Hogy kerül bejgli a színpadra?

A Színház.hu karácsonyi "gasztro sorozatának" 4. részében kiderül, mit jelent a színészbejgli, hogy járt Dajka Margit Amerikában ezzel a süteménnyel és hogy került bejgli egy tragikus pillanatban az Operett Színház színpadára. Rátonyi Róbert írása ad minderre választ, de a legjobb bejglirecepteket sem hagyjuk ki.

Rátonyi Róbert - Színészbejgli:

A színészbejgliről

1945 karácsonyán öltözőasztalomon tekintélyes csomag várt. Mellette rövid levél, „Fogyaszd egészséggel, Lili néni sütötte. Ezt nyugodtan megeheted, ez nem afféle színészbejgli. Ölel, Gyula bácsi.” A felejthetetlen Gózon Gyulával és aranyos feleségével, Berky Lilivel, akkor már hónapok óta együtt játszottam az Operett Színházban a Napsugár kisasszonyok című operettben. Karácsony előtt Gyula bácsi és Lili néni minden kollégát kifaggatott, szereti-e a bejglit és milyent, mákosat, vagy diósat? Így aztán a csomag átvételekor megértettem, miért volt a nagy érdeklődés. A „színészbejgli” kifejezést viszont nem értettem. Még szerencse, hogy Gyula bácsi készséggel mindent elmagyarázott.

gozon-gyul

-Tudod édes öcsém, 1910 telén, Nagyváradon voltam fiatal színész. Sokat játszottam és sokat éheztem. A szerepeim nagyok voltak, de a gázsim nagyon kicsi. Így aztán már nagyon vártam pályatársaimmal a karácsonyt, mert egyik színészkollégám elmondta, hogy karácsonykor a váradi házakban halomszámra sülnek a mákos, diós bejglik. Na már most, mindenütt többet sütöttek, mint amennyi elfogyott volna, aztán néha az is előfordult, hogy egy-egy bejgli alaposan odaégett a nagy készülődés közepette. Ilyenkor aztán kapóra jöttek a város kedvenc színészei és színésznői, akik ünnepi vacsora keretében boldogan elfogyasztották a „selejtet”! Ez volt az úgynevezett színészbejgli. Néha kicsit kemény, néha kicsit száraz, néha kicsit megégett, de mi akkor is megettük volna, ha mazsola helyett vasszögek vannak benne.

dajka_margit

Dajka Margit és az amerikai magyar bejgli

S ha már abejgli és a színészek kapcsolatáról mesélek, nem hagyhatom ki azt az esetet, mely 1938-ban történt a Borcsa Amerikában című film forgatásán Dajka Margittal. A felvételek egy része New Yorkban készült, decemberben. Amikor közeledett a karácsony, Dajka szomorúan megjegyezte: „No, itt hiányozni fog a karácsonyfa alól a hazai mákos bejgli!” Mikor ezt meghallotta Dajka egyik amerikai barátnője, elvitte a magyar negyed híres üzletébe, a „Paprikás Weisz” – hez. Weisz bácsi a tulaj, nagy örömmel fogadta Dajkát és beszólt egy kis ablakon a hátsó helyiségbe, „Mariskám, itt van a Dajka Margit színésznő Pestről. Csinálj neki néhány rúd mákos és diós bejglit úgy hazai módra. Kösd föl a kötényedet jól, hogy olyan legyen, amilyet Pesten se tudnak sütni!” A konyhából ízes szegedi tájszólással érkezett a válasz: „Mög lösz, jó lösz minden!” Másnap Dajka átvette a bejgliket, amelyek csodálatosan voltak elkészítve. Ettől kezdve Dajka mindennapos látogató lett Weisz bácsi üzletében. Elutazása előtt arra kérte az üzlet tulajdonosát, hogy engejde meg személyesen megköszönnie Mariskának a bejgliket. Mint mondta: „Éreztük mindannyian, akik ettünk belőle, hogy magyar szívvel, magyar asszony sütötte.” Weisz bácsi hátrakiabált a konyhafelé, Mariska lelkem, gyere ki! És a következő pillanatban kilépett a konyhaajtón egy jól megtermett, tenyeres talpas néger szakácsnő. A Paprikás Weisz tűzről pattant Mariskája, aki főzni, bejglit sütni és magyarul beszélni Weisz bácsitól tanult meg, méghozzá szögedi módra, a felhőkarcolók árnyékában.

honthy

Amikor színpadra kerül a bejgli

S végül hadd szóljak arról a megrázó pillanatról, amikor a karácsonyi bejgli a színpadra került. Történt pedig ez az ötvenes években, az Operett Színház a Gerolsteini nagyhercegnő előadásán, ahol a darab primadonnája Honthy Hanna a második felvonás nagyjelenetében szerepe szerint magasra kellett emelje a díszpárnán elényújtott fényes kardot és ezzel a kezében énekelte el az operett nagy slágerét: „Nézd ezt a kardot, a kardot, a kardot, ...”

Karácsony másnapján, a délutáni előadáson a jelenet majdnem botránba fulladt. Ugyanis amikor Honthy felemelte a kardot, ahhoz a markolatától a penge legvégéig egy-egy mákos és diós bejgli volt odaerősítve. Honthy, aki erősen rövidlátó volt csak a kard súlyosságán érezte, hogy valami nincs rendben. Főleg, amikor a közönség kuncogása harsány röhögésbe csapott át. Tudniillik dalának ahhoz a sorához ért, „ezzel fogjuk legyőzni az ellenséget!”.... Honthy és az igazgatóság hetekig nyomozott a tettes után, vajon ki kötözte a kardhoz a bejgliket? Az illető soha nem került elő.. talán már elárulhatom a nevét... Latabár Kálmán volt!

bejgli

Hogy süssünk bejglit?

1 kg liszt, 20 dkg vaj, 15 dkg zsír, 20 dkg porcukor, 2 db tojás, 1 dkg élesztő, 2 dl tej.

Élesztőt egy kevés cukros tejbe felfuttatom, amíg elkészül a lisztet a vajjal, és zsírral elmorzsolom, majd hozzáadom a többi hozzávalót. Összegyúrom, jól kidolgozom, sima ruganyos tésztát kapok, majd pihentetem, vagyis kelesztem.

Míg a tészta pihen, elkészítem a tölteléket.

Mák töltelék: 2,5 dl tejet felforralok, 40 dkg darált mákot leforrázom a forró tejjel, belekaparok egy pici vaníliát, hozzáadok 25 dkg cukrot, egy kis fahéjat és reszelt citromhéjat, összekeverem és hagyom kihűlni, hideg legyen.

Dió töltelék: 2 dl vizet felforralok 20 dkg cukorral, belekaparok egy pici vaníliát, majd összekeverem 40dkg darált dióval, teszek hozzá 4dkg morzsát, egy kis fahéjat és reszelt citromhéjat, ezt is hagyom kihűlni.

A megkelt tésztát megmérem és 8 egyenlő részre, osztom, ugyanígy járok el a töltelékkel is, 4 diós és 4 mákost készítek.

A tésztát téglalap alakúra nyújtom és megkenem a töltelékkel, majd zsírozott tepsire teszem, megkenem tojássárgájával, hosszába.

Kelesztem még kb félórát , ha letelt, akkor keresztbe is megkenem tojássárgájával, hústűvel egy két helyen megszurkálom és 200 fokos forró sütőbe teszem, készre sütöm.

Forrás: Színházi Élet