások, míg a legkevésbé emberi a pozitív emberi érzelmeket teljes mellszélességgel mellőző Peter Orgován Gentilis bíborosa. Ő az, akit egy pillanatra sem vagyunk képesek elfogadni, nem úgy a Juraj Fotul által alakított Johannt, akit Csák Máté bizalmas embereként ismerünk meg, de aki a szerelmi csalódás miatt fejét vesztett Mátét elárulja, s átáll Károly Róbert oldalára.

1_IMG_0284

Pragmatikus díszletek és egészen megejtő, a szereplőket segítő jelmezek, olykor-olykor fülbemászó dallamok, s egy alig két óra alatt elmesélt szenvedélyekkel tűzdelt középkori történet – talán többet is kaptunk, amennyit vártunk. S mostantól talán el tudjuk fogadni Csák Máté állítólagos ars poeticáját, amely állítólag így hangzik: „A sorsomat saját magam irányítom. Lehet, hogy letévedek olykor az igaz útról, lehet, hogy elérem a csillagokat, de történjék bárhogy is, mindig van annyi erőm, hogy önmagam irányítsam azt".

Juhász Dósa János / színház.hu