Ascher Peer Gyntöt próbál az Örkényben

Az Örkény Színházban már folynak Henrik Ibsen: Peer Gynt című darabjának próbái, Ascher Tamás rendezésében, a bemutató 2012. március 17-én lesz. Az érdeklődők azonban már szombaton betekintést nyerhettek a produkcióba, ugyanis nyílt próbájára invitálta a pártoló tagjait az Örkény Színház. A Színházkolóna beszámolt a látottakról.

peer

Darabtörténet

Peer Gynt, a mihaszna fiú, hol lányokat csábít el, hol a falubelieket szórakoztatja hihetetlen történeteivel. Miután megszökteti a menyasszonyt a menyegzőről, menekülnie kell a család haragja elől, és elalszik az erdőben. Álma életútnyi utazás a földalatti szörny-birodalomtól a sivatagon át az elmegyógyintézetig. Sodródva-vándorolva keresi és veszti el újra meg újra önmagát, míg útja végén, vénséges vénen érti meg, hogy mindvégig épp az elől menekült, amit keresett.  

peer2

 

Thomas Hylland Eriksen írásából, ami az Ibsen-emlékév kapcsán született:

Peer Gynt nem fél a globalizációtól. Ő a falu egyetlen EU-támogatója, és szerinte rendjén van, hogy a WTO kiáll bizonyos elvek mellett, melyek szabályozhatják a nemzetközi kereskedelmet, mindaddig amíg ő maga nem veszít rajta, és feltéve persze, hogy a gyakorlatban a szabályokat meg lehet szegni. Ahogy mindig is.

A találékonyak és a lelkiismeretlenek mindig megtalálják a kiskaput. Peer Gynt lelkes ábrándozó, azt a filozófiai véleményt teszi magáévá, amit néhány évtized múlva Nietzsche “aktív nihilizmusnak” nevez majd. Sokat akar, de azt nem tudja, hová tart.

Amikor 1868-ban felbukkant, Peernek nem akadt közvetlen irodalmi előképe. Jóllehet találhatunk közös vonásokat Goethe Faustjával, és rokonságban áll a népmesék csalafinta figuráival is – akiket Norvégiában Askeladden testesít meg, Nyugat-Afrikában pedig Anansi, vagy a pók. De van valami Peer Gynt alakjában, ami vitathatatlanul új, friss, szinte állatian erőteljes és nem kevéssé zavartkeltő. Ez ez erő még mindig érintetlen, majd másfél évszázad színpadi változatai után a világ megannyi nyelvén, számtalan elemzés és tanulmány után is. Sem a verses forma, sem pedig a korhű jellemzés nem tompítja Peer Gynt vonásait, legalább annyira közvetlenül szól a 21. századi emberekhez, mint saját kortársaihoz.

peer4

A Színházkolónia cikkéből - Csikós Ildikó írása:

Mácsai Pál köszöntötte az egybegyűlteket (fiatalok és idősek egyaránt vannak a pártolóik között), akitől azt is megtudtuk, hogy tíz évvel ezelőtt ők indították el a nyílt próbák divatját. Tegyük hozzá, azóta már alig van magára valamit is adó fővárosi színház, aki ne élne a közönség beavatásának, tulajdonképpeni „képzésének” ilyen módjával.

Az évad elején az akkor még Tarelkin halála c. előadás próbafolyamatába pillanthattunk be. Ott egyben lement több jelenet is, ezután hallhattuk Mácsairendezői instrukcióit. Az a próba olajozottabbnak tűnt, igaz, kissé bemutató jellege is volt ettől.

peer3

Ehhez képest Ascher próbája jobban hasonlított egy valódi színházi próbára. Érezni lehetett a töprengést. Láttam a nem-játszó színészeken a várakozás fáradtságát. Mi mást érezhetnél, akkor, ha színpadon vagy ugyan de a rendező a főszereplővel (Polgár Csaba) van elfoglalva. Mélységes alázat kell, és hihetetlen szívósság, hogy a próbák lassúságát, monotonitását éppúgy tűrjék a színészek, mint a főpróbahét „ratatata” menetét.

A színházi munka intenzitásának rapszodikus volta és a sivatagi hőmérséklet ingadozás hasonlíthat egymásra. Csak a kemény kőből/fából faragottak bírják ki…

peer5

Bíró Kriszta lehengerlő volt a próba alatt, lendületes és kezdeményező.  Gálffi László, akit most a Halál szerepében láthattunk, egy másik munkája miatt a próba végére érkezett meg. Furcsa volt látni, hogy kicsit zavarban van, nem készült „közönséges” próbára. Kulcsár Viktória e.h. bátran kérdezett, illetve javasolt Aschernek. Csuja Imre nátha miatt nem volt jelen. Epres Attila, a Bolondokháza igazgatója "előadás-készen" próbált. Amit csinált tiszta volt - egyértelmű.Vajda Milán láthatóan frissen pörgött a jeleneteiben. Für Anikó hangját az énekpróbán nagyon jó volt hallani, de a próba folyamán visszafogott volt. Polgár Csabának egyértelműen passzol Peer Gynt szerepe. Ugyanígy jó választás volt Solveig húgának és Anitra szerepének eljátszására Stefanovics Angélát felkérni. Ficza István a bolondokháza-jelenetben döbbenetesen alakította annak a betegnek a figuráját, aki azt képzeli magáról, hogy egy toll, akivel senki nem ír… A két női főszereplővel Szandtner Anna (Solveig) és Kerekes Éva (Ĺse) sajnos nem láthattunk jelenetet.

Jó volt látni a rendező Aschert munka közben. Nem gondoltam volna, hogy előjátszik a színészeinek. Nem is azt teszi, inkább jelez, irányt és ihletet ad. Pazar színészi képességei vannak, plasztikusan ragad meg egy-egy figurát. Sok-sok színt hordoz a hangjában. Nem tudom, játszott-e valaha, vagy "csak" rendezett. Bizonyára sokat hozott apjától, Ascher Oszkártól. (...)

peer6

Ha Ibsenen múlt volna, ezt az előadást 140-en játsszák - mondta Ascher. "Nekünk magyaroknak, Az ember tragédiája miatt is már van ebben gyakorlatunk, tudjuk, hogy ismétlődni kell a szereplőknek, és akkor egy társulatnyi színész eljátszhatja az előadást."
Hogy milyen lesz? Március 17-én kiderül. Ott leszünk a premieren és beszámolunk a látottakról. A folytatást itt olvashatják.

Forrás: Színház.hu, litera.hu, Színházkolónia