"Gyüttmentként nőttem fel" - Szálinger Balázs mesélt

Köztársaság című színműve az év drámája lett: Caesar által szól benne rólunk a fogalmi metaforát kedvelő fiatal költő. Szálinger Balázs a HVG-nek mesélt.

A HVG interjújából:

"Gyüttmentként nőttem fel" - állítja magáról a József Attila-díjas költő. A kérdésre, miért tartják sokan erdélyi költőnek, noha Keszthelyen született, Alsópáhokon nőtt fel és Budapesten él, Szálinger Balázs úgy felelt: “Az első két verseskötetem kolozsvári megjelenésekor kicsit rájátszottunk erre a látszatra. A fülszövegbe csak a születési dátumomat írtuk be, a helyet nem. De tényleg ott lettem költő, ott tanultam meg a verstant, még a kortárs magyar irodalmat is Orbán János Déneséken átszűrve ismertem meg. Itthon joghallgató voltam, jóval jövedelmezőbb szakmára készültem, barátaim az egyetemről kerültek ki, és nem irodalmi körökből”.

szalinger_balazs

Az író, aki egy évig Nagyváradon volt újságíró, arról is mesélt, milyennek látszik Székelyföldről Magyarország. “Egyrészt meseszerűnek: van egy Óperencián túli ország, ahol mindenki magyarul beszél. Ugyanakkor átlátnak a magyarországi Erdély-divaton, a követőit pedig "táposoknak" nevezik. Onnan nézve valahogy minden magyarországi pesti. Messziről fölismerik a Székelyföld-túrát tartó nagyhangú legényeket, akik népmesei hősöket látnak bennük. El is adnak nekik rengeteg drága marhaságot. És jól is teszik: a hülyeségért fizetni kell. A másik vetület, hogy hiába kap mindenfelől támogatást ez az Erdély-divat, azért Magyarországon még sincs a köztudatban, hogy miért élnek magyarok a határon túl” - nyilatkozta Szálinger Balázs.

A Színházi Dramaturgok Céhe által a tavalyi év drámájának választott Köztársaság című színműről is szót ejtett. A darab antik témát dolgoz fel, visszanyúl Julius Caesarhoz. “A drámában őt velem nagyjából egyidős fiatalemberként, egy rothadó köztársaságban látjuk. Történetírók feljegyzéseiből valamennyire rekonstruálható az ifjú Caesar élete. Kalózrabságba esik, és csak szép fokozatosan jön rá, hogy politikussá kell válnia. Ez számára kényszer is: egyetlen foglalkozáshoz sem ért, de piszok nagyok az adósságai, viszont tehetséges vezető” – számolt be az író, aki elárulta, most úgy tűnik, az ősbemutatóra Székelyudvarhelyen kerül sor februárban. Most éppen a Fehérlófiát dolgozza át mesedarabbá a Bábszínháznak, de vannak későbbi tervek drámára, kötetre.

Arról, miért kérte előzetesen, hogy a közéleti költészetről ne sokat beszéljenek, azt válaszolta: “Dafke ez. Mert nem erről szólok. Most amúgy nem is a közéleti költészet erősödött meg, hanem csak róla a beszéd. Az Édes hazám című antológiából az derül ki, hogy az utóbbi húsz évben sokan írtak a témáról, csak eddig nem volt akkora a sajtója. Most meg mindenki erről faggat. Egy költőnek, írónak nem nehéz ismertté válnia, ha az irodalmon kívül is vannak politikai megnyilvánulásai. Az a nehezebb, ha a véleményét a műveibe írja bele, és közéleti érdeklődésű alkotóként viselkedik. Szerencsére az én generációm legnagyobb része ilyen, inkább megírja, ha baja van valamivel. Én is ehhez igyekszem tartani magam” – fejtette ki Szálinger Balázs.

Forrás: HVG