Hogy maradt el a Don Carlos? - Gáspár Sándor és Nagy Péter válasza

Úgy tűnt, ha késéssel is, de megtartják a csütörtök esti Don Carlost a székesfehérvári színházban. Ám a színészeket is fogságban tartotta az ítéletidő. Erről mesélt Gáspár Sándor és Nagy Péter. 

ho

Nagy Péter, a Don Carlos címszereplője Sághy Tamással és még néhány kollégájával indult Fehérvárra. A forgalmat az autópályáról Martonvásár felé terelték. „Akkor tudatosodott bennem, hogy komoly a helyzet, amikor beértünk Martonvásárra, és megláttam a hatalmas kocsisort. Csak lépésben, gyalogtempóban tudtunk haladni. De még bíztunk abban, hogy beérünk. Két-három kilométerre lehettünk a Székesfehérvár táblától, amikor teljesen leállt a forgalom. Nem engedtek be a városba… Közben telefonáltak a színházból, hogy elmarad az előadás” – meséli Péter. Szerencsére a Budapest felé vezető utat megnyitották, így visszafordulhattak. „Kevés választott el attól, hogy ott éjszakázzunk. Elképesztő érzés ilyen kiszolgáltatott helyzetben lenni. Mi szerencsésen hazaértünk…” – monda Nagy Péter.

doncarlos Hogy csütörtökön 7 óra 8 perckor merre jártak Péterék, ide kattintva megtudhatják.
Néhány autóval Péterék mögött utazott az előadás többi szereplője, Gáspár Sándor, Cserhalmi György, Földes Eszter és Derzsi János. Gáspár Sándor mesélt a csütörtök délutánról. „A szokásos időben indultunk. Eszter is csatlakozott hozzánk, mert valami gond volt a vonatközlekedéssel. Eleinte elég jól haladtunk, aztán leparancsoltak a sztrádáról… Amúgy is van egy csendes készülődés-feszültség bennünk előadás előtt (a Don Carlos különösen nehéz ’anyag’), ám ez fokozatosan átalakult, a külvilágra terelődött a figyelmünk. Háromnegyed 8-kor még a város szélén álltunk… Már tudtuk, hogy lemondták az előadást, ám eldöntöttük, mindenképpen bejövünk a színházba. Hiába… a rendőrök nem engedtek be. Öt órája voltunk úton. Nem lehetett megközelíteni a várost. Aztán amikor nagy nehezen hazaértünk, bekapcsoltam a tévét. A riporter épp arról a helyről jelentkezett be, ahol néhány órával azelőtt mi is álltunk… Teát, kekszet, pokrócot osztottak a bajbajutottaknak” – mesélte Gáspár Sándor. Ő vezette az autót: mint mondja, nagyon óvatosan. „Mintha Szibériában lettünk volna. Ítéletidő volt… Olyan gondolatok kavarogtak bennem, hogy lám-lám, hozzászoktunk a meleg vízhez, a kényelemhez, ahhoz, hogy minden csak egy karnyújtásnyira van – és akkor egyszer csak a természet azt mondja: én vagyok az erősebb!”
A március 14-ei Don Carlos előadást egy későbbi időpontban pótolják.

Forrás: Vörösmarty Színház