Kulisszatitkok derültek ki Veszprémben - Épületbejárást tartottak

A Veszprémi Építész Klub és Alkotóműhely jóvoltából Perlaki Róbert kalauzolásában, február 18.-án bepillantást nyerhettek az érdeklődők a Petőfi Színház kulisszái mögé. Az erről készült beszámolót olvashatják.

A színház beszámolójából:

A színház előcsarnokában Perlaki Róbert, díszlettervező, szcenikus,a  Veszprémi Petőfi Színház Örökös tagja köszöntötte a közönséget, és el is kezdte a „tárlatvezetést” az 50 éves társulatnak otthont adó impozáns építményben.

Az első út a nézőtérre vezetett, előtte azonban az érdeklődők megtekinthették a Veszprém megyei születésű Nagy Sándor művész alkotását, a főlépcsőház ovális színes üvegablakát, mely eredeti formájában maradt meg. 

veszpr_23396

forrás: Petőfi Színház

Perlaki Róbert 1986 és 1988 között műszaki ellenőr volt a színház rekonstrukciója során, így számos érdekes információt osztott meg, többek között az is elhangzott, hogy a Medgyaszay István tervezte, szecessziós stílusban felépült színházban nincs alsószínpad, viszont történelme során funkcionált már tüdőgondozóként, raktárként, 1945-ben pedig még német lóistállóként is. Azt is megtudták az érdeklődők, hogy az épületben korábban tartottak például bálokat és egyéb rendezvényeket is. A legmeglepőbbnek talán az hatott, hogy a színházban található márványokat tömb formájában hozták Kubából, és itt a helyszínen csiszolták őket jelenlegi formájukra.

veszpr_23403

A színpadon éppen a Chioggiai csetepaté pénteki előadására készültek, a díszletek már a helyükön álltak. Perlaki Róbert ennek kapcsán elmondta, hogy a fénytechnikát folyamatosan fejlesztik, a lámpák együttes teljesítmény 160 kilowatt. A nézőtér falai valójában hangelnyelők, amelyek Herenden készültek. Az egyik érdeklődő jobban visszament az időben. Arról mesélt, hogy a '20-as, '30-as években, amikor a város felügyelete alatt volt a színház, a terem, azaz a mostani nézőtér nyolc éven keresztül beázott. Nagyon szegény volt a város, nem volt pénz rendbe hozni.

A páholynál eredetileg mindkét oldalon erkélyajtó állt, ahol a teraszra lehetett kimenni egészen addig, míg 1956-ban az épület több találatot nem kapott – tette hozzá Perlaki Róbert.

Az utazás során a föld alatti üzemépületet is fel lehetett fedezni, akárcsak a próbaszínpadot és a felszín alatt található díszletraktárt, mellyel kapcsolatban Perlaki Róbert elárulta, hogy a színpad oldalának kinyittatásánál „óriási meccse volt a kivitelezőkkel”, mert ha a díszleteket mozgató liftrendszer egyszer majd „bedöglik”, akkor nem lesz előadás. Arra is fény derült, hogy a színháznak egy közel 2400 m2-es raktára is van a Házgyári úton, valamint saját asztalos-, lakatos- és festőműhelye, hiszen minden kelléket maguk készítenek.

veszpr_23404

A túra végéhez érve a színház könyvtárában a Perlaki Róbert által készített 1:25-ös arányú makettek közül vehettek szemügyre néhányat az érdeklődők. Kitudódott, hogy alkotásaihoz Róbert bármit felhasznál, amit az utcán meglát, és méretarányaiban illene az összképbe. Általános derültséget keltett, mikor megjegyezte: a Veszedelmes viszonyokhoz készített makettben szereplő kandeláberhez felesége bizsujait is felhasználta – bár a „csalás” a makett megvizsgálásánál később kiderült.

forrás: petofiszinhaz.hu / vehir.hu