A Magyar Állami Népi Együttes Békésen mutatja be a Magyar Rapszódiát

A Magyar Kultúra Napja tiszteletére Békés városában mutatja be Magyar rapszódia című műsorát a Magyar Állami Népi Együttes január 21-én.

Az előadást még három helyen láthatja a közönség az év elején. Elsőként január 19-én Sárospatakon, majd 20-án Miskolcon, és 22-én Szombathelyen.
A rapszódia mint műfaj jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, gondolatok szenvedélyes hullámzása, a kifejezés szabadsága. A Magyar rapszódia című előadás a műfaj legfontosabb jegyeit magába építve, a tradícióra támaszkodva, abból inspirációt szerezve hoz létre sajátos és egyedi táncrapszódiát. Egymást dinamikusan váltó képekben tűnik fel a Kárpát-medence paraszti hagyományainak kavargó sokszínűsége: a férfitáncok akrobatikussága, a lánytáncok lírája, a páros táncok virtuozitása. A népzenei kultúra legszebb dallamai hol tánckíséretként, hol bravúros szólókként, hol fergeteges zenekari játékként jelennek meg.

m_allami_nepi_egy

forrás: google.hu

Az előadás az elmúlt években az együttes műhelyében készült koreográfiák tematikus válogatása. A produkció zenei rendezője Kelemen László, szerkesztő-rendező-koreográfusa a Harangozó Gyula- és EuróPAS-díjas Mihályi Gábor.
Az 1951-ben alapított Magyar Állami Népi Együttes hivatása és feladata a magyar nyelvterület népművészeti hagyományainak - mint nemzeti értékeknek - a gyűjtése, életben tartása és színpadi formában való továbbadása. A színpompás, gazdag repertoár az együttest a világ legtöbbet utazó együtteseinek rangjára emelte: az első öt évtized alatt 4 világrész 44 országának színpadain lépett fel, és több mint 7,5 millió néző elismerését vívta ki.
A 40-es évek végének alapító nemzedéke szinte a semmiből teremtette meg ezt az előzmények nélküli műfajt, mely többek között Molnár István, Muharay Elemér és Rábai Miklós tevékenysége nyomán nyerte el végleges arculatát. A 70-es években kibontakozó táncházmozgalom új áramlatokat indított el a színpadi néptáncban is. A Magyar Állami Népi Együttes 1997-es új programjában nyitást, arculatváltást hirdetett meg. Ez a műfaji határok kiszélesítését, az elmúlt évszázadok Európájában kialakult és a régióban tovább hagyományozódott kulturális divatok történeti szemléletű áttekintését, ápolását és propagálását jelenti.