Tordy Géza rendez - A doktor úr Pécsett

"Ahol Tordy Géza, a Nemzet Színésze felbukkan, ott hamarosan történni fog valami, színházi, esetleg filmes ügyekben" - írja a Pécsi Riport, ugyanis a színész-rendező a Pécsi Nemzetiben bemutatóra készül. Erről szól összeállításunk.

A darabról és Molnárról:

Az ország határain kívül Molnár Ferenc a magyar irodalom egyik legismertebb képviselője. Apja Genfbe íratta be egyetemre, ahol egy évig nemzetközi büntetőjogot hallgatott. Molnár azonban hamarosan az írói pálya iránt kezdett érdeklődni. Először a Budapesti Napló alkalmazta fordítóként, majd saját írásait is közölték. 1898-ban jelent meg első novelláskötete. Beöthy László, a Nemzeti Színház frissen kinevezett igazgatója felkérte Molnárt a kor szellemét tükröző, új magyar vígjáték megírására. Molnár évekkel később megjegyezte, hogy ha nem rendelnek tőle darabot, akkor sose fordult volna a színpad felé. Később a Vígszínháznak is eladta a művet, tiltakozásul az ellen, hogy Beöthyt menesztették pozíciójából. Így végül 1902 novemberében a Vígszínházban mutatták be a darabot.
Maga Molnár így fogalmazta meg saját színpadi esztétikáját: „Nem vagyok híve annak a felfogásnak, hogy a színház szószék. Minden népgyűlési szónoklatot alkalmasabbnak tartok propaganda céljára, mint a színházi előadást. A függöny mögött álomvilág van, s ha a függöny legördült, máris tovatűnt, s az élet változatlanul megy tovább”.

doktor A doktor úr cselekménye szerint dr. Sárkány ügyvéd azáltal lett híres, hogy többször is zseniálisan szónokolt védence, Puzsér, hivatásos betörő érdekében. Puzsér minden alkalommal hátrahagy ügyvédjének egy-egy ügyesen kigondolt jelet, mely megkönnyíti a védelmét. Az ügyvédnek tehát éppolyan szüksége van Puzsérra, mint fordítva. Dr. Sárkány így nyilatkozik a darab kulcsfigurájáról: „Hát ki hozza ide a legszebb bűnügyeket? Puzsér! Ki jár éjszakáról éjszakára a sipisták kávéházaiban, hogy csekély ügynöki díjért a legszenzációsabb védelmeket közvetítse? Puzsér! Ki hozta rongyos kis tiszteletdíjért a Soroksári úti háromszoros rablógyilkosságot az én irodámba, holott mások vagyonokat ígértek érte? Ki az összes gonosztevők barátja, bizalmasa, tanácsadója? Ki ajánl nekik ügyvédet? Ki jelenti be hetekkel előre a lopásokat és a szerb disznókereskedők kifosztását? Ki hozza a legérdekesebb, a legtapasztaltabb, a legesküvőbb tanúkat? Puzsér, Puzsér és Puzsér! Az egész irodám őrajta alapszik, ő az én jobb kezem, az én bal kezem, az én legfontosabb kliensem, az én primadonnám! Kérem védencem felmentését.”

A Pécsi Riportnak mesélt Tordy Géza:

– Ki nem hagytam volna, a Falstaff főpróbáját – árulta el a Kossuth-díjas művész, Tordy Géza. – Nagy örömömre szolgál, hogy gyakran megtekintek olyan előadásokat is, amikhez nincsen közöm. Amikor a Pécsi Nemzeti Színház tagjai, vagy az itt fellépő vendégművészek szerepelnek, az számomra vonzó. Hát ezért ültem be a széksorok közé, a vígopera kezdése előtti percekben. Ezt gyakran megteszem máskor is. Egyrészt, mindig lehet valami érdekeset, különlegeset tapasztalni. Másrészt, egyszerűen csak megtekinteni bármit, kikapcsolódásként. Aki a színház rabja, az már csak így viselkedik.

tordy_geza– Legalább megérezhette, megtudhatta, mi juthat el a nézőkig, akik a „Kétfejű fenevad, avagy Pécs 1686-ban” című dráma miatt, az Ibrahimként megjelenő Tordy okán is jegyet váltanak!
– A művet Weöres Sándor írta, aki sok-sok szállal kötődött Pécshez. Nyilván ezért is tartotta fontosnak az új színházvezetés, hogy színpadra kerülhessen a dráma. Ráadásul a történet nagyon komoly, a város történelmének része. Ezért nagy örömmel veszek benne részt, mint játszó fél.
– Nem furcsa, amikor fiatalabb kollégák „mozgatják” azt a színművészt, aki már sok-sok szerepben, illetve rendezés során bizonyította rátermettségét?
– Ha tehetséges az illető, ráadásul jó meglátásai vannak, akkor azokat illik elfogadni. Ezzel semmi gondom sincsen, talán így nevezném természetesnek. Ráadásul, Szikora János kollégám, meg közöttem azért nincsen olyan nagy szakadék, a korunkat illetően sem.

– Miközben, egy másik darabban, Molnár Ferenc: „A doktor úr” című vígjátékában maga is átkerült a másik oldalra, a rendezői székbe.
– Egy remekül megírt, fordulatos komédiának lehetünk a tanúi, ebben az esetben, amit azért egy kissé át kellett alakítanom. Most is éppen a lapokkal, végszavakkal vagyok elfoglalva. Persze csak olyan mértékben, amit az adott helyszín, helyzet megkíván, ráadásul a művészi szabadságon belül maradva. Szerencsére azért jól haladunk a feladatokkal!
– Pedig a próbák időpontját sem könnyű összeegyeztetni a fellépőkkel.
– Ez a dolog azért van így, mert a klasszikus színházi társulatok egy kissé felbomlóban vannak. Mindenki sokat dolgozik, keresik a helyüket a színészek. Régebben ez nem így volt, jobban kötődtek az anyaszínházukhoz az előadók. De azért ebből a szempontból szigorú vagyok, nem tűröm a lazaságot. Aki jelen van, az nyújtsa a maximumot! A siker csupán a kemény próbák során születhet meg. Azután, a főpróba, majd a bemutató végén, nézetem szerint, rendezői szempontból már magára kell hagyni az előadást.
– De a teátrumot ugye soha nem szabad elhanyagolni?
– Természetesen, oda járni kell, szórakozni, dolgozni, élni. Magam is ezt teszem, már hosszú ideje, de még nem unom.

a_doktor_javit

Molnár Ferenc:

A doktor úr

bohózat két felvonásban

Írta: Molnár Ferenc
Rendező: Tordy Géza

Dr. Sárkány     Schnell Ádám
Sárkányné     Stubendek Katalin
Puzsér     Lipics Zsolt
Csató     Rázga Miklós
Bertalan     Vidákovics Szláven
Lenke     Vlasits Barbara
Cseresnyés     Pilinczes József
Marosiné     Unger Pálma
I. rendőr     Rajnai Attila
II. rendőr     Götz Attila
Szobalány     Kiss Andrea

Díszlettervező     Szlávik István
Jelmeztervező     Laczó Henriette
Asszisztens     Kiss Hédi
Súgó     Kiss Andrea
Ügyelő     Rajnai Attila
Bemutató: 2012. március 9. péntek, 19 óra Pécsi Nemzeti Színház,

forrás: Pécsi Nemzeti Színház, pecsiriport.hu