Cserhalmi lánya 'ügynökfilmjében' szerepel

Két barát története a magyar közelmúlt egy mindmáig homályos és tisztázatlan fejezetének tükrében: ez Cserhalmi Sára első nagyjátékfilmje, a Drága besúgott barátaim, amelyet a 43. Magyar Filmszemlén láthat először a közönség a főszerepben Cserhalmi Györggyel és Derzsi Jánossal.

Drága besúgott barátaim:

"Már a címe is sugallja, miről szól. Egy férfi elmegy a levéltárba és megtudja, hogy a legjobb barátja besúgta őt" - mondta el a fiatal rendező, aki kiemelte: filmen még nem foglalkoztak ezzel a témával, azzal, hogyan élhet ma egy volt besúgó, hogyan számol el magában azzal, amit tett és hogyan hat valakire az, hogy besúgták. Megjegyezte, hogy a filmkészítés nagyon sokba kerül, ezért megpróbál olyan témákkal foglalkozni - és emellett a jövőben is ki akar tartani -, amelyekre van értelme elkölteni a pénzt, a Drága besúgott barátaim pedig ilyen volt számára. 
Az alkotás eredetileg kisjátékfilmnek indult - "csak a kisjátékfilmes könyv volt meg" -, végül nagyjátékfilm lett belőle. "Úgy éreztük, nem lehet 25 percben elintézni, több időt érdemel" - mutatott rá. Cserhalmi Sára két éve dolgozik a filmen, amely diplomamunkája is egyben.
A napjaink Magyarországán játszódó alkotás főszerepeiben Cserhalmi György és Derzsi János látható. Előbbi a besúgott, utóbbi a besúgó. A fiatal rendező úgy fogalmazott, csodálatos élmény és megtiszteltetés volt ilyen nagy színészekkel dolgozni. "Édesapámat láthattam arról az oldaláról is, amelyet korábban nem ismerhettem. Nem úgy voltunk ott jelen, mint apa és lánya" - tette hozzá. 

sara Hasonlóan csodálatos volt számára Derzsi Jánossal forgatni. "Nagy színész, ugyanazt mondhatom róla, mint apámról". A filmben játszik Keres Emil, akit az utóbbi időben ritkán lehetett filmen látni, valamint Benedek Miklós, Mácsai Pál, Schneider Zoltán és Györgyi Anna - fűzte hozzá.
A drága besúgott barátaim inkább a két főszereplő kapcsolatát helyezi előtérbe, a rendezőt elsősorban a két férfi barátságának története, kettejük kapcsolata érdekelte. Sokat konzultált Rainer M. János és Kenedi János történészekkel. "Átbeszéltük a forgatókönyvet, sok tanáccsal elláttak, technikai dolgokkal arról, hogyan zajlott mindez. Sok szempontból tudtak segíteni" - fejtette ki Cserhalmi Sára.
A film eddig állami támogatás nélkül készült. A szükséges összeg a Színház- és Filmművészeti Egyetem, két produceri iroda, a Pusztai Ferenc által vezetett KMH Film, az I'm Film (Márk Iván és Csernai Judit), valamint Rebekka Garrido co-producer, a berlini Post Republic munkatársa, illetve cégek jóvoltából gyűlt össze. A mintegy 100 perces filmen jelenleg az utolsó simításokat végzik, az már biztos, hogy bemutatják a 43. Magyar Filmszemlén, de a hangkeverés még hátravan. "Ez nem a végleges munka, vannak még javítanivalók" - jegyezte meg a rendező. Ha minden jól megy, mozikba március végén kerül a Drága besúgott barátaim.
Cserhalmi Sára a február 2. és 5. közötti filmszemlével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a szakma "egyfelől a remény, másfelől a panasz napjait" éli. "Én nagyon örülök annak, hogy lesz szemle, mert így megnézhetjük egymás filmjeit. Annak is örülök, hogy nem lesz zsűri, nem versenyzünk, és inkább csak tájékoztató jelleggel vetítik a filmeket".

saraek

A Nők Lapja Café cikkéből:

– Sári, neked mennyire volt nyilvánvaló, hogy a papádat kérd meg első filmed egyik főszerepére? A munka hevében kínos is lehet mérlegelni, hogy mennyire szólhatsz rá, vagy mennyire dicsérheted.

Sára: Ugyan nem mondtam senkinek, de eleinte én is tartottam ettől a helyzettől, hiszen egyrészt mégiscsak ő az apukám, másrészt pedig mégiscsak ő „a” Cserhalmi György! Persze hogy van valami mélységes furcsaság az egészben, de rájöttem, hogy egy ilyen színész jelenlétéről, közreműködéséről mégsem mondhatok le csak
amiatt, mert az apukám. A forgatókönyv elkészültének időszakában rengeteget és nagyon mélyen beszélgettünk, mindent elemeztünk töviről hegyire, így amikor elkezdtünk dolgozni, már villanásokból értettük egymást. Amikor beindult a felvevőgép, mindig hozzá tudott tenni még valami nagyon személyest, amitől más dimenziót is kapott a szerep. Nehéz most előtte mondanom, de még engem is meg tudott döbbenteni egy-egy villanásával. Többet tud erről a figuráról mint én, aki kitaláltam?!

György: Nagyon szép, amit most mond Sárika, de nem pontosan így történt! Azzal kezdődött, hogy az első forgatási napon mondtam valamit, és ő annyit fűzött hozzá, hogy: „Ez, amit most csináltál, már harminc éve, a Dögkeseselyűben is modoros volt!” Jól nem esett persze, de tökéletesen helyre tett. Rájöttem, ha meg akarok felelni a rendezőnek, akkor csipkednem kell magamat. Sári az elején tisztázta velem, hogy azokat a közhelyeket, amiket én elég jól tudok, s még úgy is el tudom sütni őket, hogy eredetinek tűnjenek, mostantól dobjam sutba!

– Számodra is evidens volt, hogy Sári filmjében neked kell játszani? Mi van, ha a jelenléted elfogódottá teszi? Ha netán te rossz vagy, és az ő filmjét elszúrod?

György: Nem volt sok lehetőség a töprengésre. Sári előállt egy témával, ami engem magánemberként is érdekelt, és egy történettel, ami nekem színészként is roppant izgató volt. Igazából az érdekelt, hogy rám meri-e bízni, hogy én erre tényleg alkalmas vagyok-e, a sok elfogultság dacára. Egészen természetes, hogy az ember a gyerekével elfogult, ha nem, akkor inkább ugorjon fejest a Dunába.

– De mégis, jó ötlet, hogy együtt dolgozzatok, ráadásul egy olyan filmben, amely nehéz emberi viszonyokat boncolgat? Barátságot, őszinteséget, árulást. 

György: Sokat beszéltünk erről kettesben és hármasban, az anyjával is. Igen, kérdés, hogy vajon meddig terjedjen a mi szülői féltésünk? Nyilvánvaló, hogy Sárinak is föl kellett fognia, hogy mivel kezdi a szakmai életét. Tehát, hogy megharcol-e a maga igazáért, vagy egy kompromisszummal vág neki? Mindnyájan voltunk hasonló helyzetben, amikor elkezdtük a pályánkat, és ebbe nem szabad beleszólni. Félteni lehet, izgulni muszáj, de a döntést rá kell bízni. Folytatás itt olvasható.