Gála, díjátadó és könyvbemutató is vár a Magyar Operett Napján

Október 24-ét tizenegy éve nyilvánították a Magyar Operett Napjává, a Budapesti Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó kezdeményezésére. Az Operettben minden évben nagyszabású gálával emlékeznek meg a jeles napról, valamint ezen az estén elismeréseket is átadnak az elmúlt év kiemelkedő művészeinek. 

Nagyszabású gálával emlékezik az Operettszínház

 

2002-ben nyilvánították október 24-ét, Kálmán Imre születésnapját a Magyar Operett Napjává. Ugyanehhez az októberi naphoz egy szomorúbb esemény is kötődik: az operett másik mestere, Lehár Ferenc halála. A magyar operett napján, a Budapesti Operettszínházban immár hagyománnyá vált az a nagyszabású gála, amelyen a teátrum művészei idézik fel Kálmán Imre és a magyar operett legnagyobb és legkedveltebb slágereit. Idén is ünnepi előadást tartanak, az eseményen jelen lesz Kálmán Imre lánya, Kálmán Yvonne is.

 

 

Magyar Operett Napja alkalmából 6 kategóriában adnak át elismeréseket.  „Az évad operett színésze-díj”, „Az évad musical színésze-díj”, „Az évad legígéretesebb ifjú művésze – Marsallbot-díj”, „A Musica Hungarica Kiadó Életmű díja”, "Bársony Rózsi emlékgyűrű”, és „Főigazgatói nagydíj” vagyis az életműdíj vár azokra a művészekre, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak az elmúlt évadban, illetve azokra, akik sokat tettek az operett népszerűsítéséért, a műfaj hírnevének megőrzéséért.

 

A Budapesti Operettszínház minden évben igyekszik egy különleges eseménnyel társítani a gálát és a díjátadót. Idén ez az esemény egy könyvbemutató lesz: az Operett, Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című kétkötetes művre hívják fel a figyelmet, melynek szerzője Winkler Gábor, aki bár az ország egyik legismertebb diabetológusa, hobbijának, a zenés színháznak is él. A kiadványt, amelyhez a bevezetőt a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Kerényi Miklós Gábor írta, akár operett lexikonnak is nevezhetjük, hiszen 66 szerző munkásságát és 242 operettet ismertet részletesen. 

 

kalmanimre vag

 

Kálmán Imre pályafutásáról

 

Kálmán Imre első operettjét, a Tatárjárást a Vígszínházban, 1908. február 22-én mutatták be, 144-szer játszották Pesten, majd Bécsben és Prágában is bemutatták.

 

A bécsi premier világsikert hozott a szerzőnek, aki később Bécsbe is költözött, és 1938-ig ott élt, ott alkotott. Librettóit osztrák szövegírók, Alfred Grünwald, Julius Brammer és Rudolf Oesterreicher írták. Kálmán Imre darabjainak ősbemutatóit ezután a bécsi Johann Strauss Theaterben, illetve a Theater an der Wienben tartották, csak azután vitték színre Pesten is.

 

Széleskörű elismertségre a Csárdáskirálynő 1915-ös bécsi bemutatója után, a világháború idején tett szert Kálmán Imre. A magyar közönség egy évvel később láthatta a darabot a Király Színházban.

 

Az 1920-as évek elején Kálmán Imre pályájának csúcsára érkezett, a pesti és a nemzetközi közönség pedig nagy sikerrel fogadta az “Operettkirály “ többi művét is - többek közt 1922-ben A bajadért, 1924-ben a Marica grófnőt vagy 1926-ban A cirkuszhercegnőt.

 

Az utolsó magyar Kálmán-premier a Josephine császárné 1937-ben volt a Városi Színházban, a címszerepben az európai operaházak akkori sztárjával, Németh Máriával. A második világháború kitörésekor, zsidó származása miatt a szerzőnek el kellett hagynia Bécset. Párizsba költözött, majd Amerikába, ahonnan a háború után visszatért Franciaországba.

 

1953. április 11-én zenei munkássága elismeréseként, Párizsban, Joseph Paul-Bencour tüntette ki a francia becsületrend tiszti keresztjével. Az utolsó operett amin Kálmán Imre dolgozott az Arizona Lady volt, a darab premierjét azonban már nem érte meg. Párizsban halt meg 1953. október 30-án. Kívánsága szerint Bécsben temették el.