'Megfeledkeznek az esélyegyenlőségről" - A POSZT kapcsán írt a FESZ

"A független színházakat és kritikusokat is képviselő érdekképviseleti szerv választott vezetőiként megdöbbenéssel olvastuk a szinhaz.hu-n megjelent „Ez egy másik falanksz” című interjúnak a függetlenekkel kapcsolatos kitételeit" - közölte a FESZ.

poszt

Zappe László elmondta: „Valóban hiányzik a független terület, viszont nem tülekedtek a jobbnál jobb alternatív előadások. Azok a műhelyek, ahol éveken át holtbiztosan termett izgalom, most derék, középszerű, érdekes, de nem a POSZT ajtaján dörömbölő előadásokkal rukkoltak elő. Ennek az okát nem a mi dolgunk felderíteni.” Lőrinc Katalin – aki maga is tagja a FESZ-nek – fájlalja a függetlenek távolmaradását a POSZT versenyprogramjától, ugyanakkor jelzi, hogy előzetes elvárásként figyelniük kellett a fővárosi és vidéki előadások arányára, továbbá arra, hogy a tér-specifikus előadások „nem illeszthetők az adott körülmények közé.” Hozzátette még: „olyan darab, amire egyszerre csak harmincan férnek be, szóba sem jött.”

Természetesen sem okunk, sem jogunk nincs megkérdőjelezni a válogatók döntéseit, hiszen azok szubjektív szempontjai a jelen válogatási szisztéma elidegeníthetetlen tartozékai, ugyanakkor kénytelenek vagyunk feltenni a kérdést: ha ennyi „előzetes elvárásnak” kell megfelelniük a válogatóknak, az nem teszi-e lehetetlenné az eredeti és mindmáig legfőbbnek tekintett szempontot: a minőségit?

Különösen problematikus a versenyprogramba beválogatható előadások „praktikus” szempontjainak (a játszóhelyek számának szűkítése, alternatív játszóhelyek kizárása, nézőszám-határok megállapítása, valamint az „egy színházból egy előadás”-elv érvényesítése) fokozatos, és a vita, valamint a nyilvánosság kizárásával végrehajtott módosítása egy olyan szakmapolitikai közegben, ahol a POSZT egyik tulajdonosa, a Magyar Színházi Társaság ugyan fontosnak tartja a szakma egészének konszolidációját, ezért aztán tulajdonostársként maga mellé veszi a Magyar Teátrumi Társaságot, ám a Független Előadó-művészeti Szövetség tagságát érintő szakmai érdekekről és esélyegyenlőségről megfeledkezik. A Független Előadó-művészeti Szövetség úgy érzi, hogy ha ezen az úton haladunk tovább, akkor az előbb-utóbb a független előadó-művészet és kritika ellehetetlenítését, kirekesztését eredményezi.

A POSZT öndefiníciójával kapcsolatos aggályainkon túl nem tartjuk elegánsnak az interjúban megfogalmazottak ex cathedra stílusát sem: annak, hogy egy válogató egyetlen független előadást sem tart említésre méltónak, még nem egyenes következménye, hogy „középszerűnek” nevezze az évad teljes termését. Meggyőződésünk, hogy az ehhez hasonló árnyalatlan, sommás kijelentések csak tovább élezik az ellentétet a kőszínházak és a független műhelyek, a színházcsinálók és a kritikusok között.

Arra kérjük a szakma jeles képviselőit, hogy felelős pozícióban lévő személyekként igyekezzenek alaposabban átgondolni mondandójukat, mielőtt megnyilvánulnak.

a FESZ Elnöksége és

a FESZ Kritikusok Szekciója