A Mária főhadnagy bemutató Érden

A fővárosi Fogi Színház – Budapesti Bulvárszínház Lebstück Mária halálának 120 éves évfordulójára felújítja a Huszka Jenő: Mária főhadnagy című operettjét, melynek bemutatója Érden, a Szepes Gyula Művelődési Központban lesz január 15-én, vasárnap 15 órakor.

Darabtörténet

A romantikus nagyoperett története 1848-ban, Bécsben kezdődik. A magyar érzelmű Máriát rokonai egy osztrák arisztokratához készülnek férjhez adni. Szerencsére megérkezik Antónia, Mária nénikéje s az ő, valamint a kissé bolondos szabó, Zwikli Tóbiás segítségével a lánynak sikerül még időben elszöknie, hogy a már forradalom hevében égő Magyarországra juthasson, nemzetőr-egyenruhát öltve magára. 1849-ben, a budai honvédtáborban férfiként, édesapja nevén, Lebstück Károlyként szolgál a seregben. Vitézségéért immáron alhadnagyi rangot kap. Igen sok konfliktusa van felettesével, a szigorú Jancsó hadnaggyal, aki többször is megrója könnyelmű hősködéséért. De mikor Mária egy estély alkalmából ismét nőként jelenik meg, a hadnagy lángra lobban iránta, s természetesen „az alhadnagynak" sem közömbös a jóképű férfiú.

Mriaforrás: Fogi Színház

Igaz történet alapján!

A mese alapja igaz történet. Lebstück Mária 1830. augusztus 15-én született Zágrábban. Horvát apja, egy jómódú kereskedő a legjobb nevelést akarta biztosítani számára, így 13 éves korától Bécsben élő nagybátyjánál nevelkedett, iskoláit is ott végezte. A nagybácsi, báró Simonich Boldizsár császári ezredes életvitele nagy hatást gyakorolt a fiatal lányra, aki az 1848-as bécsi forradalom kitörésekor férfiruhába bújt, és Lebstück Károly néven csatlakozott az egyetemi légióhoz.

A jogászokkal együtt küzdött a márciusi és októberi bécsi forradalom idején, majd Magyarországra szökött. Sikerült bekerülnie a német légióba, majd a tiroli vadászokhoz. Számos csatában részt vett, ott volt a branyiszkói áttörésnél, Buda visszaszerzésekor. Ekkor már főhadnagyi rangban, mert a kápolnai csatában megsebesült és hősies helytállását előléptetéssel jutalmazták. 1849 májusában Buda ostrománál ismerkedett meg későbbi férjével, Jónák József tüzér őrnaggyal. Rövid jegyességüket gyors házasság, majd gyermekáldás követte.

Kalandos utat járt be

Lebstück Máriát a szabadságharc leverése után az elfogott honvédtisztekkel együtt az aradi várban tartották fogva, itt született meg fia, Jónák Pál. A tüzér őrnagy apa soha nem örülhetett fiának: a császári bíróság 16 évi, vasban eltöltendő fogságra ítélte, ám a raboskodást nem élte túl. Mária rokonai minden követ megmozgattak, hogy kiszabadítsák őt, és erőfeszítésüket hat hónap után siker koronázta. Az asszonyt azonban kiutasították Magyarországról. 1850-ben Horvátországban telepedett le gyermekével, néhány év múlva pedig Győrbe költözött. Itt találkozott régi ismerősével, Pasche Gyula festővel, akivel hadnagyként szolgált a tiroli vadászoknál. Az ismeretségből szerelem lett, hamarosan összeházasodtak, és tizenhét éven át, férje haláláig éltek boldogan. A magára maradt Mária rendkívül nagy szegénységben, mosónőként tartotta fenn magát, majd megromlott egészsége miatt a festő, mázoló mesterséget folytató fiához költözött Újpestre. 1892. május 27-én halt meg. Az újpesti Megyeri úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Nevét utca viseli a városban, 1935-ben emléktáblát helyeztek el volt lakóhelyének falán. Az 1848-as szabadságharcot megjárt különös sorsú nőnek Huszka Jenő és Szilágyi László operettje, a Mária főhadnagy, és az ebből Szeleczky Zita főszereplésével forgatott film állított méltó emléket.