A tévé és a magas kultúra kapcsolatáról - Beszélgetést szervezett a Nemzeti Művész Klub

A Hotel Nemzeti Budapest által alapított Nemzeti Művész Klub szakmai háttérbeszélgetéseket szervez, ahol különböző alkotók vitathatják meg véleményüket egy-egy témáról, ami a művészeket is érinti. Az első beszélgetésre a tömegmédia és a magas kultúra kapcsolatáról december 16-án került sor Karafiáth Orsolya, Faragó András, Feke Pál és Szabó Győző részvételével.

2013 februárjában avatott új tagokat és ekkor kezdte meg működését a Nemzeti Művész Klub, amely tagjai mostantól rendszeresen gyűlnek össze, hogy minden alkalommal megvitassanak egy-egy aktuális művészeti témát, teret adva annak, hogy a művészeknek alkalmuk legyen a közös véleményformálásra. A jelenleg 23 tagot számláló klubban a tavaszi bővüléssel nemcsak a létszám, de a képviselt művészeti ágak is színesedtek, mindez pedig mostantól egy mélyebb kulturális párbeszédet indíthat el az alapító Hotel Nemzeti és a klub tagjainak reményei szerint. A művészet és a nyilvánosság kapcsolata volt az első Nemzeti Művész Klub témája, amely során Karafiáth Orsolya, Faragó András, Feke Pál és Szabó Győző beszélgetett arról Bódy Gergő műsorvezetővel, mennyiben van létjogosultsága ma a média nyilvánosságának egy művész életében, mit tesz, ha valaki sokat szerepel a médiában, és milye eszközökkel növelheti egy művész az ismertségét.

 

 

NMK1


"Bármennyire sokat szerepelek a médiában, az esetek 97 százalékában pontosan tudom kontrollálni, hogy mit és mennyit beszélnek rólam az emberek. Mindenkinek meg kell értenie azt, hogy a művészek is pénzből élnek - ezért vállaltam el 4 éve, hogy egy újság reklámarca legyek, de azon belül én döntöttem el, hogy csak magamat adom, nem öltöztetnek be semmilyen maskarába, és mint Szabó Győző jelenek meg. Teret kell adnom annak is, hogy a bulvármagazinok írjanak rólam, közben viszont mégis büszke lehetek arra, hogy a Centrál Színházban teltházzal játsszuk Stohl Andrással aktuális darabunkat, a Jó zsaru, rossz zsarut. Ott, mint művészt ismernek el minket, és sikerrel megy a darab" – mondta el Szabó Győző, aki szerint a lényeg, hogy egy művész kontrollálja a róla megjelenő híreket. 

A Nemzeti Művész Klub tagjai abban egyetértettek: szükség van nyilvánosságra az érvényesüléshez, és a kereskedelmi televíziók térnyerésével egy-egy televíziós megjelenés nagyon sokat lendíthet egy művész karrierjén. "A probléma az, hogy ma kizárólag a művészetből – kimondottan az én szakmámra koncentrálva az írásból – nem lehet megélni Magyarországon. Éppen ezért éreztem szükségét korábban annak, hogy olyan televíziós szerepléseket is elvállaljak, amelyekbe egyébként íróként nem mentem volna el, illetve ma sem mondok nemet céges rendezvényekre. El kell fogadni, hogy a magas kultúra és a nyilvános szereplések, médiamegjelenések nem zárják ki egymást. De megfigyeltem a levelek, a visszajelzések és közönségtalálkozók tapasztalatai alapján, hogy a könyveim olvasói és azok, akik a televízión keresztül ismernek, nem feltétlenül ugyanazok az emberek" – mondta el Karafiáth Orsolya író, költő.

NMK2

Feke Pál kifejtette: nagyon fontos, hogy egy művész a saját érdekeit hatásosan tudja képviselni, és annak ellenére, hogy a legfontosabb a tehetség, manapság egy művész számára a média tud igazán teret nyitni. "Az, hogy szerepeltem A Társulat című műsorban, egy mérföldkő volt az életemben. De volt olyan kollégám, akinek az igazgatója nem engedte, hogy jelentkezzen. Ezt már akkor sem értettem... Manapság már szinte elvárás egy színházi színész felé, hogy tegyen az ismertségéért, és vállaljon televíziós szereplést is. Hiszen utána könnyebben jönnek be a nézők a színházba, hogy megnézzék. Egyszer egy számomra fontos ember arra figyelmeztetett, hogy lehet bulvárújságban szerepelni, ha emellett olyanokban is megjelenek, ahol a kultúrával foglalkoznak – így kiegyenlítődik a mérleg". Feke Pál azt is hozzátette, fontosnak tartja, hogy egy művész tudja magát menedzselni, és legyen tárgyalóképes, mert ez a színházi munkáját is megkönnyíti. 

A művészek arról is szót ejtettek, hogy itthon a "celeb" szó teljesen mást jelent, mint külföldön. Itthon egy olyan személyt jelöl, aki elsősorban médiaszereplő, nem pedig művész, ezért ebben a formában egyik alkotó sem szeretné magára venni ezt a meghatározást.

 

NMK3

 

A háttérbeszélgetésen az a kérdés is felmerült, ki az, aki ma Magyarországon sztárnak számít. Ennek kapcsán Faragó András kiemelte, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a sztárság nem csak az országos ismertséget jelenti. Véleménye szerint, a vidéki színházakban is játszanak színészek, akik a saját közegükben ismertek, szinte sztának számítanak, és ezt kizárólag a színházban nyújtott teljesítményüknek köszönhetik. "Tény, hogy az, aki színésznek áll, egy kicsit exhibicionista. Az én tervem is az volt, amikor több, mint 30 éve elindultam ezen a pályán, hogy ismertté váljak. De minidg is határt szabtam annak, hogy mennyit mutatok meg a magánéletemből" - tette hozzá a színész.

A Nemzeti Művész Klub színész tagjai arra a kérdésre is kitértek, vajon kell-e egy művésznek válogatnia a szerepek között, van-e különbség szerep és szerep, darab és darab között. "Sokan kérdezték pár hónapja, hogy miért vállaltam el az István, a király jubileumi előadásának főszerepét. Erre a válaszom egyértelmű volt: a szerepért. Nem írhatunk át egy-egy mondatot, ha nem tetszik, és nem hagyhatunk ki egy dalt, ha nincs kedvünk elénekelni, ezért el kell fogadnunk, hogy minden darab úgy kerek, ahogyan megalkotják, a mi a feladatunk pedig az, hogy minél hitelesebb alakítást nyújtsunk" - zárta a beszélgetést Feke Pál.

Forrás: Nemzeti Művész Klub