Pozsgai Zsolt: a gyanakvás az új stílusról szól

“Az általunk képviselt, úgynevezett nemzeti vonal azért dolgozik, hogy a közönség az emberi élményeken túl valamiféle magyarságélményhez is jusson az előadásokon” - véli az Új Színház nemrégiben kinevezett főrendezője, aki a Demokratának nyilatkozott.

Pozsgai Zsolt, az Új Színház új főrendezője arról számolt be a lapnak, hogy a “régi iskola visszatérésén” dolgoznak, abból a kétségbeesésből kifolyólag, ami elfogta őket annak láttán, hogy “a színházi világban sem tudja senki, milyen művei vannak például Déry Tibornak vagy Pilinszkynek, sőt, még Weöres Sándort is csak a fentiekhez hasonló áttétekre alkalmas költészete miatt ismerik”. “Körülbelül húsz éve, főképp Budapesten kezdődött el az a ma is népszerű, nyugati hatású színházi modell, amit rendezői színháznak is nevezhetnénk. Ennek a lényege, hogy a színész személyisége csak másodlagos egy produkció során, a rendezői szándék, eszme, filozófia, irányít mindent. De amikor Dörner György vagy én fiatalok voltunk, egészen másképp volt: mi még a színészek kedvéért ültünk be egy előadásra” – tette hozzá Pozsgai, aki szerint nem véletlen, hogy a Koncz Gáborhoz hasonló úgynevezett "nagy bölények", most visszatérnek a színpadra. 

“Mindenfajta változás mögött, legyen akár színházi, igazgatói, televíziós vagy a különböző médiumoké, politikai érdekjátszmák húzódnak. Mindenhol a világon. Ezek lehetnek pozitívak és negatívak is, de sajnos mindig az az ember a szenvedő alanya, aki létrehozza a konkrét alkotásokat, hiszen neki kell valamilyen bélyeggel a homlokán le-föl rohangálnia. De nekem, amikor Dörner és Csurka megkeresett, csak az számított, hogy két olyan emberrel, akit kedvelek, bebizonyíthassuk, hogy az általunk képviselt régi - és ez nem egyenlő a konzervatívval - színházi iskola létezik intézményesített formában is. De más okból sem bánom, hogy elvállaltam a felkérésüket. Mert nagyon sok minden kiderül ilyenkor az életből - például tisztába kerül az ember a barátaival. Az általam legjobbnak tartott két fiatal rendezőt például azonnal felhívtam, hajlandóak-e velem dolgozni, azt mondták, velem igen, de ezzel a bagázzsal nem” – fejtette ki Pozsgai Zsolt.

pozsgai

Arról is beszélt, hogy ilyen mérhetetlen elutasításban még nem volt része. “Nemhogy nem hívtak, de a már meglévő tárgyalópartnereim is furcsa módon kezdtek eltűnni. Meg kellett tehát tapasztalnom azt is, mi van akkor, ha az ember az elfogadott körön teljesen kívül kerül. Mondjuk, Dörner ezt már tudta, hiszen az elmúlt tizenöt-húsz évben nem nagyon kapott munkát a fővárosi színházakban. (…) A gond szerintem most sem velem, velünk van igazán, vagy abból, amiket mondanak ránk, hogy itt jobboldali, nyilas meg fasiszta színház lesz, hanem hogy általunk mégiscsak kiderülhet egy másfajta igényekkel bíró közönség létezése. Akiket nem lehet a mostani eszközökkel kiszolgálni, mert más élményre vágynak” – tette hozzá.

“A színészekkel egyelőre nagyon érdekes a viszonyunk, mert azok az előadások, amiket eddig itt láttunk, szintén amolyan "félbábszínházak" voltak, így még nem igazán derült ki, ki mire képes az új rendszerben. Tud-e például egy parasztábrázolást végigvinni úgy, hogy az érvényes emberi tartalommal bírjon ma is, ne valami álnépieskedő, tulipános, muskátlis karikatúra legyen? Tud-e úgy dolgozni, ha a rendező nem mondja meg neki, miként tartsa a karját, mert nem az a fontos? Az irántunk megnyilvánuló gyanakvás is erről az általunk képviselt új stílusról szól, nem a politikáról, mert annak már mindenki számára világosan ki kellett derülni, hogy politika velünk nem jött be a színházba - sem a műsortervben, sem máshol. Van persze, akinek nem tetszik néhány dolog: például hogy mi nem feltétlenül akarunk együtt dolgozni a manapság divatos rendezői körrel. Akad ugyanis itt olyan színész, aki a szerződésében kötötte ki, hogy csak három rendezővel hajlandó együttműködni Magyarországon. És mivel mi ezekkel most nem dolgozunk, ő nem dolgozik velünk. Pedig előzetesen készültünk olyan darabokkal, amelyeknek kifejezetten az Új Színház "nagy bölényei" lettek volna a főszereplői. Viszont ők, a legnagyobb sajnálatomra, most nem vállalják ezt a feladatot. Ezért mások jönnek: Koncz Gábor mellett visszatér például Helyey László egy Páskándi-darabban” – árulta el Pozsgai Zsolt.

Forrás: Demokrata