A gazdasági válság, fenntartható fejlődés, fogyasztás, depresszió. 2008 ősze óta a bőrünkön érezzük ezeket a fogalmakat. A Capital Confiance, két brüsszeli társulat koprodukciója ezt igyekszik kikezdeni a Gyújtópont sorozat utolsó állomásán. Ennek kapcsán Bernard Breuse író, rendező, színész válaszolt a Trafó 10+1 kérdésére.
Xavier Ess, Pure FM a darabról:
„Messze a klasszikus színháztól, a Transquinquennal és a Groupe TOC Capital Confiance (Bizalmi tőke) előadása az eheti szerelem első látásra. (...)
Egyszer mint színház, másszor mint performansz, aztán mint power point prezentáció, de mindenképp a Capital Confiance humorral beszél a válságról. Nagyon sötét humorral, szarkazmussal, abszurditással. (...) Nem erkölcsi tanítóbeszéd, csak egy jegyzőkönyv valós adatokkal a fejetlenség kellős közepén”
1) Mi volt az elmúlt egy évben a legmeghatározóbb művészi/művészeti élményed?
Idén nyáron Avignon-ban néztem egy előadást és mellettem valaki egyszer csak felüvöltött félelmében, amikor az egyik szereplő belépett a színpadra. Semmi valós oka nem volt erre, csak egy olyan légkört alakított ki a darab. És akkor rájöttem megint, hogy mennyire erős a néző képzelőereje a színházban, mennyire meghatározza az előadás menetét, ettől elmosolyodtam és meghatódtam. Ugyanígy még megfogott Rafael Spregelburd, argentin drámaíró, előadása és abban a válasza egy a technológiáról és az argentin színházról szóló kérdésre. Azt mondta: „Argentínában a színészek a technológia”.
2) Ismered-e Magyarországot/Budapestet? V. Mit tudsz Mo-ról/Bp-ről?
Nem sokat, attól tartok. Emlékszem, hogy tizenévesként olvastam Alistar MacLean Őrület (The Last Frontier) című hidegháborús, vasfüggönyös regényét, amiben egy angol kém dolgozott az ÁVÓ, a magyar rendőrség, ellen Budapesten és Magyarországon az 50-es években. A rendőrség brutalitása ellenére a magyar embereket nagylelkűeknek mutatta be, és jókat mondott a helyi röviditalról (aminek nem emlékszem a nevére). Később megismertem néhány embert Brüsszelben, akik elhagyták Magyarországot 1956-ban és ezért olvasgattam arról, hogy mi is történt akkor. Ezen kívül tudok a „magyar megnyitásról” (sakk), hallottam már Polgár Juditról – habár én magam elég gyenge sakkjátékos vagyok, hallottam a budapesti fürdőkről és nagyon szeretem Bartók Béla zenéjét. Ennyi elég lesz?
3) Szeretsz táncolni? Milyen táncot táncolnál, ha választhatnál?
Szeretek. De már nem táncolok, mert gyengék a térdeim (valójában a hastánc a kedvencem).
4) Mi a legféltettebb kincsed?
A családom.
5) Van bármi, amitől félsz?
Komoly gyermekbetegségektől.
6) Mesélj egy számodra fontos vagy emlékezetes történetet a Trafóba érkező produkció kapcsán!
Múlt héten láttam a tévében az egyik fő gazdasági szakembert, akivel találkoztunk a Capital Confiance megírása előtt. Akkor mesélt nekünk a „gazdasági élet természetes folyamatáról” és, hogy a leggyengébb rendre eltűnik, a legerősebb pedig győz. A tévében a görög államadósságról beszélt és a riporter grafikonokat mutogatott neki, amikről azt magyarázta, hogy mennyire nem jöttek be. Amire ő azt mondta „igen, akár 10 évbe vagy egy generációba is telhet is, mire a probléma megoldódik”. De én ekkor arra gondoltam „lószart, ők itt a gyengék.
7) Mire vagy a legbüszkébb az életedben és a karrieredben?
A folytatásra.
8) Mondj egy olyan dolgot, ami lényegesen megkönnyítené az életed!
Abbahagyni a gondolkodást.
9) Mit építettél utoljára?
Egy művészeti vásárt a vallásokról. (a címe: “Let’s religion”)
10) Ha felvinnél valakit magadhoz, mit mutatnál meg neki?
A mosdót.
+ 1: Adj tovább valami praktikus ötletet, amit Te kaptál!
Maradj egyszerűen csak hülye! [=KISS (keep it simple stupid!)]
Mikor látható a Bizalmi tőke?
Időpont:
2012.12.14. 20:00
2012.12.15. 20:00
Kritkus Óra - A december 14-i előadás után Tompa Andrea színházkritikus beszélget az alkotókkal.