Hétszázadszor tűntek fel a Fantomok a tükör mögött, és remegett bele a színpad Christine hangjába a Madách Színházban. November 9-én jubileumi előadással ünnepeltek az alkotók, a művészek és a nézők. A közönség csakúgy, mint a 10 évvel ezelőtti bemutatón, állva tapsolt az előadás végén.
A Madách Színház előadása a világszerte játszott Fantomok-musicalek sorában azért számít egyedinek, mert ez volt a Webber mű első non-replica változata. Az alkotók, Szirtes Tamás vezetésével nem az eredeti londoni előadást „másolták” a Madách színpadára, hanem egyedi felfogásban vitték színre a darabot. A budapesti Fantom sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 10 éve játsszák, szombaton pedig 700. alkalommal gördült fel a függöny a közönség előtt.
A jubileum alkalmából a Madách Színház rendhagyó előadással lepte meg a nézőket, hiszen három Fantom, három Raoul és két Christiene is feltűnt a színpadon: a „titokzatos lény” maszkját Sasvári Sándor, Csengeri Attila, és Posta Victor öltötte magára, Cristine-ként Mahó Andreát és Fonyó Barbarát, Raoul szerepében pedig Homonnay Zsoltot, Magyar Bálintot és Bot Gábort láthatta a közönség.
A darab második felvonásának elején egy werkfilm idézte fel 2003. május 30-át, Az Operaház Fantomja budapesti premierjét, amelyen Andrew Lloyd Webber is jelen volt, illetve a közönség betekinthetett a Fantom-bemutató előkészületeibe is. A filmben a Madách Színház emléket állított mindazoknak a művészeknek, alkotóknak is, akik valaha részesei voltak a produkciónak, de a jubileumi előadást már nem élhették meg. Többek közt Vágó Nelly jelmeztervezőnek és Seregi László koreográfusnak. „Két csodálatos ember nem lehet köztünk, korszakos művészek voltak, szakmájuk legjobbjai… rendkívüli módon hiányoznak” - mondta az előadás végén Szirtes Tamás.
A Madách Színház igazgatója, a musical rendezője a jubileumi produkciót követően minden kollégájának, munkatársának köszönetet mondott, amiért ez a „mágikus darab” ennyi előadás után is ilyen dinamikus. „Azért, hogy egy ilyen este létrejöjjön közel százan dolgoznak: a színház díszítői, világosítói, kellékesei, öltöztetői, az úgynevezett színpadi tárak, akik közül a művészekhez hasonlóan mindenki belead apait anyait azért, hogy az előadás tökéletes legyen, és akik miatt jó bejönni esténként a Madách Színházba” – fejtette ki a darab rendezője.
Szirtes Tamás beszélt arról is milyen hatással volt Az Operaház Fantomja a színház életére. „Vannak olyan darabok, amelyek nem csak remek színházi estét szereznek a nézőknek, hanem a benne szereplők életét is megváltoztatják. Az Operaház Fantomja ilyen. Nem csak sokunk pályáját, gondolkodásmódját változtatta meg a Fantom, de nagyban befolyásolta a Madách Színház egész történetét. 2003-ban, amikor bemutattuk a darabot, a Madách Színház egy csodálatos új pályára állt: akkor döntöttünk úgy, hogy a zenés színdarabok szolgálatába állítjuk a tehetségünket, a kreativitásunkat ” – mesélte Szirtes Tamás.
A jubileumi, hétszázadik Az Operaház Fantomja előadás két extra produkcióval zárult: Kokas Katalin hegedűművésznő adta elő Fantom variációját, és különleges pas de deux-t táncolt a Magyar Állami Operaház két balettművésze, Nakamura Shoko és Bajári Levente, aki Az Operaház Fantomja ihlette pas de deux koreográfusa is volt.
A 700. Fantom-jubileum képekben:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.