"Elutazom" - Varázshegy próbanapló 6. rész

Újabb fordulóponthoz érkeztünk, amikor már nem csak rendelkezőpróbát fölváltják a részpróbák. Az eddig lerendelkezettekből Szikora János rendező ma kiemelten Madame Chauchat és Castorp jeleneteivel foglalkozott. Sirkó Eszter póbanaplója.

A részpróbán nem kell a mű kronológiai jelenetsorrendjét követni, hanem kiragadunk egy-egy részt, ez esetben Chauchat és Castorp találkozásait, az ő mozdulataikat és szavaikat részletezi Szikora János. Ma csak ők ketten próbálnak, Nemes Wanda és Schruff Milán, illetve később, egy jelenet erejéig Behrens, azaz Hirtling István is feltűnik a színen.

Szikora János most tisztáz egy eddig megválaszolatlan kérdést, amely Madame Chauchat-ra vonatkozik: ő miért gyakori látogatója a szanatóriumnak. Beköltözik pár hónapra, majd összecsomagol, és majd elutazik, vagy otthonába, vagy a világot járni, titokzatos és változékony férfi útitársaival. De betegsége miatt többnyire félévenként vissza-visszatér a szanatóriumba. Azzal a jelenettel is foglalkoztunk, amelyben Castorp vágyálmába csöppenünk: tenyerébe csókol a Madame-nak - de a valóságban csak megdermedve áll mellette, meg sem meri szólítani.

milan

Nemes Wanda különböző helyzetekkel kísérletezik. Próbálja azt a lehető legkényelmesebb és leglazább pózt megtalálni, amely nem kihívó, ugyanakkor azt a titokzatosságot érzékelteti, amiről Szikora János is beszél. Ő azt is hozzáteszi, hogy fényváltással szeretné majd érzékeltetni Castorp vágyálma és a valóság közti különbséget.

Ezért is fontosak a részpróbák: idő jut arra, hogy az érzelmi állapotokkal, karakterekkel megismerkedjenek a színészek, hogy az összpróbán már az legyen a kihívás, miként tudják azt megtartani, a darab elejétől a végéig. Minden részpróba egy lépcsőfok. A szövegek hangsúlyokat kapnak, tartalommal töltődnek föl a kitartott szünetek, a csendek, rugalmasabbá válik a jelenet, új és új részletek kerülnek előtérbe. 

Wandáékkal például a következő kérdésbe is belemerültünk: mit érez Madame Chauchat Castorp iránt? Egyáltalán érez-e iránta valamit? Vonzódása ugyan egyértelmű, mégis nagyon kevés utalást találni rá.

Ezzel szemben, a jelenetekben szépen követhető Castorp érzelemeinek hullámzása. A farsangi képben - amikor jelenetet rendez Settembrinivel -, már felfokozott állapotba kerül, amihez az is hozzájárul, hogy részeg. Ceruzát kér a Madame-tól akivel végre szemtől szemben áll, és az elfogyasztott italokból merít bátorságot ahhoz, hogy a nővel beszélgessen. Miután Castorp szerelmet vall, Chauchat csak nevet rajta és el sem hiszi, amit hall. "Igaz lenne, így szeretsz?" - kérdi. Castorp tehát szerenádot ad a szerelemről, amivel teljesen elbűvöli a nőt.

milanek

A rendező azon fáradozik, hogy összekösse a három jelenetet: az elsőt, amikor Ziemßen, Castorp, és Madame Chauchat várakoznak az orvosi szoba előtt, hogy Behrens megvizsgálja őket, a másodikat, amikor ceruzát kér Castorp a farsangi bálon és a harmadikat, amikor Castorp csókot képzel a Madame tenyerébe.

A farsangi bál újabb fordulópont a műben, hiszen Castorp itt kap választ a Madametól a kérdésre, viszonyt folytat-e az egyik beteggel, Behrenssel, az udvari tanácsos úrral. Az első szóváltásuk csak a provokációról szól, egymást heccelik, majd Castorp felkéri a Madame-ot táncolni. Tökéletes úriemberként viselkedik, eltartja magától a nőt, próbál uralkodni magán. Szikora János ezekkel az instrukcióval látta el a színészeket: "Madame Chauchat forróvérű, mindazonáltal végig titokzatos marad, Castorp pedig, végre őszintén kitárulkozik a Madame-nak, bevallja szerelmét, teljesen önkívületi állapotba kerül a boldogságtól."

A szünet előtt zárásnak Madame Chauchat szép mondata hangzik el: "Sokáig minden esetre nem lesz lehetőséged erre. Elutazom."

Sirkó Eszter

ujszinhaz_kituzo_CMYK