Ünnep – Momentán Fesztiválnapló, 7. rész

(főnév) 1. Nap, melyen egy család vagy közösség egy örvendetes esemény évfordulóját üli meg. Éppen ez történt hétfőn, november 11-én: kereken 10 éves lett a Momentán és legnépszerűbb előadásuk, a RögvEst. Ünnepeltek. A Momenán Fesztiválnapló hetedik, befejező részét olvashatják.

38

 

Család? Kisközösség? Nagy közösség? Nem is tudom, hova kellene sorolni a hétfői események résztvevőit. A Momentánban az a furcsa, hogy a légkör olyan családias. És nem idézőjelben, szóval nem abban az értelemben, hogy hát igen, ma csak 12 néző volt ott. Nem. 130 néző volt ott ma is és tegnap is, és teltház volt kb. a születésnapi fesztivál minden napján.


Akkor mitől? Hogy tegeződünk? Hogy meg vagyunk szólítva? Hogy őket is a keresztnevükön szólítja Bódy Gergő, a műsorvezető? Hogy a mi ötletünkre, életünkre, első randinkra, a mi táskánk tartalmára improvizálnak? Hogy nem csak sziporkázni látjuk őket, hanem közben nevetni, izzadni, bajba kerülni és aztán kimászni is belőle? Vagy hogy előadás után kijönnek közénk a büfébe és lehet még beszélgetni kicsit az élményekről és az estéről?

Ezen az estén nem csak friss élményekről beszélgettünk, hanem egészen régiekről is. Például hogy hogyan kerültek ők össze (Földessy Margit drámastúdiójában), hogyan lett belőlük Momentán (olyan nevek voltak még versenyben, mint a KarakTÁR társulat és a Kölcsön Testek Társulat!?), melyik társulati tagok laknak olyan közel egymáshoz, hogy átlátnak egymás nappalijába (Gergő és Zsuzsi) és milyen tévésorozatot fordít évek óta Levente (pankráció). Kvíz született ugyanis a társulatról, amit mi, nézők kitölthettünk, hogy aztán a műsorvezető ünnepélyes körülmények között győztest hirdessen.

 

10

 

Az eredményhirdetés már lent volt a kisszínpadon, az IMPRÓ klubjában, ami nem éppen 130 emberre van berendezve, de mi, nézők mégis ott zsúfolódtunk, mert valahogy senkinek sem akarózott hazamennie. Maradni akartunk, hogy velük együtt örüljünk, ha már ők is megosztották velünk az örömüket. Sőt, nem csak megosztották, hanem megköszönték, minket is megtapsolva – hiszen a Momentánt, mint elhangzott, kizárólag a nézők tartják fenn. Megtapsolhattuk önmagunk után a Momentán technikusát is, aki még hét évvel ezelőtt ismerte meg őket és aki – amikor a társulat saját helyre költözött – egyszerűen követte őket. (Éppúgy, mint az előadások alatt, hiszen kiderült: tekintve, hogy fogalma sincs mi fog történni a színpadon, neki is folyamatosan improvizálnia kell a fények terén.)

A két felvonásnyi nevetés utáni újabb jókedvhullám akkor következett, mikor Tóth Barnabás, a társulat tagja (civilben filmrendező) levetített egy videót az ősidőkből: az első Momentán előadásról és az első Momentán nyári edzőtáborról, ahol megdöbbentő frizurájú Momentán tagok adtak riportot és tervezgették a jövőt. És beszélgettek arról, hogy vajon mik a buktatók, hány éven keresztül fognak együtt maradni, mitől félnek és miért szeretik a Momentánt. Fiatalok voltak. Pedig most sem túl öregek még. Jó volt látni, hogy ők sem imprógurukként bújtak ki a tojásból, hanem volt egy út, ami ide vezetett.

 

203


Másnap a születésnapi 10 nap záróestje. Az előadás címe: Best of Momentán. Az elmúlt évtized kedvenc estjeinek kedvenc játékai. Lehetnének fáradtak, de nem. Szárnyalnak. Nehéz kedvenc pillanatokat kiemelni.

1. A nyitómese a szilvásváradi pisztrángebédről – amelyben jó és rossz fordulatokat kell váltogatniuk, és amelyben van durrdefekt, árvíz, jó kedélyű asszonyka és jóízű pisztráng, túlsúlyos férj, szalmonella és megnyugtató sms Pintér Sándor mobiljáról.


2. A nézőlány vágyálmát beteljesítő patetikus dal, melyben megéneklik, hogy ha Detti keményen küzd a jogosítványért, akkor lecserélheti végre az undok BKV-t és autóval járhat majd a gimibe! (ez volt ugyanis a lány vágya.).


3. Bódy Gergő egyszerre kedves és frappáns megnyilvánulásai a közönséggel való kokettálás közben. Ja ez nem is kedd volt, hanem hétfő: amikor megkérdezte egy fiútól, hogy milyen utcában lakik és az hezitált, mire Gergő: jó, de azért reméljük valahogy hazatalálsz…


4. Az Önök kérték című nosztalgiaműsor, ahol a két kenetteljes és tenyérbe mászó műsorvezető (Tóth Barnabás és Nemes Takách Kata) felkonfja után – küldi Marika néni vejének Sarlódra és üzeni, hogy ne hozzatok, mert megtaláltam a karácsonyfa-állványt! – egymás után három improvizált műremek hangzik el közéleti témában – egy Cseh Tamás paródia (Kiskovács Attila), egy Vers Mindenkinek (amelyben Várady Zsuzsi a nézők által kivágott szalagcímekre rögtönöz bravúros lírai költeményt), és egy operett részlet Harsányi Bence és Boldoghy Borbála előadásában. Könnyek között vagyunk.

Jó tíz nap volt. Ha igaz, hogy a nevetés fiatalít, akkor én most bizonyára visszafiatalodtam azt a tíz évet, amit a Momentán öregedett. Boldog születésnapot!


Szerző: F. N.

Fotók: Szikora Tímea, Sámpár Anna

Forrás: Momentán Társulat