"A színház az egyetlen hely..." - Bárány Frigyest köszöntötték a Nemzetiben

Bárány Frigyest, a Móricz Zsigmond Színház örökös tagját pályafutásának 55 éves évfordulója alkalmából köszöntötték december 28-án a Nemzeti Színházban.


„Fontosnak tartom, hogy azok a művészek, akik vidéken vagy a határon túl szolgálják a magyar színházművészetet, érezhessék: egyazon család tagjai vagyunk mindannyian. A Nemzeti Színházban szeretnénk alkalmat teremteni, hogy pályájuk fontos állomásához érkező művészeket ünnepélyes keretek között köszönthessük fel” – fogalmazott Vidnyánszky Attila.


Ennek a hagyományteremtő rendezvénysorozatnak az első ünnepeltje Bárány Frigyes, aki 55 éve kezdte pályáját és 33 éve tagja a Móricz Zsigmond Színháznak.

 

 

Bárány Frigyes pályájáról:

 

1930-ban született Budapesten. Makay Margitnál tanulta a színjátszás alapjait. Elsőként az Állami Déryné Színház szerződtette. Első szerepe a Rómeó és Júliában volt, mindjárt kettő is: Benvolio, valamint a Herceg.

1960–1964 között a debreceni Csokonai Színházban játszott. Itt rendezte őt Szász Károly, aki egy baráti társaságban hívta fel rá Gertler Viktor figyelmét. A rendező Jókai Aranyemberéből készült nagyjátékfilmet forgatni, és Kacsuka Imre kapitány megformálójának kivételével már minden szereplőt szerződtetett. A szerep eredetileg Darvas Ivánra várt volna, de a színész ’56-os szerepléséért még tiltólistán volt. A karakterében hasonló Bárány Frigyest Szász Károly ajánlotta Gertler figyelmébe. Az ötlet kitűnőnek bizonyult. A film 1962-es bemutatója országos ismertséget és számos további film- és televízió-szerepet hozott a fiatal debreceni művésznek.

 

Barany Frigyes eosz-3306

Fotó: eoszfotó, nermzetiszinhaz.hu


Bárány Frigyes 1964-ben a József Attila Színházhoz szerződött. Együtt játszott Darvas Ivánnal és Koncz Gáborral a színháztörténeti jelentőségű Becket vagy Isten becsülete című Jean Anouilh drámában; a 7 évad alatt többek közt partnere volt Szemes Marinak, Bodrogi Gyulának, Gobbi Hildának és Láng Józsefnek.

1971–1972 között a Győri Kisfaludy Színház, 1972–1974 között a szolnoki Szigligeti Színház művészeként dolgozott. 1974-től 1981-ig a Pécsi Nemzeti Színházban lépett fel, ahol pl. megformálta Moliere: Don Juan című művének címszerepét, amit addig rajta kívül csak Gábor Miklós játszott az országban. Majd ugyanitt hét éven át végigjátszotta a Nógrádi Róbert igazgató, Czimer József dramaturg és Sík Ferenc főrendező nevéhez fűződő Illyés-drámák korszakát.

1981-től tagja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatának. Alapító volt, ma már örökös tag, 1990-es nyugdíjba vonulása óta is aktív, megbecsült művésze a társulatnak.

„Hiszek abban, hogy a színház hat az emberekre. Különösen mostanában a színház az egyetlen hely, ahol az ember találkozhat az emberrel. Amikor a színész és a közönség együtt van, a játék legnagyszerűbb pillanataiban, olyankor tényleg összedobbannak a szívek. Én most már majd nem veszek részt benne; de hiszem, hogy a színháznak mindig van jövője” - mondta 1990-ben, nyugdíjazása idején.
 

Forrás: nemzetiszinhaz.hu