Az isteni Sarah - Gálffi László és Vári Éva párosa készül

John Murrell Az isteni Sarah című darabját mutatja be az Orlai Produkció a Belvárosi Színházban márciusban; az előadásban Sarah Bernhardtnak, a tizenkilencedik század egyik kivételes színészegyéniségének élete elevenedik meg a színpadon.

A készülő produkcióról:

Az előadásban Sarah Bernhardtként az Orlai Produkcióval negyedik közös munkájára készülő Vári Éva, a titkár szerepében pedig Gálffi László látható. A darabot Hargitai Iván állítja színpadra, a díszletet és a jelmezt Csík György tervezte - olvasható a produkciós iroda MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint a darab ismertetőjében írják, Sarah Bernhardt igazi "szent szörnyeteg" volt. Zseniális színésznő, a lapok számára mindig pletykákkal szolgáló híresség, szenvedélyesen gátlástalan életimádó asszony. Halálos ellensége volt Bernard Shaw, jó barátja Oscar Wilde, plakátjait Alphonse Mucha tervezte, miközben társulatával bejárta az egész világot, és a nagy női szerepeken kívül Hamlet herceget is alakította a színpadon, nem kis botrányt kavarva a korabeli Franciaországban. Hogy személyisége mennyire hatotta át a tizenkilencedik század második felét, azt jól jelzi, hogy nevét Dosztojevszkij is megemlíti Bűn és bűnhődés című regényében.

harmanOrlai Tibor, Vári Éva, Gálffi László az olvasópróbán

"Sarah Bernhardt korának kimagasló művésze volt, fényévekkel járt kortársai előtt. Rendkívül különc ember volt. A ma embere egyre kevésbé találkozik korszakos művészek életével, ezért is fontos, hogy az ő sorsukon keresztül felhívjuk a figyelmet a művészet rangjára, a nagy alkotók társadalmi szerepére" - idézik a közleményben Orlai Tibor producert, akinek régóta tervei között szerepelt, hogy az 1983-as várszínházi bemutató után ismét láthassa a közönség Magyarországon Sarah Bernhardt történetét.

kettenSarah avagy a languszta sikolya, 1983, Sinkovits Imre, Psota Irén

"Psota Irén és Sinkovits Imre elementáris játéka rendkívül nagy hatással volt rám, az előadás ma is élénken él bennem. Célunk, hogy ennek a rendkívüli dívának a sorsa korszerű, mai, élő színházi eszközökkel találjon utat a ma emberéhez is. Ezért is éreztük szükségesnek, hogy Zöldi Gergely az író által 1998-ban átdolgozott legfrissebb változatot fordítsa le nekünk" - idézik a producer szavait.
A Belvárosi Színházban március 24-től láthatja a közönség, amint Sarah Bernhardt élete vége felé titkára, a hűséges Pitou tollába diktálja eseményekben gazdag életének történetét, amelyből pillanatokon belül vérre menő szerepjáték kezdődik, humoros, máskor szívszorító jelenetekkel.

hargitaiivanHargitai Iván

Sarah Bernhardtról röviden:

Kikeresztelkedett zsidó családban született, zárdában nevelkedett. 1858-ban a párizsi konzervatórium növendéke lett. Pályáját 1867-ben kezdte a Gymnase Színházban, de már öt évvel előbb a Comédie Française-ban tragikai ösztöndíj nyerteseként bemutatkozott. A Gymnase után az Odéon tagja lett. Első nagy diadalát Victor Hugo Ruy Blas című drámájában aratta. A francia-porosz háborúban csatatéri betegápolónő volt. 1872-ben a Comédie Française tagja, hamarosan a társulat élén álló tragika. Erős színpadi pátosz, a részletek mesteri realisztikus ábrázolása, az érzésekre való hatás teljes kiaknázása jellemezte játékát. 1879-ben kezdte meg vándorlását a világ színházaiban. Először Londonba ment, majd saját társulatával bejárta csaknem az egész világot. Budapesten többször is megfordult. Párizsba visszatérvén megvette a Porte-Saint Martin-színházat, s nemcsak játszott benne, hanem fiával, B. Maurice-szal együtt igazgatta. 1900-ban megvette a Théâtre des Nations-t a benne adta elő Sardou Toscáját és Cleopátráját. Leghíresebb szerepei a Phaedra, Andromaque, Medea, a Hernaniban Donna Sol, a Kaméliás hölgyben Margit, Jeanne d'Arc. Férfiszerepeket is játszott (Hamlet, Reichstadti herceg) Színműíróként, szobrászként és festőként is próbálkozott. Kísérletezett továbbá a némafilmmel is. Elszegényedve halt meg, lábát egy fertőzés miatt 1915-ben amputálták.

sarah

Tányéron a történelem - avagy egy asszony, aki tudta hogy kell élni:

A XIX. század legnagyobb francia színésznőjét, Sarah Bernhardt-t nem idézik filmek, hangfelvételek, mert amikor a világ színpadain tündökölt, még nem létezett a technika, amely megörökíthette volna művészetét... Csak a legendák élnek csodálatosan megformált alakításairól. Nemcsak Párizst bűvölte el, hanem egész Európát, amelynek országait saját vagonjaiban kereste fel turnéi során. A guruló lakosztályban a hálószobán kívül nagy szalon volt zongorával, kártyaszoba, mellékhelyiség... de a lakosztály legfontosabb helye a konyha volt, mert Sarah Bernhardt nemcsak nagy művész volt – de jeles ínyenc is, aki még útközben is személyesen felügyelte „udvari séfjének” működését. Amerikai turnéi során sosem volt kedve elfogyasztani az ottani ételeket... csak a francia „haute cuisine” fogásait volt hajlandó magához venni. Annak is csak a legkönnyebb fogásait, mert az elhízástól rettegett egész életében. A jól megválogatott, könnyű koszttal sikerült is megőriznie karcsú, törékeny alakját mindvégig, hosszú életében...

Még nyolcvanadik esztendejéhez közeledve is olyan hódolói voltak, mint Victor Hugo, az ifjabbik Dumas, Flaubert, Zola, Oscar Wilde... de politikusok is mint Theodore Roosevelt, vagy Clémenceau... tudósok sem hiányoztak, így például Pasteur... sőt uralkodójelöltek sem, mint a walesi herceg. Amikor párizsi palotájában fogadta őket, s kitárták a széles ebédlőajtót, a művésznő talpig fehér estélyi ruhában, kedvenc hiúza társaságában jelent meg. Egyébként is kedvelte az állatokat: pumákat, majmokat, trópusi színes madarakat tartott...

Egy korabeli párizsi újságíró feljegyzése szerint „a vendégek természetesnek vették, ha egy kölyöktigris sétált végig a szobán, vagy papagájok telepedtek a fejükre”. Egy másik szemtanú szerint Sarah Bernhardt ebédlője egy reneszánsz kápolna és egy pálmaház keveréke volt, trópusi virágokkal, orchideákkal, fehér és rózsaszínű kaméliákkal. A falakat gobelinek borították, az asztalok sevres-i porcelánok és metszett üvegek alatt roskadoztak. A művésznő szerette a teátrális hatásokat...

sarah2

Ugyanakkor Bretagne sziklás tengerpartjánál lévő nyári rezidenciájában, a Belle-Ile-en, vagyis a „Szép Szigeten” hamisítatlan falusi környezetben töltötte a vakáció heteit: ő maga egy udvarházban lakott, míg vendégeit kicsiny nyári lakokban helyezte el. A kertben zöldséget termesztettek, a birtok legelőjén tehenek legelésztek, amelyek ellátták a háztartást tejjel, a vajat, túrót házilag készítették belőle. Nyaranta az történt, ami más ínyencekkel is gyakran megesik: a falusi környezetben Sarah Bernhardt félretette elveit és jó étvággyal fogyasztotta a tartalmas, fűszeres „falusi” fogásokat is, a bouillabaisse-től a házi pácolású bárányhúsokig. Kedvencei voltak a különféle omlettek, amelyeket nemegyszer saját kezűleg készített el vendégei számára. A „török omlett” csirkemájas töltelékét Madeirával ízesítve kedvelte... de egyszerűbb készítési módja miatt gyakrabban került ki ilyenkor „Gruyére omlett” a serpenyőből, amelyhez természetesen a nevezetes sajtot használta, reszelt állapotban. A legkiválóbb minden omlett közt a „Ratatouille omlett” volt, amelynek tölteléke zöldpaprikából, padlizsánból, cukkiniből és paradicsomból álló, fokhagymával és petrezselyem zöldjével ízesített zöldség volt, olívaolajon párolva. Az omlett fokhagymával való ízesítése egyébként Escoffier-nek, a „konyha mágusának” ötletéből származott. Escoffier barátja és tisztelője volt a művésznőnek, szívesen invitálta konyhájába, amikor Sarah Bernhardt a párizsi Ritz-ben, a Vendome téren vacsorázott... ami gyakran megesett... Egy ilyen alkalommal mutatta meg neki Escoffier, hogyan kell a kés hegyére tűzött fokhagymagerezddel kevergetve ízesíteni az omlettbe szánt tojásokat. Escoffier számos fogást kreált és ajánlott Sarah Bernhardt-nak, többi közt a tyúkhúsból készült erőlevest, amelybe tárkonnyal és más illatos füvekkel ízesített palacsintaszeleteket főzött, valamint a fürjet, vajastészta göngyölegben sütve szőlővel; és a földieper felfújtat Curaçao likőrrel ízesítve...

recept

Sarah Bernhardt csókja:

A legnagyobb sikert mindazonáltal „Sarah Bernhardt csókja” aratta, egy mandulás, csokoládés puszedli, amelyet ma is szívesen sütnek és fogyasztanak sokan... anélkül, hogy sejtenék a finom, édes tészta származását. (Halász Zoltán Étel és Irodalom című könyvéből) Csokoládés-mandulás csók, Sarah Bernhardt módra Hozzávalók (40 darabhoz): 40 dkg porcukor, 2-3 ek. liszt, 5 dkg kakaópor, 15 dkg finomra darált mandula, 4 tojásfehérje, 15 dkg étcsokoládé, 1 dl tejszín, csipetnyi só. Elkészítése: A porcukrot összekeverjük a liszttel, a kakaóporral, tálba szitáljuk, hozzáadjuk a mandulát. A tojásfehérjéket a sóval együtt kemény habbá verjük, majd beledolgozzuk a kakaós-mandulás keveréket. Nyomózsákba töltjük, egy sütőlapra egymástól 5 cm-re cseppeket nyomunk. Előmelegített sütőben, 180 fokon 10-15 percig sütjük. Hagyjuk kihűlni. A tejszínt felfőzzük, a gáztűzhelyről félrehúzzuk az edényt, és felolvasztjuk benne az apró darabokra vágott étcsokoládét. A csokoládékrémmel megkenünk 20 darab csókot, majd egy-egy másikat helyezünk mindegyikre.

Forrás: Színház.hu, MTI, Wikipédia, Magyar Szó