Újra színpadon az Edith és Marlene - Villáminterjú Mészáros Mártával

Huszonöt év után ismét Budapesten rendezi meg Mészáros Márta a legendás Edith és Marlene-t Botos Éva és Nagy-Kálózy Eszter főszereplésével. Ennek kapcsán adott rövid interjút.

A darabról:

 

Negyed százada a Pesti Színházban volt a darab ősbemutatója, ahol Kútvölgyi Erzsébet és Hernádi Judit játszották a címszerepeket. Mészáros Márta akkor először dolgozott ezzel a zenés darabbal, amely Piaf és Dietrich alakjain túl a két nő viszonyát: barátságát, rivalizálását, viszályait is felidézi. Huszonöt év után ismét Budapesten rendezi meg Mészáros Márta a legendás Edith és Marlene-t.

A Centrál Színház Kisszínpadán Piaf szerepében Botos Éva, Dietrich szerepében Nagy-Kálózy Eszter lép színpadra december 5-étől. A darab szerzője Pataki Éva, aki saját bevallása szerint ma már nem merne két ilyen zseniről írni, ilyen őrültségbe csak fiatalon vág bele az ember.

 

Meszaros Marta

 

Villáminterjú Mészáros Mártával:

 

Mennyiben fontos neked, hogy Edith és Marlene valóban megjelenjenek a színpadon?

Az nem fontos, hogy Edith és Marlene hasonlítsanak az egykori dyívákra. Az nem is menne. Sokszor megrendeztem már ezt a darabot, és mindig az volt a legfontosabb igényem, hogy a két igazán nagyformátumú színésznővel dolgozhassak, akik tudnak énekelni. 

Magunk közt szólva, Marlene távolról sem énekelt úgy mint Piaf...

Bizony nem, de nagyon sajátos hangon szólt. Piaf pedig világszám volt, egy megismételhetetlen csoda. Őket nem lehet megismételni, miképpen Greta Garbo-t és Marilyn Monroe-t sem. A megoldás az, ha az őket megszemélyesítő színésznők nagy egyéniségek és erős személyiségek. Jelenségek. Akik titokzatosak, szabálytalanok, izgalmasak.

 

Tehát a szereplőidnek nem kellett Edith és Marlene gesztusaibam elmerülniük? 

Nem az a jó, ha leutánozzák, hanem az, ha megjelenítik őket. Egy jó színész - pláne kettő -  képes éreztetni azt, hogy ezek a nők koruk nagy és meghatározó egyéniségei voltak. 

A szerző, Pataki Éva azt mondta: a fiatalságának tudható be, hogy megírta ezt a darabot, most nem merne belevágni...

Igen, mert Piaf "megcsinálhatatlan". Rengeteg filmet készítettek róla, de ha a legutóbbihoz nem találják meg Marion Cotillard-t, máig se lenne érvényes Piaf mozi. Amikor Éva megírta ezt a darabot, Magyarország különösen zárt világ volt, ahol sejtlemes legendaként jelent meg ez a két női ikon. A barátságukról is akkoriban olvastam. Ritkán találkoztak, de mégis szenvedélyesen vonzódtak egymáshoz. 

 

edith es marlene szoro
De te már akkoriban sem voltál bezárva...

Hálás vagyok a franciáknak, akik már akkor nagyon szerették a filmjeimet, így a hatvanas években is gyakran járhattam Párizsban, ezért ismerhettem az akkori idők vad asszonyait, dolgozhattam is velük. Mivel szerettem őket, a várost és a francia kultúrát, én ajánlottam a témát Évának, aztán rábíztam, hogy végül mit kezd vele.

A devianciájuk is vonzott? 

Igen, a szabálytalanságuk, a bátorságuk. Nehéz megközelíteni őket, mert bolondok és zsenik voltak, biszexek voltak, utolsó kurvák voltak... mit mondjak még? Huszonöt éve, a bemutató után jól le is dorongolt bennünket a kritika. Nem szerették látni éppen ezt a két nőt, és éppen így. Erkölcstelennek, hazugnak, butának tartották a darabot a kritikusok.

Ez volt aztán az ajánló levél! Kútvölgyire és Hernádira a mai napig emlékszem. Ami meglepett az az, hogy a darabból kiderült: mind a két nő nagyon tudatosan élte azt az életét, pedig én azt hittem, hogy sok tekinteteben kiszolgáltatottabbak voltak. 

Piaf – attól a pillanattól kezdve, hogy kikerült az utcára - mindig pontosan tudta, mit akar. Fantasztikus temperamentummal élte az életét, de talán még következetesebb volt, mint Dietrich. Dietrich élete vége felé, 90 évesen, nagyon fegyelmezetten meg is ivott másfél liter viszkit naponta. Sokat küzdött Hollywooddal, és sok rossz filmet készített. Piaf viszont sohasem tévedett. Mindenben elementáris volt. Marlene csak akkor mutatkozott meg teljes valójában, ha hozzá hasonlóan nagy kaliberű rendezővel találkozott. A saját titka és póza nagyon sérülékennyé tette. 

 

IMG 5824
Mennyit változott benned a darab 25 év alatt? 

Alapvetően nem sokat. Továbbra is úgy látom, ezek a nők, a múlt század csodálatos jelenségei, bátrak, harcosok, önazonosak, kemények voltak. A változás az egyes produkciókban jelentkezik, hiszen különböző országokban, különböző színésznőkkel rendezek. Más a lengyel, a német, a cseh színésztechnika, más a humor, máshol hatódnak meg a nézők. Sőt! Olyan is előfordult, hogy a lengyelek olyasmin sírtak, amit nálunk észre sem vettek. 

Botos Éva és Nagy-Kálózy Eszter hogyan alakulnak át a próbák alatt? 

Eszter telitalálat. Olyan, mintha várta volna ezt a szerepet. Ő egy titokzatos színésznő, rejtélyes, furcsa. Szép és kemény és nagyszerű stílusa van. Abszolút profi. Nincsen olyan nagy hangja mint Évának, de pontosan tudja azt, amit tud. Mindig lenyűgöz, amikor egy színésznő pontosan ismeri a határait. Éva végletes és nagy temperamentumú. Kevesebb titkot hordoz, de annál több szenvedélyet. Izgalmas találkozás az övék.

 

Szerző: Sándor Erzsi