Valahol Európában – Musical a Kolozsvári Magyar Operában

Május 16-án, csütörtökön este 7 órától mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera a Valahol Európában című musicalt, Béres László rendezésében.

Radványi Géza azonos című filmje alapján 1995-ben született meg a musical változat, melynek zenéjét Dés László szerezte, dalszövegeit Nemes István, a szövegkönyvet pedig Böhm György, Korcsmáros György és Horváth Péter írta. A musical követi a film történetszálát, a szereplők is ugyanazok.

 

DSC 0017
Próbálnak a gyerekek Béres László rendező irányításával
 

A filmről, ami a musicalt ihlette:

 

A Valahol Európában című 1947-ben készült film előkelő helyen szerepel a magyar filmtörténetben: 2000-ben a filmkritikusok beválasztották a tizenkét legjobb magyar filmet tömörítő Új Budapesti Tizenkettő közé.
Sikere, mondanivalójának aktualitása megjelenésétől kezdve napjainkig töretlen, üzenete elévülhetetlen, hiszen a humanizmust, szabadságvágyat és az ember béke iránti elkötelezettségét állítja szembe a társadalmat és minden erkölcsi értékrendet maga alá temető háborúval. Kiutat keres a kiúttalanságban. És talál is: a világháborús pusztítást ártatlanul elszenvedő fiatalság erkölcsi felemelkedése a megújulásra kész társadalom jelképe.


Radványi Géza rendező a MAFIRT (Magyar Film Iroda) felkérésére látott munkához. Az 1945-47 közötti „koalíciós korszakban” a politikai pártok felosztották egymás között azt, ami az interbellikus időszak filmgyártásának infrastruktúrájából megmaradt, és ezek közül a legjelentősebbet – nem véletlenül –, a MAFIRT-ot a kommunisták kapták meg. Mindez azonban semmit sem von le a film értékéből, feltehetően azért, mert a szélsőbalos pártpropaganda a film keletkezésének idején még nem használhatta fel azt saját ideológiájának terjesztésére (a „kulturális termelőmunka” sztálinista megszervezésének gyümölcseire még várni kellett néhány évet).

Radványi filmje a világháború után megújult magyar filmgyártás jelképessé vált alapműve. Tematikailag elsősorban a világégés pusztításaiból, a világtörténelem legtragikusabb, globális méretű összecsapásának maradványaiból építkező német Trümmerfilm-el (romfilm) rokonítható, melyben a fizikailag és morálisan is életben maradottak feladata az új világ felépítése. Ez természetszerűen egy sor kérdést is felvet, melyek közül a rendező szerint a legégetőbb az, hogy a romok fölött hogyan hidalható át a háborúért felelős és az azt ártatlanul elszenvedő generációk közötti ellentét.

 

valahol europaban 03


A film főszereplői a második világháború során elárvult, bandákba verődött gyerekek, kiket a bombázások következtében romba dőlt, javítóintézetből szökött Hosszú vezet. Lopásból, fosztogatásból élnek, és hamarosan
körözést adnak ki ellenük. Menedéket egy dombtetőn álló elhagyatott várban, Simon Péternél, a világtól megundorodott és attól elmenekült egykori karmesternél találnak. Idővel nem csupán felenged a gyerekcsapat karmester iránti távolságtartó idegenkedése, hanem - annak ellenére, hogy Simon felnőtt – a gyerekek megkedvelik őt.  Visszahozza az emberi létbe, a társadalomba az elvadult gyerekbandát, megtanítja őket arra, hogy létünk legfőbb értéke a szabadság:

 

„...ez nem gyerekjáték.
Ez a felnőttek kedvenc játéka. Ha ezt el akarják venni tőlük mindig nagy baj támad a világban... A szabadság az,
hogyha nem kényszerítik az embert szenvedésre, rosszra, mások bántására.”

 

A TV Cluj magazinműsora, a Best of, egy egész adást szentelt a bemutatónak:

 

 

 

Béres László rendező a darabról:

Mennyire mozog otthonosan a musical műfajban? Milyen élmény volt megrendezni a Valahol Európában-t, amely igazi kultmusicalként van számon tartva?
Úgy érzem izgalmas műhöz nyúlhattam, hiszen a musical nagyon kötött műfaj, viszont a Valahol Európában egy remekül megírt színpadi darab, úgy is szoktam emlegetni, mint magyar Broadway-musicalt. A két bandavezér, Hosszú és Éva között kialakuló szerelem a klasszikus musicalekre jellemző dramaturgiai fogásokat idézi, a mű értékét  azonban emeli az a tény, hogy mégsem marad meg a happy end-es befejezésnél, hiszen a vég tragikus – a főszereplő kisfiúnak, Kuksinak meg kell halnia – ráadásul erőteljes társadalmi kritikát is tartalmaz.

Az előadást igyekeztünk a kortárs színház eszközeivel megszólaltatni, mai játékstílusban színre vinni. A szöveg változatlan maradt, de a látványos, helyzetből építkező mozgás, valamint a nagyon sok beépített kellék sajátos jellemzője ennek a produkciónak. A kiváló alkotók, színészek és a 33 lelkes gyerekszereplő fantasztikus hozzáállása nélkül nem jöhetett volna létre. A gyerekekkel való munka a próbafolyamat alatt - véleményem szerint - kifejezetten üdítő hatással volt mindannyiunk számára .

 

DSC 0003


A történet a II. világháború ideje alatt játszódik, mitől lesz ma is aktuális?
Annak ellenére, hogy a történet a második világháború idején játszódik, ma is aktuális. Különösebb erőfeszítés nélkül vonható párhuzam az akkori statáriális állapotok és a mai pénz- és érdekhajszoló társadalom között. A haszonvágy és az érvényesülés kitaposása ösztönlények szintjére silányít le bennünket. Ma ugyanúgy farkastörvények uralkodnak, csak más okok miatt.

A tragédia kapcsán felmerül a felnőttek felelőssége, de ugyanakkor a gyerekeké is, akik bandából szép lassan csapattá avanzsálnak, a farkastörvényektől eljutnak az összetartozásig: adott pillanatban felelősséget vállalnak önmagukért, a cselekedeteikért és társaikért. Egyfajta felnőtté válás ez.

A zeneszerző és karmester, Simon Péter alakja pedig a huszonegyedik századi értelmiségi felelősségvállalás kérdését is felveti: megtehetjük-e, hogy strucc módjára a homokba dugjuk a fejünket, figyelmen kívül hagyva a körülöttünk zajló eseményeket?  Felnőttként és értelmiségiként igenis felelősek vagyunk a mellettünk élő gyerekekért. A filmhez képest az előadás kevésbé szól a háború borzalmairól, inkább az ember helyzetét veszi górcső alá, a gyerek, a felnőtt és az értelmiségi szemszögéből.

Mit gondol, mi a musical fő üzenete?
Nem lehet csak úgy kivonulni a világból, elbújni az elefántcsonttornyunkba, egy Isten háta mögötti helyen és úgy tenni, mintha nem lenne közünk a körülöttünk zajló társadalmi eseményekhez. A zord valóság előbb-utóbb utánunk jön és kiosztja a maga pofonjait. A szembesülés kijózanító és elkerülhetetlen… felelősséggel tartozunk a jelennek, sőt a jövőnek is. Gyerekeink holnap azt az életet élik, amelynek az alapjait ma teremtjük meg és úgy ahogyan tőlünk látják. Nyelvük, kultúrájuk, értékrendjük alapjait a velünk való találkozásokból építik. (Az interjút lejegyezte: Kardos Kinga)

kmo valaholeuropaban fb 01-650pix
 

VALAHOL EURÓPÁBAN

Musical két felvonásban
Radványi Géza és Balázs Béla filmje alapján
Zeneszerző: Dés László
Dalszövegek: Nemes István
Szövegkönyv: Böhm György, Korcsmáros György, Horváth Péter
Vezényel: Kulcsár Szabolcs

Simon Péter....................................Ádám János
Hosszú........................................Farkas Loránd
Suhanc / Éva...............................Kerekes Mária
Ficsúr........................................Laczkó V. Róbert
Szeplős......................................Marosán Csaba
Sutyi............................................Rigmányi István
Egyenruhás..................................Szilágyi János / Madarász Lóránt
Tanító...........................................Mányoki László
Leventeoktató................................Gergely Elek
Tróger, Sofőr...............................Kovács Ferenc
Bálint............................................Rétyi Zsombor

A gyerekcsapat:
Kuksi..................................Ábrahám Gellért / Sárosi Áron
Pötyi........................................Szélyes Nóra / Jenei Eszter
Professzor.............Horváth Márton / Jakab Ádám Gergő
Csóró...............................Bogdán Farkas / Mostis Balázs

*
Adorjáni Csenge, Albert Eszter, Ábrahám Dóra, Bács Tímea, Benkő Lilla, Gorzó Boglárka,
Jenei Brigitta, Jenei Erzsébet, Könczey Ágota, Lönhart Csenge, Márton Ildikó Beáta,
Miklósi Hunor, Nagy Gellért, Pánczél Kata, Petrov Áron, Radó Noémi, Rázmán Orsolya,
Sánta Orsolya, Sógor Bence, Sógor Dénes, Szász Botond, Szenkovics Dávid,
Tonk Bence Márton, Tulogdi Szűcs Botond, Vincze Csenge

Közreműködik a Kolozsvári Magyar Opera ének- és balettkara
Díszlet- és jelmeztervező: Cristian Gătina
Koreográfus: Jakab Melinda
Karigazgató: Kulcsár Szabolcs
Hangversenymester: Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Ügyelő: Gálffy Erzsébet, Venczel Péter
Súgó: Terebesi Bea
A tervező munkatársa: Venczel Attila
A rendező munkatársa: Venczel Péter
Rendező: Béres László
 
*

Előadások: 2013. május 16., 19 óra (bemutató)

2013. május 19., 11 óra
2013. május május 21.,19 óra
 
Az előadást román felirattal játsszák.
 
Forrás: hungarianopera.ro