'Shakespeare, naturelmon' - IV. Henrik bemutató Kaposváron

A kaposvári Csiky Gergely Színház február 29.-én mutatja be Shakespeare IV. Henrikjét Tim Carroll rendezésében, főszerepben Kovács Zsolttal és a színházhoz vendégségbe érkező Kovács Krisztiánnal. Cikkünkben két részletet olvashatnak a Henrikekkel avagy Kovácsokkal készült interjúkból, amelyek teljes terjedelmükben csak az előadás műsorfüzetében elérhetők.

A második, március 1-i előadás után egy közönségtalálkozón beszélgethetnek az alkotókkal, ahol kulisszatitkokat tudhatnak meg az előadás készültéről, és a rendező Tim Carroll különleges munkamódszeréről. Erről korábbi cikkünkben is olvashattak.

henrik

Kovács Krisztián munka közben az előadásról - "Mert semmi sem tetszik, ha nem szokatlan"

Hol tartasz most a munkádban?

Kovács Krisztián: Most jelen pillanatban azt érzem, hogy még nem tartok ott – magamban és a saját mércém szerint –, hogy birtokában lennék az egésznek. Még nem látható, hogy mi lesz belőle. De azért voltak/vannak már pillanatok, amikor úgy érzem, hogy közel tudok kerülni Harryhez, ahhoz, amiből ő van, vagy ahhoz, ahogy ő fogalmaz. (Úton vagyok.)

Hogyan segít ebben a rendező?

Kovács Krisztián: Tim a próbákon nagyon sokféle megvilágításba helyezi a szöveget, és így kicsit olyan, mintha a szereplő agyműködésébe tudnál belenézni. Amikor szóról szóra, gondolatról gondolatra haladsz, akkor derül ki, hogy egy bizonyos dolgot több felől is lehet nézni. És annak a megfejtése a legfontosabb, hogy melyik pillanatban, mit értesz egy mondat mögött.

Harry az elejétől fogva következetes?

Kovács Krisztián: Van terve. Belül. Nagyon is. Párhuzamot érzek az ő helyzete, és a között, ahogy én próbálok ebben a folyamatban: valahol belül azt érzem, hogy ott lesz, és az lesz, aminek lennie kell majd. Annak ellenére, hogy ez most még nem látszik. Most még sokfelé megy el a figyelem. Egy ideig Harry alkalmatlannak tűnik, de aztán kiderül, hogy nem az. Van is erre szövegrész:

„Utánozom csak ebben a napot: Eltűri, hogy ragályos fellegek

A világtól szépségét eltakarják, De majd ha egyszer önmaga lesz újra,

Mert nélkülözték, jobban megcsodálják, Hogy áttörte a rothadt párakört, Melyről úgy látszott, mintha fojtogatná.”

Persze saját magát sodorta ilyen helyzetbe. Sok ilyen ember van. Aki számunkra értelmezhetetlenül, sőt értelmetlenül létezik. Közben belül nagyon is letisztultan, gondol, akar valamit. Csak ez nem látszik kifelé.

2

Élvezi ezt a helyzetet?

Kovács Krisztián: Igen. Szereti az életet. Ami kívülről léhaságnak tűnik, meg kicsapongásnak, igazából csak annyi, hogy kacskaringósabb utat választ. Falstaff erősíti ezt a „sötét” oldalát Harrynek, hogy lázadjon az apja, és a kor ellen. De a mostani szélsőséges háborús helyzet, a válság már egy olyan pont, amikor ki kell egyenesednie, mert ha most nem teszi meg, akkor tényleg képtelen lesz apja méltó utódjává válni. A bizonyítási vágy pedig nagy felhajtóerő tud lenni. Ahogy a rivális jelenléte is: Percyé, akivel kb. egykorúak, így meg kell mutatnia, hogy ő mit ér hozzá képest. És el sem tudja képzelni, hogy alul marad. Viszont nem bízza el magát. Szinte ösztönszerűen érzi, hogy eljött a pillanat. Nem folytathatja így tovább. Neki ezt diktálja az „uralkodói ösztöne”. Ahogy Falstaffban benne van a túlélés ösztöne: mindig képes úgy csavarni a szót, hogy jól jöjjön ki a legrosszabb helyzetből is, úgy Harry hercegnek is megvan a maga életösztöne: uralkodónak kell majd lennie. Az odavezető úton innentől már nem fér bele az eddigi tét nélküli életmód, amit a haverokkal csinál. Ez azzal jár majd, hogy bizonyos értelemben túl kell lépnie rajtuk. De a barátai szemszögéből ez azt jelenti, hogy Harry elárulja őket.

Elégedett ezzel a döntéssel?

Kovács Krisztián: Van-e más választása? Anglia királyának kéne lennie majd. Különben mindkét életmódban ott van a pusztulás. Mindegyiknek megvan az az oldala, ami magányossá tesz, vagy ami miatt rosszul érzed magad a bőrödben.

Nem tudom, mikor higgyek neki. Mikor mond igazat, és mikor hazudik, játszik.

Kovács Krisztián: A bizonytalanság mindig ott van.

Kovács Zsolt a próbafolyamatról - "Újra nulláról kezdeni"

Van olyan uralkodó, aki megragadt az emlékezetedben?

Kovács Zsolt: A hatalomhoz mindig „vér tapad”. Pacifista vagyok. Nem szerelmesedtem bele egyik uralkodóba sem. De fontos ez most?

Csak azért kérdezem, mert azon gondolkodtam, vajon Henrik jó uralkodó-e. Vagy Harry jó uralkodó lesz-e. Henrik például hisz a fiában? Abban, hogy méltó utódja lesz?

Kovács Zsolt: Harry a trón várományosa, de életmódja nem méltó egy trónörököshöz. Henrik király trónja legitimálásával van elfoglalva, viszály, árulás, kapzsi Lordok, ahogy lenni szokott… Azt mondja Percy-vel kapcsolatban: „Bár egy/ Surranó, éji tündér fiainkat/ Még a pólyában kicserélte volna”

Arra haragszik legjobban az ember, akit szeret . Kétségbeesésében, dühében ez is kiszalad a száján.

Végig bízik benne?

Kovács Zsolt: Persze. Pirongatja, de bízik benne.

Tim hogyan segíti, hogy megtaláld ezt a figurát?

Kovács Zsolt: Most a közepe végén vagyunk a munkának. Úgy látom, hogy ő, mondjuk így, a szöveg mélyértelmezésével jut el a célhoz. Arra tettünk különböző kísérleteket, és arra szolgáltak a néha humoros, máskor fárasztó játékok, szöszölős próbák is, hogy minél beljebb jussunk a szövegbe, minél több rétegét fejtsük meg és próbáljuk közvetíteni, ami ennél a helyenként derekasan bonyolult Shakespeare-szövegnél egyáltalán nem indokolatlan. Ha jól érzékelem a jelenlegi szándékot, a helyzeteket is a szöveg szüli majd, ami szintén nem természet ellen való. Mindez a nagyszínpadon nyeri el végső formáját, és reményeink szerint a nézők érdeklődését.

3

Mit vár ez a módszer a színészektől?

Kovács Zsolt: A szöveg és ezen keresztül a jellemek és folyamatok alapos ismeretét. Semmi hókuszpókusz, semmi revü. Shakespeare, naturelmon'. Döbbenetes egyébként, hogy Timnek mennyire jó nyelvérzéke van. Van egy koncentrációs játékunk, próbák előtt. Körbeállunk, mint az oviban és sorban (a sort meg is lehet fordítani) a mellettünk levőnek baromi gyorsan kell egy bizonyos témakörhöz kapcsolódó szavakat mondani. Magyarul! Persze röhögünk, de nagyon kell figyelni, mert aki nem tud azonnal mondani valamit, az kiesett. És ebben a játékban egyik nap ő maradt a legutolsó, ő győzött. Egy angol anyanyelvű, Londonban élő embertől ez azért figyelemre méltó. Tetszett. Olyat is csináltunk, hogy én mondom az én textusomat, ő pedig mintha a partnerem lenne, válaszol rá, csakhogy ő angolul, nekem pedig reagálnom kell rá. Ismernem kell a szöveget minden ízében.

Nehéz a szöveg? Színésznek és nézőnek?

Kovács Zsolt: Azt gondolom, mi a szöveget megfejtettük. Nem mondanám, hogy egyszerű. Első olvasáskor vissza-vissza lapozol. Az utalások, viszonyrendszerek felfejtése miatt. Ha a néző ezen túl tud lendülni, és az energiáit, a figyelmét nem az ömlesztve kapott nevek vonják el, hanem képes figyelni, hogy miről beszélnek ezek az emberek, akkor tartalmas, mély, zseniális és sűrű szöveget hallhat. Shakespeare korában nem azt mondták a nézők, hogy elmegyünk megnézni Shakespeare előadását, hanem azt, hogy: elmegyünk meghallgatjuk! (Tim mesélte). A szöveg magában is láttatta a művet. Az előadás módja nem a látványra épített, hanem az érvényes textusra. Ez is egyfajta megközelítés. Sokféleképp lehet jó színházat csinálni, de kell hozzá színészi kíváncsiság, bátorság, hogy mindig merd nulláról kezdeni. Lehet úgy is nézni, hogy: minek újra tanulni az ABC-t, de aki becsukja az ajtót, ablakot, az valamiről lemarad.

1

W. Shakespeare: IV. HENRIK

fordította: Vas István

IV. Henrik király  Kovács Zsolt

Henrik, a fia, walesi herceg Kovács Krisztián m.v.

Hővér, Percy Fándly Csaba

Worcester  Szvath Tamás Douglas Lecső Péter

Sir John Falstaff Czintos József m.v. Poins Szula László

Sir Walter Blunt Lugosi György Northumberland Hunyadkürti György

Owen Glendower Nyári Oszkár Sir Richard Vernon Serf Egyed

Bardolph  Kalmár Tamás Mortimer Mózes Balázs Westmoreland Kósa Béla

John, Lancester hercege Béli Ádám e.h. (TEVA-ösztöndíjas)

Peto Fábián Zsolt Nym Mózes Balázs

Lady Percy Nyári Szilvia Lady Mortimer  Tóth Molnár Ildikó

Sürge asszony, kocsmárosné Csonka Ibolya

valamint utasok, kocsmavendégek, hírnökök, szolgák:

Béli Ádám, Fábián Zsolt, Hunyadkürti György, Kalmár Tamás, Karácsony Tamás, Kósa Béla,

Lecső Péter, Lugosi György, Nyári Oszkár, Serf Egyed, Szvath Tamás, Tóth Molnár Ildikó