Kiss Csaba: további forrásokat kell találni

Miskolci Nemzeti Színház nonprofit gazdasági társasággá alakul, e társaság ügyvezetője lesz február 16-tól Kiss Csaba rendező, drámaíró és dramaturg, aki június 1-jétől a teátrum igazgatója. A Magyar Nemzetnek arról számolt be, hogy új finanszírozási forrásokat kell találniuk és másfajta színházvezetői koncepciót szeretnének megvalósítani.

Forrásokat kell találni

"Folyamatosan változnak  a költségvetési számok, a pályázati és egyéb kilátások. Nagyon nehéz financiális helyzetben van a színház, a pályázat megírásakor erre is tekintettel kellett lenni" – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kiss Csaba. "A Miskolci Nemzeti Színház a vidéki teátrumok közül a legnagyobb: a Nagyszínházon kívül még négy játszóhellyel rendelkezik. Több mint tizenötezer négyzetméteres, hatalmas épületegyüttes, ennek működtetésére, üzemeltetésére évente mintegy egymilliárd forintot költ az állam, az önkormányzat. A művészi rész, vagyis az, ami a színpadon látható, ennek körülbelül egytizede. Azt is mondhatnánk, hogy a művészeti kiadásokat gyakorlatilag a jegybevétel fedezi. Ezért roppant érzékeny a színház arra, mennyire tudja megtartani a közönségét, mennyire tudhatja magáénak a város színházszerető lakóinak támogatását. Ha a költségvetéséből elvonnak 20-30 millió forintot, az abban a pillanatban meglátszik a színpadon, bemutatók maradnak el, szegényesebb a látvány, a színházi illúzió. És a hiányzó összeget nem lehet elbocsátásokkal „kigazdálkodni", e szempontból a Miskolci Nemzeti Színház csontra lecsupaszított, ha bárkit elküldünk a műszaki kiszolgáló állományból, abban a pillanatban sérülne a színház működése is. A színháznak mindenképp további – akár pályázati, szponzori vagy önkormányzati – forrásokat kell találnia ahhoz, hogy bővülő, regionális feladatait ellássa" – vélte a színházat június 1-jétől irányító Kiss Csaba, hozzátéve, a teátrum szeretne megfelelni az előadó-művészeti törvény nemzeti színházi besorolásának, ami nagyobb régiós szerepvállalást vár el a nemzeti intézményektől.

A nézőszám csökkenni kezdett

A kérdésre, miért látta szükségesnek a városvezetés, hogy változtasson Kiss így felelt: “Mintegy 25-30 ezer színházszerető és rendszeresen színházba járó ember él Miskolcon, akik nagyon szeretik a színházat, magukénak érzik a színészeket, még a legkülönösebb színpadi kísérleteket is nagy nyitottsággal fogadják. Ám a gazdasági nehézségek hatására - részben talán a repertoár kiegyensúlyozatlansága miatt is - az elmúlt években a nézőszám csökkenni kezdett. A csúcs 2009-ben volt, akkor 140 ezer jegyet adtak el egy évadban, ami országosan is kiemelkedő eredmény, ám az elmúlt két esztendőben a színház mintegy tízezer nézőt veszített évente. Emellett a helyiek elmondása szerint a színház Miskolc kulturális életében sem vett elég tevékenyen részt. Mi a pályázatunkban ezt a két igényt próbáltuk képviselni: olyan művészeti koncepcióváltást, amely izgalmasabb, színesebb társulatot, repertoárt, a város felé pedig nyitottabb, többféle réteget megszólító programot kínál. Arra is nagy hangsúlyt fektetünk, hogy lehetőleg megtartsuk a jelenlegi nézőszámot, hogy a több éve, évtizede hűséges bérletes közönség is megtalálja a kedvére való előadásokat” – fogalmazott Kiss Csaba.

kiss

"Másfajta színházvezetési koncepciót szeretnék megvalósítani"

Arról, kicserélné-e a társulatot így nyilatkozott: “E sommás formában semmiképp. Másfajta színházvezetési koncepciót szeretnék megvalósítani, ami a magyar színjátszás újabb kori történetében újdonságnak számít. Az eddigi szokás, hogy az igazgató- főrendező meghívja a neki tetsző rendezőket, akik évadonként többnyire egy előadást állítanak színpadra, de sem a társulat életében, sem a közönséggel való kapcsolatban, sem a színház művészeti profiljának kialakításában nem vesznek részt. Én ezt egy érzékenyebb, a színházművészet lényegéhez közelebb álló koncepcióval szeretném felváltani. A pályázatunkban részletesen ismertetett elképzelés szerint a művészi munkával összefüggő minden lényeges kérdésben a Művészeti Tanácsra mint döntés-előkészítő testületre támaszkodnék a társulat kialakításától az évadterven át a nézőkkel való kapcsolatig, a beavató és felolvasószínházi előadásoktól a fesztiválok szervezéséig. Öt állandó rendezőt és két dramaturgot kértem fel e közös munkára, szükség esetén a színház zenei vezetője, látványtervezői és a tánctagozat vezetője is csatlakozna a Művészeti Tanácshoz. Az öt állandó rendező Béres Attila, Keszég László, Rusznyák Gábor, Szabó Máté és Szőcs Artúr. A művészeti döntéseket velük beszélném meg, de természetesen egy személyben én leszek felelős mindenért. Ami a társulat átalakítását illeti, volt egy félreérthető mondatom, miszerint a rendezők négy-öt kedvenc színészüket szívesen hoznák magukkal, vagyis augusztusban huszonöt új tag érkezik Miskolcra. Ezt természetesen nem így gondoltuk. A Miskolci Nemzeti Színház jelen pillanatban is húszhuszonöt vendégművésszel dolgozik, lesznek nálunk is vendégek, ám szerződtetni csak mintegy tíz új színészt szeretnénk. Az anyagi lehetőségek miatt nyilván ugyanennyi embertől meg is kell válnunk. Ezt társulati ülésen is elmondtam. Színházi igazgatóváltásoknál körülbelül ezek az arányok. A mai helyzetben mindenkiben felfokozott az együttérzés, a féltés, és ezt én is mélyen megértem, de mindig meg kell találni az egyensúlyt a művészeti és a szociális szempontok között. Egyébként nagyon komoly biztatásnak tartom, hogy a társulati ülésen hatvan szavazatot kaptam a változtatás programjára: ez azt jelentheti, hogy a színházon belül egyharmados támogatottsága van annak, hogy más irányba kéne elindulni. Úgy érzem, a többi dolgozó egy része pedig nem a művészeti programunk ellen, inkább az állandóság, a biztonságos hétköznapok mellett szavazott, ami érthető. Hasonló helyzetben talán én is ezt mondanám” – fejtette ki Kiss Csaba.

"A színház ügye mindig szenvedélyes vitákat vált ki"

“Kinevezése kapcsán a miskolci ellenzéknek nem tetszett, hogy a közgyűlésben név szerinti szavazást kért Kriza Ákos polgármester” – vetette fel a Magyar Nemzet újságírója, mire Kiss azt felelte: “A színház ügye mindig is szenvedélyes vitákat váltott ki, mintha a szellemiségéből, teatralitásából valami átszivárogna a politika területére is. Annyi bizonyos, a miskolci volt az utóbbi évek lehető legszakmaibb, legbékésebb színidirektori pályázata Magyarországon”.

Hamarosan interjút közlünk Halasi Imrével, a Miskolci Nemzeti Színház jelenlegi igazgatójával.