Karrier, avagy a lónak négy lába van, mégis... - Bubien Debrecenben

Fanyar humorú komédiát tűz műsorára a Debreceni Csokonai Színház, Andrzej Bubien rendezésében, Trill Zsolttal és Ráckevei Annával a főszerepben. Cikkünkben nem csak az előadásról olvashatnak, hanem a látványtervező is elárulja, milyen metódussal dolgozik a rendező.

A darabról

Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij a 19. századi orosz drámairodalom egyik legismertebb és legtermékenyebb drámaírója. A Karrier, avagy a lónak négy lába van, mégis... címmel műsorra tűzött fanyar humorral megírt komédiája a mai napig aktuális. A klasszikus vígjátéki helyzetekből álló színmű valójában egy vérbő társadalmi szatíra, amelynek megrendezésére a színháznak ismét sikerült megnyernie a nemzetközi hírű lengyel színházi alkotót, Andrzej Bubient. Osztrovszkij Karrierjét a rendező - megőrizve a mű eredeti dramaturgiáját - a közelmúlt ismerős közegébe helyezi át, melynek következtében a másfél évszázaddal ezelőtt írt dialógusok Kozma András friss fordításában eleven, mai szatíraként hatnak. A debreceni nézők egy igen mozgalmas, egyszerre kacagtató és elgondolkodtató előadás részesei lehetnek.

bubienBubienről
 

964-ben született Bamakoban (Dél-Afrika), polonisztikai tanulmányait a Varsói Egyetemen végezte, majd Szentpétervárott szerzett diplomát az Állami Színház-, Zene- és Filmművészeti Főiskolán a legendás Tovsztogonov tanítványaként. Már abban az időben is voltak sikeres rendezései Kafka, Brecht, Dürrenmatt szövegei alapján. Több éven keresztül a KONTAKT lengyelországi nemzetközi színházi fesztivál és a toruni Wilam Horzyca színház művészeti igazgatója. Kreativitás, új színpadi formák keresése jellemezte ezeket az előadásokat. Jelenleg a szentpétervári Teatr Szatyiry na Vasziljevszkom Ostrove elnevezésű Színház művészeti igazgatója.

Bubien, amellett, hogy a legendás orosz mester, Tovsztonogov egyik utolsó tanítványa, az elmúlt években két előadást is színpadra vitt a Csokonai Színházban: Az eladott menyasszony, Oblom-off. Az előbbi hatalmas sikerrel vendégszerepelt a 2008-as Miskolci Bartók + Nemzetközi Operafesztiválon, az utóbbit a 2009-es POSZT-on a közönségzsűri legjobb előadásnak minősítette, és Trill Zsolt kapta a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat a színész zsűritől.

anita

Az előadás látványáról

Anita Bojarska látványtervező munkáit Az eladott mennyasszony és az Oblom-Off című előadásból is ismerheti a debreceni közönség. A debreceni munkákról, a látványtervezés műhelytitkairól is kérdezte a lengyel művészt Király Nina.

2005-ben épp a varsói Színházi Múzeumban voltam, amikor maga átvette a nagy lengyel látványtervező, Teresa Roszkowska díját. Az egyik kritikus így fogalmazta meg a díjazás kritériumait: „Eredeti és kreatív gondolkodás a színművészet műfajain belül, a különböző poétikák és stilisztikák alkalmazása. A megalkotott díszleteket, jelmezeket merész tér és színskála jellemzi, amely alá van rendelve a színpadi cselekmény logikájának. A használt alapanyagok eredeti kombinálása, amelyben a legkülönfélébb anyagok - szövet, bőr, bádog, műanyag – összeillő egységet alkotnak. Kifejező színkompozíciót, rekvizitumokat, a hétköznapi vagy múltbeli viseleteket átmentett stilizált formában alkalmazzák a mai valóság ábrázolására is." Már akkor több rendezővel dolgozott, azonban legtöbbször mégis Andrzej Bubiennel. Miként alakul az együttműködésük? Kinek a víziója dominál?

terv

A Karrier díszletterve

Andrzej munkakezdés előtt végiggondolja az előadás teljes világát, utána csak részletek változnak. Ebből kiindulva elképzelem a látványvilágát, utána Andrzej vagy követ engem ezen az úton, vagy újra és újra átbeszéljük a látványelemeket. A debreceni társulattal kétévenként találkozunk, sikerült összeszokni és megszeretni egymást. Először operán dolgoztunk együtt (Smetana Az eladott mennyasszony), utána jött az Oblom-Off. Az eladott mennyasszonyra vonatkozóan Andrzejnek elejétől kezdve határozott és tiszta koncepciója volt, hogy az egész egy kis vidéki város tornatermében zajlik. A mostani előadás látványának kiindulópontja az én ötletem volt, és ez megtetszett Andrzejnek. Tehát változó a közös munka menete. Fontos szerepe van a koreográfusnak, Katona Gábornak, akinek vannak jó ötletei a jelmezekhez is. Ő spontán módon kapcsolódik a mi együttműködésünkhöz.

Megtörtént-e, hogy a színészek közül valakinek nem tetszik valami, mást képzel el a szerepéhez?

Nem. Az itteni színészek nagyszerű emberek. Csodálom őket, mennyire alázatosak a hivatásukkal szemben. Lengyelországban a színészek sokszor igyekeznek olyat is felmutatni, ami nincs benne a darabban. Itt semmi ilyen probléma nem volt. Szeretném, ha a lengyel színészek így dolgoznának. Én természetesen örülök, hogyha a színész jól érzi magát a jelmezben és egyben érti is, miért van éppen olyan kosztüm rajta.

Az Ön jelmezei realisztikusak, és mégis van bennük valami szürreális. Ez a két sík így együtt nagyon szuggesztív inspiráció a néző képzelete számára.

Andrzej Bubien úgy rendez, hogy a realista cselekmény nála metafizikai dimenziót kap, észrevétlenül át lehet lendülni más térbeli szférába. Valamiféle lyukat hagy, amelybe belenézhet az ember, és nem tudni, mi is rejlik benne. Ami a fényeket illeti, én kiválasztom a színeket, amelyek megteremtik a kellő atmoszférát, de a világítás Andrzej kompetenciája. Kiemeli a formákat, a kontrasztokat.

jelmez

A Karrier jelmezterve 

Van olyan látványtervezői iskola, vonulat, amely követőjének érzi magát?

Nem annyira iskoláról van szó. Inkább azt mondanám, hogy nagyon közel áll hozzám a 60-as évek világa, annak a művészetről való gondolkodásmódja, a világfelfogása, abban a korban úgy tűnik, jól érezném magam. Józef Szajna, Rajmund Ziemski – ez nagy korszak a lengyel művészetben, ezt nem lehet persze visszahozni, megismételni, de lehet meríteni belőle.

Talán ezért is olyan érzékenyek a jelmezei az anyag faktúrája vonatkozásában, néha úgy tűnik, hogy ritmikus hangzásuk van.

Köszönöm. Én festő is vagyok és a festészetben a faktúra, illat, a szín vibrálása jelen van, sőt, talán az a legfontosabb.

Az utolsó percig, a bemutatóig ellenőrzi, hozzáad a jelmezeihez, a látványvilághoz.

A harc végig folyik, nem adom fel...

KARRIER, AVAGY A LÓNAK NÉGY LÁBA VAN...

díszlettervező: Anita Bojarska

dramaturg: Kozma András

jelmeztervező: Anita Bojarska

fordító: Kozma András

koreográfus: Katona Gábor

szerző: Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij

ügyelő: Karl József

súgó: Nánási Andrea

rendezőasszisztens: Sóvágó Csaba

koreográfus-asszisztens: Laczó Zsuzsanna

Jegor Dmitrics Glumov, fiatalember: Trill Zsolt

Glafira Klimovna Glumova, az anyja: Ráckevei Anna

Nyíl Fedoszejics Mamajev, gazdag földesúr: Varga József

Kleopatra Lvovna Mamajeva, a felesége: Szűcs Nelli

Jegor Vasziljics Kurcsajev, huszártiszt: Mercs János

Golutvin, foglalkozás nélküli személy: Kristán Attila

Krutyickij, igen jelentékeny öregúr: Miske László

Ivan Ivanovics Gorodulin, tekintélyes fiatal úriember: Tóth László

Szofja Ignatyevna Turuszina, gazdag özvegy: Szűcs Kata

Masenyka, az unokahúga: Szalma Noémi

Jós, Inas: Bakota Árpád

Bemutató: január 6.

Forrás: Színház.hu, Csokonai Színház