„De hát én nem szintis vagyok!” - A Pintér Béla és Társulata zenei munkatársa mesélt
A 15 éves Pintér Béla és Társulatának interjúsorozatában ezúttal Kéménczy Antal, a társulat zenei munkatársa válaszolt. Lapszemle.
"Még zongora szakos hallgató voltam a Zeneakadémián, amikor 2003-ban felkértek a részvételre a Gyévuska című darabban. Darvas Bence, a kiváló zongorista volt a zeneszerző, de neki ahhoz, hogy meg tudja írni a darabot, muszáj volt otthon lennie – ezért kerestek valakit, aki a próbákon tudott zongorázni. Zöldfülű harmadéves voltam, még sosem dolgoztam színházban. Mély benyomást tett rám a próbafolyamat" - vallotta az interjúban Kéménczy Antal.
A zenész elmondta, a későbbiek során több előadásnak is ő lett a zenei vezetője. "Sok olyan dolog van, amivel először Bélánál találkoztam. A Korcsulában még szerepet is írt nekem: egy Zlatko nevű fiút – használjuk azt a szót, hogy – alakítok. Van is pár horvát mondatom, és végig ott ülök a színpad közepén egy szintetizátor mögött, pedig, ahogy a darabban is elmondom, 'én orgonaművész vagyok'. És ez valóban így van az életben is: Béla sok olyan elemet épít be az előadásaiba, amit tőlünk hall, ez is egy ilyen sztori. Egyszer tényleg felkiáltottam, hogy 'de hát én nem szintis vagyok, hanem orgonaművész' – ő pedig ezt aztán beleírta a darabba" - mesélte Kéménczy Antal.
A Korcsulában Quitt Lászlóval (Fotó: Dusa Gábor)
"Béla elég magasra helyezte a lécet; már vannak elvárasaim a színészi teljesítményt, a szerepformálást, a rendező ötleteinek megvalósítását tekintve. Azt várom egy előadástól, hogy szórakoztasson, kössön le, ne legyenek benne üresjáratok, és legyen benne valami, ami elgondolkodtat, amiről egész este lehet beszélgetni. Ha pedig zenés darabról van szó, akkor a zene valóban az atmoszférát vagy az adott szituációt erősítse. Vannak bizonyos drámai elemek, amiket rendszeresen használnak a zeneszerzők és a színdarabírók, például egy operettben sokszor fordul elő, hogy a főszereplő, mielőtt meghal, még négy-öt percig énekel. Hát Béla keze alatt ez biztosan nem így lenne" - szögezte le Kéménczy Antal.
A társulat zenei munkatársa elárulta, bár majdnem mindegyik előadást egyformán szereti, száméra azok a legkedvesebbek, amelyekben több mindent mutathat meg. "A Tündöklő Középszer és a Kaisers TV, Ungarn azért nőttek nagyon a szívemhez, mert azokban nem szintetizátoron, hanem akusztikus zongorán kell játszanom, és ez bizony nehéz feladat. Jó érzéssel tölt el, amikor ezekre készülök" - tette hozzá Kéménczy Antal.
A teljes interjú itt olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.