Kár, hogy kurva - újra a Sinkovits Színpadon

Április 5-étől újra műsoron John Ford tragédiája a Magyar Színház Sinkovits Színpadán. Pál András partnereként a felújított darabban Balsai Mónit láthatják.

A Kár, hogy kurva című tragédiát 2010 szeptemberében mutatta be a Magyar Színház. A Koltai M. Gábor rendezte darabot mostantól újra rendszeresen láthatják a színház Sinkovits Imre Színpadán. A felújított előadásban több változás is történik a szerepeket illetően: Annabellát Balsai Móni, Richardettót Fillár István, Philotist pedig Kaprielian Alexa akadémista hallgató alakítja majd.

Az előadás műsorfüzetéből:

A Kár, hogy kurva Itáliáját korrupció, perverzió, bosszúvágy, házasságtörés és üzletiesség uralja. Nincsenek benne érvényes házassági minták, nincs benne harmonikus és boldog együttélés. Szereplői közül hatan bosszút akarnak állni valakin; nyolcan természetesnek veszik a házasság helyett vagy mellett folytatott szexuális életet, beleértve Giovanni gyóntatóját és Annabella nevelőnőjét; apafigurái kivétel nélkül üzleti tárgyalásként kezelik a rájuk bízott fiatalok frigyét; a világi és egyházi hatalom birtokosa cinikusan futni hagyja a gyilkosokat, és érthetlenül súlyos büntetéssel sújtja az eseményekbe véletlenül belesodródott ártatlanokat. A testvérek, azonosulásra alkalmas minta híján, új értékrendet konstruálnak, ahová visszavonulhatnak a világ elől: újra felépítik az igazság, a szeretet, megváltás, sőt Isten fogalmát, s miután nem áll rendelkezésükre egyéb, a leginkább kínálkozó alapanyagból dolgoznak: egymásból..."

        

Interjúrészlet Koltai M. Gábor rendezővel:

Bosszúvágy, szenvedély, fekete humor és tengernyi vér - olyan, mintha Tarantino írta volna újra a Romeo és Júliát” – olvasható a darab ajánlójában. Honnan jutott eszedbe éppen ez a téma?

Az angol reneszánsz formavilága, gondolati rétegzettsége mindig közel állt hozzám. A Shakespeare-kortárs szerzők bizarr rémdrámáit, bosszútragédiáit is sűrű, gazdag anyagnak tartottam – korábban már rendeztem is ilyet, Webster Amalfi hercegnőjét a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Most a Magyar Színház „Végzet asszonya” címet viselő, tematikus évadába illeszkedő darabot kellett választani, a „Kár hogy kurva” pedig, már címében is, izgalmasan játszik el ezzel a toposszal. (...)

Milyen légkörben zajlottak a darab próbái?

Úgy fogalmaznék, hogy termékeny feszültségben. Bonyolult, rendezői és színészi részről is mély feltárulkozást igénylő szövegről van szó – olyan helyzetek soráról, amik nem adják könnyen magukat. De a nehezen szült vagy közösen kigyötört megoldások igazi találkozásokhoz vezethetnek, olyan előadáshoz, amelyben végül mindnyájan örömünket leljük.

Profi színészekről van szó, akik egy olyan darabot játszanak, ami tartalmaz igen véres, valamint testközelibb jeleneteket is. Hogyan viszonyultak ehhez a kérdéshez?

A tengernyi vérpatron, meg a sok elrajzolt mészárlás olykor az infantilis kisgyermeket csalogatta elő belőlünk… Az intimebb, szexuálisan telített, némelykor szinte beteg pillanatokra viszont először zavarral, gátlással reagáltunk. Ez így is van rendjén. Erre való a próbafolyamat – hogy megértsük, milyen célt szolgálnak ezek a pillanatok, aztán szépen, lassan, egymást megismerve és egymásból fogalmazva feloldjuk ezeket a gátlásokat. Persze, nem voltak ezek mindig könnyű helyzetek: a színészek közül sokan nemcsak velem, de egymással is most találkoztak először a színpadon. (...)

Szerinted mennyire fogja meg a „Kár hogy kurva” című darab azokat a nézőket, akik még életükben nem jártak színházba, attól függetlenül, hogy a színházaknak általában megvan a saját közönsége?

Ebből a szempontból biztosan szerencsés választás lenne ez a darab. „Színes, szagos” színház, sok erős hatással – lehet benne borzongani, meghatódni, röhögni, iszonyodni, megrendülni, sokféle érzékére tud hatni a nézőnek. És testközelben játszódik – működteti azt a furcsa csodát, amire még most is csak a színház képes: hogy mi mindent képes művelni egy színész a saját idegrendszerével, hogy a szemünk előtt vigye vásárra a bőrét, helyettünk, nézők helyett.

Folytatás itt.

Forrás: Színház.hu, Hírextra