Az élet veszélyeztetett szépségeiért - Verdi Falstaffja Pécsett

Ma este kerül sor a Pécsi Nemzeti Színház operatagozatának első bemutatójára. Verdi Falstaffjáról a rendező Nagy Viktor és az operatagozat vezetője Gulyás Dénes mesélt.

Darabtörténet

Az Otello hatalmas sikere után a milánói Scala egy új művet rendelt a zeneszerzőtől, akár egy vígoperát is. „Negyven éve keresek egy jó vígopera-librettót...” – válaszolta Verdi. 1889 nyarán Boito, Verdi librettistája átadta a mesternek a Falstaff tervezetét. Verdi elolvasta Shakespeare Windsori víg nőkjét és a IV. Henriket, majd ezt válaszolta: „Ez a Falstaff vagy Víg asszonyok, amely két nappal ezelőtt még az álmok világában volt, kezd testet ölteni és valósággá válhat. Mikor? Hogyan? Gondolt-e éveim számára? Túl nagy merészség lenne ezt a feladatot magamra vállalni. És ha győz a fáradtság? És ha nem tudom befejezni a zenét?” Boitónak sikerült meggyőznie Verdit arról, hogy a Falstaff-témában egy remekmű lehetősége rejlik.
falstaff

Fotók: Körtvélyesi László (pnsz.hu)

Ha hagyjuk meghalni az utolsó trubadúrt

"Eltűnnek a világ értékei, ha hagyjuk meghalni az utolsó trubadúrt" - fogalmaz Gulyás Dénes Giuseppe Verdi utolsó remekműve, a Falstaff mondanivalója kapcsán. A Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatója úgy véli, a zseniális vígopera manapság, az általános erkölcsi hanyatlás idején igazán aktuális, hiszen éppen a teljes élet szépségeire, színeire, fűszereire hívja fel a figyelmet, s arra, milyen sivárak lehetnek mindennapjaink, ha ezek az értékek eltűnnek belőlük.
"Tutto declina", minden hanyatlik, hangzik a Falstaff egyik legtöbbet idézett mondata, mely mintha mindennapjaink alapérzését fejezné ki. Verdi utolsó, 79 évesen írt műve ugyanakkor maga a gyönyörűség, Gulyás Dénes ajánlójában így fogalmaz:

"Csillagszóró és tűzijáték, varázslat és ámulat, tréfa és komoly valóság. Ezt is gondolhatja, aki Verdi varázslatos és egyben utolsó színpadi művét nyitott szívvel és füllel hallgatja. Harold C. Schonberg híres zenekritikus írja, hogy a Falstaff valóban a költészet és a zene új párosítása, mert nincs benne ária, nincsenek tablók, nincs melodráma. Ehelyett minden aprólékosan kidolgozott, gyorsan mozog, tele villanásokkal, magasrendű humorral. Verdi utolsó operájának utolsó jelenetében a zene egy ősi és egyben legszigorúbb formájához, a fúgához nyúl. Eleddig egyetlen művében sem komponált befejezett fúgát. De ez a fúga nem szigorú, hanem derűs. Van ebben valami jelképes és csodálatosan furcsa. Verdi, operáinak sorát egy vidám fúgával zárja le. "Ez a világ mily furcsa. Lám, mily bolond az ember. A szívét nem tudja, sohase tudja fékezni az értelem. Kacagjuk egymást. Vajon van-e ki bölcsebb lehetne...?" Egy korszak utolsó hőse, trubadúrja Falstaff, aki bár már nem fiatal, de pocakos és kopaszodó, akit megaláznak, mégis bátran kíván, szeret, és szórja maga körül az élet sóját, borsát, fűszereit, mely fűszerek nélkül szegényebb lesz, szegényebb lett a világ."
falstaff_5

Nagy Viktor a darabról

Noha természetesen vannak mai áthallásai, a Pécsett az utóbbi években három operát is színpadra álmodó Nagy Viktor rendező az eredeti korba, Shakespeare idejébe helyezi a történetet, melynek alapjául  A windsori víg nők és a IV. Henrik című színművek szolgáltak. Mint mondja, komoly kihívás a bonyolult rendszerű vígopera színrevitele, melyet az idős, derűs bölcsességre szert tett Verdi nem korábbi zenei stílusában, hanem már a wagneri hatásoknak megfelelően komponált. A nem önálló áriákkal tarkított, hanem egyfajta bonyolult, komplex rendszerben létrehozott mű a majdnem 80 éves mester összegzése, akit pályája végén is izgatott, hogy megfeleljen a kor kihívásainak, s modern zeneszerző lehessen.

Giuseppe Verdi

Falstaff

vígopera három felvonásban

Rendező: Nagy Viktor
Vezényel: Kovács János Kossuth-díjas, a Magyar Állami Operaház első karmestere
Közreműködik a Pannon Filharmonikusok és a  

Pécsi Nemzeti Színház Kibővített Énekkara

Sir John Falstaff     Bátki Fazekas Zoltán / Cseh Antal
Ford, Alice férje     Gurbán János / Bognár Szabolcs
Fenton, Annuska szerelmese     Gál Máté / Horváth István
Doktor Cajus     Csajághy Szabolcs
Pistol     Szécsi Máté / Király Miklós
Bardolf     Győrfi István / Horváth Szabó Gábor
Alice, Ford neje     Váradi Marianna/  Vermes Tímea
Annuska, a leánya     Kriszta Kinga / Sáfár Orsolya
Mrs. Quickly     Kovács Annamária / Bukszár Márta
Mrs. Meg Page     Várhelyi Éva / Simon Krisztina

Vezényel     Kovács János / Vass András / Oberfrank Péter
Díszlettervező     Horesnyi Balázs
Jelmeztervező     Rátkai Erzsébet
Karvezető     Bende István
Súgó     Dóczi Dalma
Asszisztens     Markó Rita
Ügyelő     Háber László

Bemutató: 2012. február 24. 19.00

Pécsi Nemzeti Színház