Mit vizsgálnak Dörner pályázata kapcsán?

A Színház.hu-hoz eljutott az a beadvány, amelyet az LMP adott be Dr. Pesti Imrének, a Budapest Fővárosi Kormányhivatal kormánymegbízottjának, aki Dörner György pályázatának törvényességét vizsgálja. Ebből kiderül, milyen kérdésekre várnak választ. 

Tisztelt Kormánymegbízott Úr!

Mint az bizonyára Ön előtt is ismert, a Fővárosi Önkormányzat pályázatot hirdetett az Új Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói állásának betöltésére. A pályázat kiírásra két pályázó – nevezetesen az eddigi igazgató Márta István és Dörner György – nyújtott be pályázatot. Túl azon, hogy a két pályázat terjedelme és minősége között előbbi javára óriási színvonalbeli különbség állapítható meg, megítélésünk szerint a pályázati eljárás során több törvénysértés is történt, melyek azt eredményezték, hogy a Főpolgármester Úr Dörner Györgyöt nevezet ki. Mindezek alapján kérjük Kormánymegbízott Urat, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.) 98. § (3) bekezdés a) pontjában biztosított jogkörében eljárva vizsgálja meg az eljárás jogszerűségét.

Tisztában vagyunk avval, hogy jelen ügyben fennállhatna a hivatkozott szakasz (4) bekezdésében szabályozott törvényességi ellenőrzési korlátozás, éppen ezért kifejezetten kérjük a pályázati eljárás törvényességének vizsgálatát.

Indokaink a következők:

  1. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 39. §-a részletesen szabályozza a pályázat elbírálásának folyamatát, azaz a döntést megelőző eljárást. E szerint egy a törvény hivatkozott szakaszának (6) bekezdésében szabályozott módon összeállított szakmai bizottság értékeli a pályázatokat, és azokat ’támogatott’ és ’nem támogatott’ minősítéssel láthatja el. A bizottság több pályázatot is minősíthet támogatottnak. A hivatkozott törvényhely (9) bekezdése szerint „a munkakör betöltéséről – a szakmai bizottság véleményének mérlegelése alapján – a munkáltatói jogkör gyakorlója … dönt.”
  2. Jelen esetben Márta István pályázatát a bizottság 6:2 arányban támogatta, Dörner Györgyét 4:2 arányban nem támogatta, a munkáltatói jogkört gyakorló Főpolgármester mégis utóbbi javára döntött.
  3. Megítélésem szerint Dörner György pályázatát a bizottság azért nem támogatta, mert az e levél mellékletét képező okokból az nem felelt meg a pályázati kiírás több feltételének. Ha tehát a munkáltatói jogkör gyakorlója a fent említett jogszabályi kötelezettségének eleget téve tényleg mérlegelte volna a bizottság véleményét, akkor jogszerűen nem hozhatott volna ilyen döntést.
  4. Természetesen a döntést hozó nincs kötve a bizottság döntéséhez, de azt mérlegelnie kell. Ez azt jelenti, hogy szabadon választhat a bizottság által támogatott jelöltek között, de nem dönthet a támogatott jelölt helyett a nem támogatott javára. Ez ugyanis több alapjogi problémát vet fel. Az egyenlő bánásmód alkotmányos alapelve az Alkotmánybíróság által kidolgozott dogmatikai rendszere szerint a szóban forgó döntés eredményeképpen biztosan sérült, de hasonló a helyzet a szintén az Alkotmánybíróság által részletesen kidolgozott másik alkotmányos alapjog, nevezetesen a tisztességes eljáráshoz való jog esetében.

Mindezek alapján arra kérjük Kormánymegbízott urat, hogy vizsgálatának eredményeképpen tegyen törvényességi észrevételt a fent részletezett törvénysértő döntéssel szemben.

Budapest, 2011. október 13.

Dörner György pályázatának hiányosságairól

Művészeti-munkaszervezési kérdések:

–        Az új stáb ugyanakkora költségvetésből hogyan tervezi háromszor annyi (konkrétan 3 nagyszínpadi helyett 8, 1 stúdiószínpadi helyett 4) bemutató megvalósítását anyagilag?

–        Ha egy új bemutatóra a kőszínházi általános gyakorlatnak megfelelő 6-8 próbahétből csak 6-ot veszünk, akkor is 8 nagyszínpadi bemutató 48 hetet jelent, egy évadban szeptember végétől május végéig csak 33 hét van. Időben hogyan gondolja létrehozni a bemutatókat?

–        A 8 nagyszínpadi bemutatóhoz hozzávéve a 4 stúdiószínpadit, hogy lesznek ezek párhuzamosan játszhatóak, miközben áthallás van a két színpad közt? (Fizikailag, színész-egyeztetésileg, díszlet-tárolásilag?)

–        Hogy gondolja, hogy ugyanaz az előadás megvalósítható a Szegedi Szabadtéri Színpadon, ami a 10-szer kisebb Új Színházba készül?

–        Hiányzik a pályázatban előírt oktatási-nevelési koncepció a közönség nevelés-növelésről.

Gazdasági kérdések:

–        Miért a feltételezés, hogy a jelenlegi vezetés minden pénzt elkölt az év hátralévő részében?

–        Honnan tudta a pályázat beadásakor kijelentő módban megírni azt, hogy a főváros átvilágítást küld a színházra, mikor az még a beadás pillanatában nem volt nyilvános információ, nem volt benne a főváros rendes belső ellenőri tervében, a pályázat leadást követő héten lett nyilvános?

–        A későbbi évekre több állami-önkormányzati támogatást kér, a 2011. évihez képest, ezt mivel indokolja?

–        Mit ért az alatt, hogy a műszakot átveszi egy új cég?

–        Mivel indokolja, hogy a könyvelést ki akarja szervezni? Egy fő könyvel a színházban, többe kerülne a kiszervezés.

–        Hol a részletes évenkénti üzleti terv? Egy összefoglaló táblázat van és utána 3 év van csak kibontva, az oldalszámozás alapján nem kimaradt, hanem el sem készült az a két év.

Jogi kérdések:

–      Tisztában van vele, hogy milyen jogi procedúrával jár egy intézmény átnevezése?

–      Egy átnevezés költségvonzata milliós nagyságrendű: új jogi dokumentáció, új táblák, molinók, szerződések újrakötése, szóróanyagok stb., ennek honnan lesz meg az anyagi fedezete?

–      Amennyiben kiszervezi a műszakot, az kényszervállalkozásnak minősülne, miért lenne erre szükség, hogy egy cég átvegye őket?

–      Amikor a pályázati kiírás előír 5 éves részletes évadtervet, akkor az nem formai kizáró ok, hogy itt csak kettő évad terve szerepel?

Személyi kérdések:

–      Nincs igazolt 5 éves vezetői tapasztalata, mivel semmilyen igazolás nincs arról, hogy ő 2006. óta a Forrás Színháznál dolgozna, sem annak hogy ott milyen tisztséget tölt be.

–      Az egyes felsorolt darabokat kik rendeznék?

–      Nincsenek szándéknyilatkozatok! Akikre hivatkozott együttműködő partnerként, később nyilatkoztak, hogy nem is egyeztetett velük – azaz félrevezette a kiírót.

 

Dr. Kaltenbach Jenő, az LMP Fővárosi Frakció vezetője

Karácsony Gergely, az Országgyűlés Kulturális és  Sajtóbizottságának alelnöke