Tíz éve nyílt az új Nemzeti Színház

Tíz éve, 2002. március 15-én nyitották meg ünnepélyes keretek között az új Nemzeti Színházat Budapest kilencedik kerületében, a Bajor Gizi parkban.

A nemzeti kultúra jelképévé vált Nemzeti Színház viszontagságos története 180 évre nyúlik vissza. Gróf Széchenyi István 1832-ben A magyar játékszínről című röpiratában vázolt fel egy Duna parti pompázatos épületet, amely méltó helyet adhatna a magyar színjátszásnak. A Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán 1837. augusztus 22-én nyílt meg a Pesti Magyar Színház, amely 1841. január 1-től viselte a Nemzeti Színház nevet.

nemzetiablahan

Az épületet 1908-ban zárták be, az ország első színháza ezután a Blaha Lujza térre, a nagyobb és díszesebb Népszínházba költözött át. Ezt már akkor sem tartották végleges megoldásnak, mégis újabb fél évszázadig működött itt a Nemzeti. A Blaha Lujza téri épületet a metró építésére hivatkozva ítélték lebontásra, az utolsó előadás itt 1964. június 28-án volt. A szinte puccsszerűen meghozott döntés sokakban váltott ki fájdalmat és keserűséget, hiszen a közönség "egy megszokott színfoltot, sok forró színházi este emlékét és a régi Pest egy darabját vesztette el".

Az új Nemzeti Színház felépítését ekkor is megígérték, de ebből nem lett semmi. A társulat a Nagymező utcába, a mai Thália Színház épületébe, két évre rá a Hevesi Sándor térre költözött. 1964-ben kiírtak egy tervpályázatot a Városligetben megépítendő színházépületre, Hofer Miklós építész húsz évig foglalkozott a tervekkel. Változás csak 1983-ban történt, amikor Gobbi Hilda a hetvenedik születésnapjára kapott összeget ajánlotta fel az új NemzetiSzínház első alapkövére, az általa kezdeményezett országos gyűjtés során 3,3 milliárd forint gyűlt össze. 1985-ben kiadták az építési engedélyt, de újabb egy évig néhány fa kivágásán kívül megint nem történt semmi.

alapko

1987-ben új pályázatot írtak ki, amely során a szakmai zsűri az Engels (ma Erzsébet) teret tartotta a legmegfelelőbb helyszínnek. Az építészeti tervpályázat győztese 1997-ben Bán Ferenc lett és 1998. március 28-án az Erzsébet téren ünnepélyesen el is helyezték a Nemzeti alapkövét. Az 1998-as választások után hivatalba lépett első Orbán-kormány az építkezést leállította arra hivatkozva, hogy a helyszín környezetvédelmi és közlekedési szempontból nem felel meg a célnak, és a költségeket is túlzottnak találták. Az új Nemzeti Színház felépítése kormánybiztosának Schwajda György írót nevezték ki. A lehetséges helyszínek mérlegelése után a kormány úgy döntött, a teátrum a Lágymányosi (ma Rákóczi) híd pesti hídfőjénél épüljön meg, a tervek elkészítésével Siklós Mária építészt bízták meg.

nemzeti

A csaknem húszezer négyzetméteres alapterületű Nemzeti Színház alig 15 hónap alatt készült el. Az épület központi része a közel kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész, ezt veszik körbe a közönségforgalom helyiségei és a nagyszínpadot "U" alakban szegélyező üzemi szárny. A 144 négyzetméteres nagyszínpad nézőtere kétszintes, 619 néző befogadására alkalmas. Az új Nemzeti Színház létrehozása 1998-as áron 12,1 milliárd forintba került, az épület 8,8 milliárd, a világszínvonalú színpadtechnika 3,3 milliárd forint költséggel készült el. Az épületben még két játszóhelyet alakítottak ki, a Gobbi Hilda Színpad 200, a Kaszás Attila terem 100 nézőt képes befogadni. Az épület körüli kertben szoborpark kapott helyet, ahol legendás színészeink bronzba öntött életnagyságú szobrai láthatóak.

Az új Nemzeti Színház 2002. március 15-én Madách Imre Az ember tragédiája című darabjával nyitotta meg kapuit, a megnyitón jelen voltak a nemzet színésze cím birtokosai, a Nemzeti Színház örökös tagjai, számos színházigazgató és neves közéleti személyiség.