A kétbalkezes varázsló - Cseke Péter szívéhez nőtt

A Winnetou után az évad második gyermekelőadását, Békés Pál A kétbalkezes varázsló című darabját mutatja be szerdán a kecskeméti Katona József Színház. A darabot Cseke Péter, a színház igazgatója rendezte.

3

A rendező az előadásról

Fontosnak tartom, hogy minél több gyermek ismerkedjen meg a színház varázsával. Az a dédelgetett álmunk, hogy egy új generációt nevelünk ki, amelynek tagjai ezeken az előadásokon nőnek fel - mondta Cseke Péter. A direktor elképzelése szerint minden évadban két gyerekbemutatót tartanak. Mint fogalmazott, az egyik a kicsit nagyobbaknak szól, de azt is megnézhetik a kisebbek, a másik pedig a kicsit kisebbeknek íródott, ugyanakkor az is maradandó élményt szerez a nagyobbaknak. Az első bemutató a Winnetou volt, szerdától a kisebbeknek írt darab, Békés Pál A két balkezes varázsló című műve látható. "A darab a szívemhez nőtt, mert egy csodálatos kis regény, amelyet egykori jó barátom, Békés Pál írt" - mondta a darab rendezője.
Cseke Péter gyönyörű és fantasztikus mesének nevezte a 2010-ben meghalt Békés Pál József Attila-díjas író, műfordító, drámaíró darabját. Az ízig-vérig magyar mese egy lakótelepen játszódik, ahol a csetlő-botló, kétbalkezes varázsló az elmagányosodás és a nehézségek, a szürkeség közepette is bebizonyítja, hogy igenis van mese a 21. században - emelte ki Cseke Péter.
Mint elmondta, a verseket, a dalszövegeket is Békés Pál írta az ő kérésére, ezekhez Mericske Zoltán írt zenét. A kétbalkezes varázslót Kiss Zoltán játssza, Éliás Tóbiást pedig Decsi Edit, aki még néhány hónapig egyetemi hallgató, de mostantól kezdve a színház tagja.
A darabban a kisfiú a lakótelepen találkozik egy "csomó csodával", egy királlyal, akinek a palotája azon a helyen állt, ahol már lakótelep van és szanálták, kapott egy másfélszobás lakást és "szégyenszemre" el kellett menni dolgoznia, de ő azért király.
Cseke Péter szerint a darab azon kevés mesék egyike, amelyet az öt- és hatévesek is élveznek, de szüleik is és megértik a darab "másod-harmad értelmét". A direktor hangsúlyozta: több mint hatezer gyerekbérletese van a színháznak, de a bérletes előadások mellett szombatonként matinén is játszani fogják a darabot.

1

Frigyesi Tünde koreográfus a darabról

 - Korábban mely előadásokhoz készítettél önállóan koreográfiát?

Frigyesi Tünde: Hosszú évekkel ezelőtt több ilyen előadás is volt, többek között az Én és a kisöcsém, A kaktusz virága, valamint a szolnoki színházban a Viktória című operettnek voltam a koreográfusa. Kecskeméten utoljára a Réczei Tamás által rendezett Plazma című darabhoz készítettem én a táncot. Általában koreográfus- és rendezőasszisztensként dolgozom, vagyis segítem az ide érkező vendégművészek munkáját: ha nem tudnak minden próbán itt lenni, én gyakorlok a színészekkel, illetve ha igényt tartanak rá, közösen találunk ki egy-egy mozdulatot vagy tánclépést. Volt már itt olyan vendég-koreográfus, akivel nem volt könnyű együtt dolgozni, de sokakkal, többek között Szakály Györggyel, Bodor Johannával és Sebestyén Csabával kifejezetten szerettem a közös munkát. Nagyon örülök, hogy Cseke Péter rám gondolt A kétbalkezes varázsló kapcsán, hiszen ez az én igazi közegem, számomra a tánckoreográfiák készítése a legélvezetesebb színházi munka – jelentette ki Frigyesi Tünde. – A feladatom egyszerre könnyű és nehéz. Könnyű, mert minden a mesedarabban játszó színészt ismerek, van, akit már több mint húsz éve. Így tudom, mire képesek, mi az, amit szeretnek, és mit nem. Másrészről egy vendégművésznek mindig nagyobb a respektje, mint annak, aki ezer éve a társulat tagja, ezért néha meg kell harcolnom azért, hogy elfogadják, amit kitaláltam, amit én akarok.

- Milyen zeneszámokra készítettél táncbetéteket a meseelőadásban?

Frigyesi Tünde: Mericske Zoltán zeneszerző fantasztikusan jó, populáris számokat írt ehhez a tüneményes meséhez, van benne szamba, rocky és charleston is. A koreográfia természetesen követi ezeknek a daloknak a műfaját, de nem versenytáncos, hanem színpadi tánc stílusban, mivel ki kell szolgálnia a szituációt, a színészt, s nem utolsó sorban a rendező elképzeléseit is. Az alaplépések azért felismerhetők maradtak. A legtöbb számnál hármas koreográfiát kellett készítenem, mert a történet úgy alakul, hogy a kétbalkezes varázsló, valamint a kisfiú útjuk során találkoznak egy-egy mesebeli figurával, akivel aztán táncra perdülnek. Olyan ez, mint egy mini musical.

2

- Van kedvenced a táncos jelenetek közül?

Frigyesi Tünde: Az egyik kedvencem az étekfogó tánca, ami egy szamba zeneszámra készült. Az étekfogót Aradi Imre játssza nagy pocakos jelmezben, ebben a számban Imi, illetve a varázslót alakító Kiss Zoltán, és a kisfiút megformáló Decsi Edit is nagyon édesek. De imádom a rockyt, és szerintem a boszorkánytánc is zseniális, ez utóbbiban természetesen nélkülözhetetlen kellék a seprű. Fontos volt számomra, hogy mindegyik táncban legyen humor, végül is gyerekeknek készül az előadás.

- Gyermek közönség számára máshogy kell koreográfiát készíteni?

Frigyesi Tünde: Nem hiszem, inkább a színészeknek kell másképp dolgozniuk. Sokkal intenzívebben kell jelen lenniük a színpadon, mert az udvarias felnőttekkel szemben a gyerekeknél azonnal látszik és hallatszik, ha unatkoznak a nézőtéren.

- Táncos lábúak a kecskeméti társulat tagjai?

Frigyesi Tünde: Azok a színészek, akikkel most együtt dolgozom, nagyon jól táncolnak. Kiss Zoltán évekig néptáncolt, az ő mozgáskultúrája kifejezetten fejlett. Csombor Teréz és Pál Attila rengeteg zenés-táncos előadásban játszottak az évek során, így nagy rutinnal rendelkeznek. De a fiatalok is ügyesek. Én úgy látom, hogy miután folyamatosan nő az igény a zenés darabokra, a színészeknél is egyre fontosabb elvárás, hogy tudjanak énekelni és táncolni. Ezért a színészképző intézmények érezhetően nagyobb hangsúlyt fektetnek az ilyen jellegű képzésre – tette hozzá Frigyesi Tünde koreográfus.

4

- Mennyi idő jut a próbafolyamat során a koreográfiák elsajátítására?

Frigyesi Tünde: Ez nagymértékben függ a rendezőtől. Cseke Péterrel azért jó együtt dolgozni, mert mindenre ad elég időt és lehetőséget. Általában a rendes próba előtt kapok egy-két órát, de lesz olyan próba is, amikor csak a tánccal foglalkozunk. Ebből a szempontból is nagyon jó a munkafolyamat, a mese is nagyon kedves és aranyos, így különösen élvezem ezt a munkát.

Forrás: MTI, Kecskeméti Katona József Színház