Bányavirág - Csizmadia Tibor a Pinceszínházban rendezett

Székely Csaba Bányavirág című színművét mutatja be a Pinceszínház pénteken Csizmadia Tibor rendezésében.

banya

A darab hősei ismerőseink, helyzeteit szinte magunk is megéltük. Viszonzatlan szerelem, önpusztítás látható a színpadon, és közben a nézők fennhangon nevetnek. Ezt csak a legjobb drámaíróink tudják - olvasható a Pinceszínház honlapján a darabról. "Lehet-e komédiát írni arról, ha egy erdélyi kis faluban bezárják a bányát, és a férfiak többsége az alkoholizmusba és az öngyilkosságba menekül? Székely Csaba tudja ezt a titkot. Csehovtól, McDonagh-tól, Tamási Árontól tanult" - áll az ismertetőben.

banya3

Az ötszereplős színmű egy trilógia első része. Mindhárom rész cselekménye ugyanazon a bányásztelepülésen játszódik, ám más és más problémák kerülnek előtérbe. A Pinceszínház azt tervezi, hogy a trilógia második és harmadik részét is színre viszi a következő évadokban. "A darab úgy került a kezembe, hogy egy színházi dramaturg, ismerve a groteszk és a mai magyar színpadi szerzők iránti elkötelezettségemet megmutatta nekem. Úgy éreztem és érzem, hogy ez egy tipikusan közép-európai gondolkodás. Vagyis a legsötétebb tragédiákban is felfedezni a komikus elemeket. Ez vitt arra az elhatározásra, hogy színpadra állítsam ennek az erdélyi fiatalembernek ezt a művét" - idézik a honlapon Csizmadia Tibor rendező szavait.

banya1

Székely Csaba és a Bányavirág

Pinceszínház: Marosvásárhelyen is bemutatták a darabját. Milyen hasonlóságot vagy különbséget lát a budapesti és a marosvásárhelyi produkció között?

Székely Csaba: A szöveg például elég hasonló a két produkcióban :).

Az egyik előadás már lassan fél éve műsoron van, a másik pedig most készül, ezért nagy összehasonlításokat nem tennék, de azt érdekes volt látni, hogy néha a két csapat egymástól függetlenül ugyanazokra a következtetésekre jut a szöveg értelmezése közben. Hogy például egy adott mondat mit jelent, és hogyan lenne jó mondani. Ha pedig különböző következtetésekre jutottak, vagy nagyon eltérő megoldásokat alkalmaztak (a rendezői instrukciók például eléggé eltérőek), azok sem álltak tőlem távol, tehát nem voltak ellentétesek azzal, amit a darabról gondolok. Egyelőre úgy tűnik, hogy két meglehetősen különböző előadást fog látni, aki mindkettőt megnézi. Ugyan még nem tudjuk, milyen lesz a Csizmadia-féle végleges verzió, de ez az itt töltött néhány nap elég volt ahhoz, hogy úgy érezzem: ebben a csapatban is teljes mértékben megbízhatok.

szekelySzékely Csaba és Csizmadia Tibor

Pinceszínház: Önnek volt beleszólása a szereposztásba?

Székely Csaba: Szerintem a drámaírónak olyan nagyon nem kell beleszólnia a szereposztásba. Csizmadia Tibor már régen közölte, hogy kikre gondolt. Ha valaki ellen kifogásom lett volna, talán változtat, nem tudom, mert ilyesmi eszembe se jutott. A rendező tudja a legjobban, hogy a saját koncepcióját kikkel tudja legjobban megvalósítani. Aztán néha téved:) De mi kifogásom is lehetett volna ilyen színészekkel szemben?

A marosvásárhelyi produkciónál egyeztettünk a rendezővel, Sebestyén Abával. Ő kíváncsi volt, hogy én kiket választanék az elérhető színészek közül, és legalább két szerepnél ugyanarra a színészre gondoltunk.

banya4

Pinceszínház: Hogyan szokott írni? Milyen körülmények szükségesek?

Székely Csaba: Ha tehetem, kávéházban vagy kocsmában, mert ott megy a legjobban. Otthon elég nehezen írok, inkább csak éjszaka, amikor csend van. Pedig nappal sokkal több kedvem lenne hozzá, csak olyankor meg nincs idő. A legfontosabb körülmények szerintem: magány, hangos zajforrások hiánya, elegendő idő, megértő élettárs, no meg valami innivaló. Valamelyik persze mindig hiányzik.

Pinceszínház: Milyen gyakran szokott Magyarországra utazni?

Székely Csaba: Nagyon ritkán. De hátha most a bánya-darabokkal sűrűbbé válik a dolog.

banya2

Pinceszínház: Szeretne csak a drámaírással foglalkozni? Ebből megélni?

Székely Csaba: Nem ennyire leszűkítve, de igen, írásból szeretnék megélni. Nemcsak drámából, hanem lehet forgatókönyv, regény, bármi, a lényeg, hogy az embereknek tetsszen. Mert csak addig akarok írásból élni, amíg vannak, akik szeretik, amit csinálok. Szóval amíg megérdemlem.

Forrás: Színház.hu, MTI, Pinceszínház