Nőnapi Gardénia meglepetésekkel a Tháliában

Március 7-én, szerdán Nőnapi meglepetés várja a Hölgyeket a Thália Színház Új Stúdiójában. A Gardénia című előadást minden 10. hölgy néző ingyenesen tekintheti meg, és a női nézőkre még egyéb meglepetések is várnak...

Darabtörténet:

A K.V. Társulat tavaly novemberben tartotta a Thália Stúdiószínpadán Elżbieta Chowaniec: Gardénia című darabjának magyarországi ősbemutatóját. A Gardénia egy részleges családtörténet: négy generációnyi nő drámája, közülük a legidősebb 1920-ban, lánya 1942-ben, az ő lánya 1962-ben, a legfiatalabb pedig 1982-ben született. Mind a négy nő keresi a boldogsághoz vezető utat; miközben végigélik a huszadik század szinte teljes történetét, összetett viszonyaikra is fény derül; anya és lánya, nagyanya és unokája, dédanya és dédunokája között, ahogy elérünk a mába.

Az írónő nagyon pontosan tárja elénk a generációk közötti kommunikáció nehézségeit, leszámol minden romantikus képzettel a nőkről; az egész darabot sajátos, metszően ironikus humor, ugyanakkor mélyről fakadó szeretet hatja át. Mindemellett bátran és éleslátóan boncolgatja a női alkoholizmus kérdését is.

gardeniafotók: Trokán Nóra

Pelsőczy Réka rendező az előadásról:

,,Az előadás személyes monológokból, “áriákból” és kettős, hármas, négyes jelenetekből, duettekből, tercettekből, kvartettekből áll. A személyes, de mégis visszatekintő, magukat és életüket elemző dokumentumszerű szövegekből hirtelen belezuhanunk a múlt egy-egy jelentős pillanatába. Így rajzolódik ki egy tipikus huszadik századi családtörténet. Nők története. Nekik állít emléket, róluk beszél kegyetlenül és mégis szeretettel, sok humorral a darab és az előadás.

A szerzői instrukció – miszerint négy, nagyjából egyidős színésznő játssza a szerepeket – és a darab szerkezeti felépítése miatt a kamaraoperát választottam az előadás formai keretének. A nézők tehát egy prózában elhangzó “operát” láthatnak, zongorakísérettel, ahol a szöveg zeneként működik, és ahol a “dallamok” nagyon ismerősek számunkra, mindannyian énekeltünk már részleteket belőle, anyánkkal vagy lányunkkal, a konyhában vagy a nagyszobában.

A négy színésznő négy világhírű operaénekesnő. Figuráik, az “általuk énekelt szerepek”: anyáink – hősökké válnak, kiemelődnek, bekereteződnek, és nem öregszenek. Mert ahogy nagymamám mondta: egy nő haláláig nő marad.”

gardenia_foto_trokan

Kitikus szemmel:

"A jelentősen lerövidített szöveg csak a legszükségesebbeket hagyta meg a történelmi, földrajzi, kulturális információkból (dramaturg:Markó Róbert). A négy nőalakot – a lezáró idősíkban: (halott) dédanya, nagyanya, anya, leány – Pelsőczy Réka rendezése kivette az eredetileg sokkal közvetlenebb kapcsolatokból, s egy (látszólagos) dalest elegáns öltözékű szereplőjévé lényegítette át őket. Azaz főleg prózabeszéd-áriák, olykor duettek, ritkábban tercettek és egy kardinális négyes előadóiként számolhatnak be életük alakulásáról. Ez hármuknál nagyjából a jelenbe visszahívott múltnak felel meg, míg a negyediknek a múltja, jelene és feltételezhető jövője közelítőleg egybeesik. Elżbieta Chowaniec a legfiatalabb hősével egykorú: 1982-ben született (a Nő IV felmenőinek születését húszesztendőnyi különbségekkel lehet visszaszámolni)". www.revizoronline.com - 2012.02.07.

  

Elżbieta Chowaniec: GARDÉNIA

(Fordította: Pászt Patrícia)

Nő I : Urbanovits Krisztina

Nő II : Száger Zsuzsanna

Nő III : Bartsch Kata

Nő IV : Spiegl Anna

Fény: Tengely Gábor

Díszlet-jelmez: Nagy Fruzsina

Dramaturg: Markó Róbert

Zeneszerző : Kákonyi Árpád

Zongora: Kákonyi Árpád/ Matkó Tamás

Rendező: Pelsőczy Réka

2012. március 7. 19:30, Thália Színház