Tompos Kátya: "Néha jó kimozdulni"

A Nemzeti Színház Johanna a máglyán című előadásának próbaidőszakában kérdezte Tompos Kátyát tartalmi partnerünk, a Fidelio. Lapszemle.

 

A Fidelio cikkéből:

Fidelio


"A szerződtetési tárgyaláson Vidnyánszky Attilával átbeszéltük, milyen darabokban számítana rám, és kik rendeznének a színházban. Láttam Attila rendezéseit, régebbről ismertem a társulatából néhány színészt, és vágytam arra, hogy az általuk képviselt színházi gondolkodásba egyszer majd belekóstoljak. Jelenleg egy Paul Claudel és Arthur Honegger által írt színpadi oratóriumot próbálunk. Nagy kihívás és gyönyörű feladat a számomra" - mesélte Tompos Kátya az interjúban.

Az általa megformált szerep kapcsán elmondta: Szent Johanna nem egy kitalált alak, hanem történelmi személy, akiről írásos dokumentumok maradtak fenn. "Tetteivel olyan figyelmet váltott ki, amely rengeteg szerzőt, művészt megihletett. Amióta világ a világ, az emberiségnek véráldozatokra van szüksége, hogy időnként úgy érezze, megtisztul, ezért szükségszerűen kiiktat egy nem kívánatos személyt a saját köreiből. Jeanne d'Arc a franciák szabadságharcát vívta az angolok ellen, azok árulták el és küldték a halálba, akik a kezdet kezdetén mellette álltak, akik biztatták és akiknek segített" - hangsúlyozta a Nemzeti társulatának tagja.

 

Tompos Katya - JohannaFotó: Puskel Zsolt, fidelio.hu


Tompos Kátya hozzátette, mivel az elmúlt pár évben rengeteg kortárs feldolgozásban készült klasszikus darabban volt alkalma játszani, és a klasszikus nőalakok eljátszását most is hálás feladatként éli meg, akárcsak azt, hogy az éneklés mára már színészi pályája nélkülözhetetlen elemévé vált.

 

"Az együttesemmel való éneklés során sok minden kiderül számomra a színpadi létezés különböző formáiról is. Más az, ha társulatban vagyok, partnerekkel körülvéve, ahol én is egyenrangú partnernek számítok, és más az, amikor nekem kell frontemberként irányítanom egy zenekart. Ilyenkor főként rajtam a felelősség, nekem kell megteremtenem egyfajta atmoszférát, míg a színházban ott a rendező, a díszlettervező, a színészek, az ügyelő, a súgó. Csapatmunka mindkettő, de a színház mégis nagyobb biztonságot jelent, amiből néha azért jó kimozdulni, hogy másképp is feszegessem a határaimat" - fogalmazott Tompos Kátya.

 

A teljes interjú itt olvasható.