Eötvös Péter zeneszerző 70 éves

Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, a kortárs zene kiemelkedő alakja január 2-án lesz hetvenéves.

Székelyudvarhelyen született, már kisgyermekként meghatározó zenei élményt jelentettek számára Bartók Béla művei. Tizennégy évesen vették fel a Zeneakadémiára, ahol mások mellett Kodály Zoltán volt a tanára, zeneszerzői és karmesteri tanulmányait Budapesten és Kölnben végezte. Klasszikus zenei tanulmányaival párhuzamosan a Vígszínház zenei vezetőjeként dolgozott és filmzenét is komponált, ő írta Szabó István Álmodozások kora, Makk Károly Macskajáték, Sára Sándor Tüske a köröm alatt című alkotásainak muzsikáját. A hatvanas évek közepétől Németországban, Franciaországban és Hollandiában élt és dolgozott. 1968-tól a kölni Stockhausen Ensemble tagja volt, 1978-1991 között a Pierre Boulez által alapított Ensemble InterContemporain művészeti igazgatójaként működött.

 

eotvos


Eötvös Péter
először karmesterként szerzett hírnevet: az elmúlt három évtizedben a világ legnagyobb zenekarait, többek közt a Berlini, a Müncheni, a Londoni és a Bécsi Filharmonikus Zenekart dirigálta rendszeresen, első vendégkarmestere volt a Budapesti Fesztiválzenekarnak és a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak is. A leghíresebb operaházakban (köztük a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, a párizsi Chatelet-ben) és a világ legjelentősebb fesztiváljain dirigált.


991-ben hozta létre a Nemzetközi Eötvös Intézet Alapítványt, majd 2004-ben az Eötvös Péter Kortárszenei Alapítványt a pályakezdő zeneszerzők és karmesterek támogatására. Több külföldi zeneművészeti főiskolán tanított, rangos fesztiválokon tartott szemináriumokat, így rendszeresen rendez mesterkurzust a szombathelyi nemzetközi Bartók szemináriumon is. Az újonnan megnyílt Budapest Music Centerben (BMC), amely a Nemzetközi Eötvös Intézetnek is helyet ad, idén kamaraopera, valamint karmester mesterkurzust szervezett.

 

Eötvöst egy nyilatkozata szerint elektroakusztikai és zenekari karmesteri tapasztalatai vezették az operához. Azt vallja, hogy az operaszínpadon, akár két hanggal is, jelentést hordozó atmoszférát kell teremteni. Zeneszerzői elismertségét a Lyoni Operában 1998-ban - japán rendezésben - átütő sikerrel bemutatott első operájától számítja, a mű több zenei díjat is kapott. A Csehov Három nővér című darabjából készült kortárs alkotás premierjéről - amelyen a három nővér szerepét kontratenor férfiénekesek alakították - a Deutsche Grammophon kiadó lemezfelvételt készített, az operát utóbb számos európai operaházban tűzték műsorra (Budapesten 2000-ben Szabó István rendezésében).

 


Operái a leggyakrabban bemutatott kortárs zenei darabok közé tartoznak. Jean Genet művét adaptálta A balkon (2002), Tony Kushner színdarabjából született az Angyalok Amerikában (2004), a Nobel-díjas Gabriel García Márquez regényéből a Szerelemről és más démonokról (2007), a Lady Sarashina (ugyancsak 2007) egy 11. században élt előkelő japán költőnő naplótöredékein alapul. Madách Az ember tragédia című drámai költeménye alapján íródott Az ördög tragédiája (2010), amelyet maga Eötvös komikus-utópisztikus operaként határozott meg, átdolgozásával született legújabb, Paradise Reloaded (Lilith) című operája. Ezen felül több kamaraoperát (Harakiri, Radames) is írt.


Operái mellett sok vokális, zenekari és hangszeres versenyműveket is jegyez. Zenei példaképeinek önálló darabokat szentelt: Nullapontok című alkotását Pierre Boulez-nek ajánlotta az új évezred köszöntéséül, s komponált művet karmester-ideálja, Stockhausen tiszteletére is. Hanglemezei között készült összeállítás magyar népmesékből (Száz magyar népmese), a Vokális művek című lemezére olyan műveit válogatta, amelyek zenévé alakított zörejen alapulnak. Az amerikai rockzenész Frank Zappával is dolgozott együtt, az ő tiszteletére írta Psalm 151 című művét. 2010-ben Schiller egy esztétikai értekező prózájára komponált vokális művet, 2013-ban volt az ősbemutatója Speaking drums című, Weöres Sándor nonszensz verseire íródott művének és Hommage á Domenico Scarlatti című kompozíciójának.

 

eotvos2


Eötvös Péter művészete elismeréseként megkapta a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat (1997), 2001-ben neki ítélték a Gramofon Magazin által alapított Magyar Klasszikus Díjat. 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2003-ban Budapest díszpolgára lett, a következő évben Cannes-ban megkapta a MIDEM zenei fesztivál legjobb élő zeneszerzőnek járó életműdíját, a Frankfurti Zenei Díjat (2007), a magyar kultúra követe címet (2008), valamint a velencei zenei biennále Arany Oroszlán életműdíját (2011). Tagja a francia Művészet és Irodalom Lovagrendjének, a Royal Philharmonic Society-nek, valamint tiszteleti tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Véleménye szerint a bartóki hagyományhoz való kapcsolódásban van mindennek a lényege - ebben rejlik a kortárs zene nagy magyar zeneszerzői, a Ligeti György-Kurtág György-Eötvös Péter trió világsikerének titka.

 

Forrás: Színház.hu, MTI