Lemezbemutató koncertet ad Tompos Kátya

A Nemzeti Színház színésznője a BMC színpadán mutatja be saját lemezét.

 

Lemezbemutató a BMC-ben:

 

Nemzeti Színház színésznője a Valami Amerika 2 című filmben csillogtatta meg először énektudását. A Magányos csónak című dal sokak kedvence lett. Az István a Király 2013-as előadásán Réka szerepét énekelte a Papp László Budapest Sportaréna és a Szegedi Szabadtéri Színpad közönségének. Énekesnőként talán kevesebben ismerték eddig, pedig Kátya otthonosan mozog a jazz, a pop és a világzene világában is. 2013 novemberében Keresztül Európán címmel jelent meg első önálló szólólemeze.

Az album egy zenei utazás Angliától Oroszországig. Dalok angol, francia, bolgár, magyar és orosz nyelven, kalandozás nem csak kelet és nyugat, de a különféle zenei stílusok között is. A dalokat Hrutka Róbert öltöztette megfelelő zenei köntösbe.

Kátya és zenekara a BMC színpadán mutatja be elsőként az album zenei anyagából készült koncertet december 14-én, szombaton, 19:30kor.


tompokatya

 

Interjúrészlet Tompos Kátyával:

 

– Milyen dalokból állt össze a lemez?
– Részben olyan anyagokat válogattam, amikkel korábban is sokat foglalkoztam, illetve tanultam újakat is. Hallhatók rajta Hrutka Róbert szerzeményei, megzenésített versek, Lackfi János-szövegre is készült dal, illetve lesznek rajta olyan költemények is, amiket nem énekelek, hanem elmondok. Tulajdonképpen zene fölé beszélek. Nagyon érdekelt, mindig is foglalkoztatott, hogyan függ össze a zene és a próza, tehát ezzel kísérletezgettünk. (…)

– Azt olvastam, hogy a készülő lemez egy zenés utazásnak is felfogható. Hány nyelven énekel rajta?
– Vannak bolgár, orosz, angol, francia és természetesen magyar dalok is.

– Bolgárul például mit énekel?
– A bolgár és az orosz a népi vonal. Népdalok, amiket áthangszereltünk, de közben vigyáztunk az eredeti hangzásra is. Azért is kellett ennyi idő erre a lemezre, mert néhány dallal én már nagyon régóta dolgozom, beleástam magam az eredeti zenei stílusba, amellyel kissé megbarátkoztattam Robiékat is. Sokat kísérleteztünk, próbálgattuk a dolgokat. A bolgár dal kísérete például értelemszerűen eltér az eredeti változattól, mert nem népi hangszerek kísérik, például van benne cselló, ami meglágyítja az egész hangzásvilágát, ugyanakkor valamennyit meg is tart az eredeti éléből.

– A francia rész?
– Azok inkább sanzonok, szvingesebb dalok.

– A magyar versek?
– Szép Ernő, Juhász Gyula és Lackfi János művei.

– Hogyan függenek össze egymással ezek a látszólag távoli világok?
– Pont ugyanannyira más mindegyik, mint amennyire hasonlítanak. Az előadásmód és talán az üzenetek miatt is. Ezeket a dalokat én gyűjtögettem össze, többségüket már énekeltem is. Számomra egy csokorba tartoznak. Folytatást a Magyar Nemzet oldalán talál.

 

Forrás: port.hu, MNO