Csárdáskirálynő a DUNA Televízió műsorán

Csütörtökre van egy jó tippünk, a DUNA Televízióra kattintva este fél 10-kor a Csárdáskirálynő című operett-filmet nézhetjük meg. Az NSZK-magyar-osztrák produkciót Szinetár Miklós rendezte, főszereplője Psota Irén, Anna Moffo, René Kollo, Németh Sándor, Latinovits Zoltán.

A Csárdáskirálynő

1914 tavaszán Leo Stein és Béla Jenbach azzal az ötlettel kereste fel Kálmán Imrét, hogy írni kellene egy történetet egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. Kálmánt megfogta az ötlet, és három héttel a találkozás után Stein és Jenbach átadta neki a szövegkönyvet (németül). Kálmán ekkor egy kis üdülőhelyre vonult vissza, hogy nyugodtan dolgozhasson. Közben kitört a világháború, és Kálmán abbahagyta a komponálást: „Nem tudok zenét szerezni akkor, mikor... a frontokon egymást öli a világ." Egy éves szünet után Lehár Ferenc tanácsára folytatta a munkát, kibérelt egy villát az ausztriai Bad Ischlben, és végül itt fejezte be az operettet.

A bécsi bemutatót 1915. november 13-án rendezték volna meg a Johann Strauss-színházban. Az időpont azonban eltolódott, mert Jozef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premiert eltolták november 17-re. A november 13. egyébként péntekre esett, és a babonás Kálmán kérte az igazgatót, Millert, hogy ne aznap mutassák be darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett.

Időközben az eredeti cím is megváltozott, a Es Lebe die Liebe-ről (Éljen a szerelem) Csárdásfürstin-re (Csárdáskirálynő). Az ősbemutató színészei között volt Mizzi Günther, a Csárdáskirálynő, Nyárai Antal, Kerekes Ferkó szerepében, akit a színház másfél év után sem akart elengedni, ezért a hazai bemutatón Latabár Árpád játszotta szerepét. A magyar bemutató végül 1916. november 3-án volt A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le. Az első előadások Csárdáskirályné címen futottak. A Csárdáskirálynő szerepét Beöthy – a Király Színház igazgatója – Kosáry Emmára osztotta, akinek ez a szerep olyan sikert hozott, hogy ezután végleg az operett világában maradt. Edwin herceg szerepét Király Ernő, Stazi grófnőt Szentgyörgyi Ida alakította. Beöthy ennél az operettnél vezette be azt az újítást, hogy a második és harmadik felvonás megkezdése előtt fehér vásznat eresztettek a függöny elé, amire kivetítették azt a szöveget, amit a zenekar éppen játszott, így a közönség is énekelhette a dalokat.

Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.

A romantikus történetben Edwin herceg nem lehet boldog szíve választottjával, Vereczky Szilvia primadonnával, mert édesanyja ellenzi kapcsolatukat. A szigorú anya azonban lelepleződik, mikor Miska főpincér felismeri benne a volt csárdáskirálynőt, ezért nem tudja megakadályozni a fiatalok esküvőjét.

315091_1

Csárdáskirálynő a színházban

A Csárdáskirálynő jelenleg több színház repertoárján szerepel, januárban a székesfehérvári Vörösmarty Színházban:

2012. január 14. (szombat) 18:00 (Gobbi bérlet)

2012. január 15. (vasárnap) 18:00

2012. január 26. (csütörtök) 18:00 (Péter Rózsa bérlet)

2012. január 27. (péntek) 18:00 (Vörösmarty bérlet)

a Budapesti Operettszínházban:

2012. január 29. (vasárnap) 15:00, 19:00

2012. január 30. (hétfő) 17:00

a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban:

2012. január 14. (szombat) 19:00

a Szegedi Nemzeti Színházban:

2012. január 20. (péntek) 19:00

2012. január 21. (szombat) 15:00   , 19:00

és a Pécsi Nemzeti Színházban:

2012. január 28. (szombat) 15:00, 19:00 is látható a nagysikerű Kálmán operett.

315095_1

Csárdáskirálynő

DUNA Televízió, december 29. 21.30

rendező: Szinetár Miklós

író: Békeffy István, Kellér Dezső

forgatókönyvíró: Mischa Mleinek, Szinetár Miklós

operatőr: Bíró Miklós

zene: Kálmán Imre

producer: Németh András

vágó: Zákonyi Sándor

libretto: Jenbach Béla, Leo Stein

szereplő(k):

Psota Irén (Marie-Louise/Cecilia)

Anna Moffo (Vereczky Szilvia)

René Kollo (Edwin herceg)

Németh Sándor (Bóni gróf)

Latinovits Zoltán (Miska főpincér)

Mensáros László (Feri bácsi)

Huszti Péter (Lonsdorf kapitány)