Újszínház-ügy: Memorandumot olvastak fel külföldi színházakban

Memorandumot olvastak fel osztrák és más európai színházakban pénteken este az Újszínház új vezetőinek egy évvel ezelőtti kinevezése elleni tiltakozásul. Miután a Magyar Narancs ősszel megírta, hogy a teátrum egyelőre a 70 százalékos látogatottságot sem biztos, hogy el tudja érni, Csomós Miklós a HVG-nek úgy nyilatkozott: az őszi adatok nem voltak túl jók a teátrumban, Pozsgai Zsolt pedig úgy ítélte meg, javul a helyzet. Hírek az Újszínházról.

 

"Pályázat alapján ezt nem lehet megítélni. Nézzük meg egy év múlva, milyen lesz a színház." (Csomós Miklós 2012 februárjában az Újszínházról)

 

Idén is memorandumot olvastak fel

A kezdeményező, Markus Kupferblum osztrák rendező azt közölte a hírügynökséggel, hogy a megmozduláshoz a legtöbb osztrák színház, valamint többek között a berlini Komische Oper és a párizsi Theatre Rond-Point is csatlakozott.
A kezdeményezés Facebook-oldalán olvasható memorandumban úgy fogalmaznak: ma egy éve annak, hogy Budapesten a város egyik legjelentősebb színházát egy jobboldali radikális nézeteket képviselő intendánsnak adták át. A színházban azóta "uszító" darabok kerülnek színpadra - írták. A kinevezést a rasszizmus európai újraéledését jelképező "tabusértésnek" látják, és ezért mindenkit arra hívnak fel, hogy lépjen fel a tolerancia, a sokszínűség támogatása és a gyengébbekkel való szolidaritás mellett hazájában és közvetlen környezetében egyaránt.
Kupferblum tavaly az Újszínház vezetőváltása kapcsán hívta fel a színházi szakmát és a közönséget, hogy együtt ünnepeljék - a vezetőváltás napján - február 1-jén az európai színházi tolerancia napot.

ujszinhaz

Csomós Miklós januárban így nyilatkozott a HVG-nek az Újszínházról:
Miután a Magyar Narancs megírta, hogy a teátrum egyelőre a 70 százalékos látogatottságot sem biztos, hogy el tudja érni, Csomós Miklós főpolgármester helyettes a HVG-nek úgy fogalmazott: "Az őszi adatok valóban nem voltak túl jók, de úgy tudom, az utóbbi időben már nőttek a jegyeladások. Bármelyik színháznál lehet egy átmeneti rosszabb állapot, de meg kell nézni a tendenciát". Csomós azt is elárulta, már három előadást megnézett az Újszínházban, ezek mind teltházzal mentek, hiszen bemutatók voltak. "Semmi olyant nem tapasztaltam, ami eltért volna bármely más színház működésétől. Hogy a színház körül hogy zajlik az élet, arról pedig mi, fenntartók, nem mindig tudunk" - jegyezte meg a lapnak adott interjújában. A HVG felvetésére, miszerint ez a ciklus már jelentősebb kulturális beruházás nélkül telik el, kifejtette: "Egyfelől vérzik a szívem, másfelől viszont, ha a pénzügyi helyzetünket nézem, önmagában azt nagy eredménynek tartom, hogy működnek az intézményeink. Színházat nem zárt be a fővárosi önkormányzat (bezárt a Budapesti Kamaraszínház, és a Játékszín, ami magántőkéből indult újra, a szerk.), valamennyi jó színvonalon működik, ugyanezt el lehet mondani a közgyűjteményeinkről is. Kevesebb a pénzünk, mint korábban, mégis talpon maradtunk, ezt is meg kell becsülni. Természetesen szeretném, ha lenne kulturális beruházás - de most ilyen négy évet élünk. Nyugat-Európában is megszorítások vannak: Franciaországban fesztiválok maradnak el pénzügyi okok miatt, Hollandiában színházak állami támogatását szüntették meg, Görögországban tavaly több mint ezer fős leépítés volt a színházi szakmában. Mi Budapesten élünk, létezünk, működünk. Persze vannak szép álmaink is, nem véletlenül adtuk oda például a Vidámpark területét az állatkertnek, ott tudnánk mit építeni, ha lenne hozzá pénz" - magyarázta Csomós Miklós. A folytatást itt olvashatják.

A Magyar Narancs Egy év szégyen – Kinek játszik az Újszínház? címmel írt:

A Magyar Narancs októberi kutatása szerint az Újszínház jegyárusító rendszere tátongó házakról árulkodott. A lap legfrissebb elemzésében arról is értekezett, hogy a Dörner-Pozsgai páros nem teljesítette ígéretét: "Szemet szúr – erről pedig a Revizor írt először –, hogy a magyar színházművészet sokoldalú és nélkülözhetetlen alakja (Pozsgai Zsolt) nemcsak árulkodni és magát megpofoztatni jár be a munkahelyére (lásd: Derzsi-ügy), de rendez, adaptál és ír is, azaz láthatóan alkotói korszakának csúcsát éli ezekben a hideg, téli napokban. Íme a lista: Mert a mamának így jó (író, rendező: Pozsgai Zsolt), Ábel–2000 (színpadra alkalmazta és rendezte: Pozsgai Zsolt), Földindulás (r.: Pozsgai Zsolt), Árva Bethlen Kata (r.: Pozsgai Zsolt), A gyertyák csonkig égnek (r.: Pozsgai Zsolt), Szeretlek, Faust! (író: Pozsgai Zsolt), A szűz és a szörny (í.: Pozsgai Zsolt). És gondoljunk csak bele, még vége sincs a szezonnak! Mi következik tehát mindebből? Egyrészt az, hogy Pozsgai Zsoltnak adtak egy színházat ajándékba, ahol – anyagi gyarapodása mellett – művészileg is kiteljesedhet. Tarlós Istvánt pedig, másfelől, rútul becsapták Dörnerék, mert nem azt csinálják ott, amit megígértek" - fejti ki a Magyar Narancs publicisztikájában. A folytatást itt olvashatja.

Pozsgai Zsolt szerint a közönség pártolja a színházat:

Pozsgai Zsolt a Magyar Narancs megkeresésére korábban nem kommentálta a jegyeladási tendenciákat, azonban újévi köszöntőjében, melyet az Újszínház közönségéhez írt, szót ejtett a csökkenő nézőszámról: "Sokszor egy új színházi arculat kialakításához évek kellenek – az Újszínház közönsége azonban hamar mellénk állt, megértette a küldetés célját, értelmét. Ennek eredménye az örvendetesen növekvő nézőszám, hogy januárra bizony már csak elvétve akad egy-egy szabad hely. Nem áltatjuk magunkat azzal, hogy minden előadásunk százszázalékosan sikerült, ami a szakmai munkát illeti. De hogy minden bemutatott előadásban az Ember szeretni való természetének felmutatása, a létezés pozitív tartalmának a megélése, és egyáltalán a SZERETET dominál – az nehezen vitatható" - fogalmazott a színház honlapján Pozsgai Zsolt.

Alföldi kaphatta volna az Újszínházat?

Arra, hogy nem működik jól az Újszínház a vezetőváltás óta, nem csak Csomós Miklós főpolgármester helyettes nyilatkozata és a jegyeladási statisztika utalt. Szakmai értesülések szerint szóba került, hogy a teátrumot Alföldi Róbert kaphatná meg. A Népszabadság erről kérdezte a Nemzeti Színház éléről távozó igazgatót, aki azonban elmondta, ebben a társadalmi közegben ez kizárt. "Hadd legyek nagyképű, a Katona is úgy jött létre, hogy Zsámbéki Gábort és Székely Gábort kiebrudalták a Nemzetiből, de ez az átkosban volt, most nem ennyire fontos, hogy megmaradjon, ami érték. (…) Semmilyen helyzet nincs, tehát nem érdemes feltételekről beszélni" - árulta el az igazgató.

Forrás: MTI, HVG, Magyar Narancs, Újszínház