Ady/Petőfi - Rendhagyó irodalomórát rendez a Nézőművészeti Kft.

A Nézőművészeti Kft és a Manna Kulturális Egyesület előadása, az Ady/Petőfi egy egy rendhagyó irodalomóra keretein belül hozza közelebb Petőfi és Ady világát, személyiségét a diákokhoz. A január 16-i előadás után Fehér Renátó költővel beszélgethet a közönség a két költőről.

Az alkotók ajánlója az előadás elé:

 

"Gyakran találkozni azzal az általános vélekedéssel a diákok körében, hogy mindenki, aki a tankönyvekben szerepel, csak egy távoli, magasan a hétköznapi ember fölött álló, morálisan vitathatatlan erényeket felmutató hérosz lehetett, s el sem tudják képzelni, hogy milyen problémákkal, emberi gyarlóságokkal, hétköznapi drámákkal volt az ő életük is teli. Ahhoz, hogy egy irodalmi mű, vers, regény igazán meg tudjon érinteni, fontos, hogy lebontsuk ezt a falat múlt és jelen között, hogy beszélgessünk Petőfi vágyairól vagy éppen szerelmi csalódásairól, Ady betegségéről vagy anyagi gondjairól. Az Ady /Petőfi korabeli dokumentumokat, naplókat, leveleket és természetesen magukat a műveket felhasználva hozza emberi közelségbe a két költőt, hogy a fiataloknak személyesebb viszonya alakulhasson ki velük, és összetettebb képet kapjanak róluk. A januári előadást követően Fehér Renátóval beszélgethet a közönség a két költő kapcsán (is)."

 

ady

Ady/Petőfi - Kovács Krisztián és Katona László

 

Scherer Péter rendező a darabról:

ME: Hogy dőlt el, hogy melyik kutatási anyag hasznosul a darabban?

SP: A koncepció dokumentumokon alapszik: Ady és Petőfi levelezésein, prózai írásain - verseket nem nagyon használtunk. Azt hamar eldöntöttük, hogy valamiféle párhuzamos életrajz mentén alakítjuk a darabot. Idővel rájöttünk, hogy filmes technikával lehet az egyik momentumot a másikba fűzni. Miközben Petőfi magáról mesél, a színészetéről, az utazásairól, az életéről, Ady Petőfi történeteire reflektál hatvan év távlatából. Így egy furcsa párbeszéd alakul ki, ami szorosan összefűz két szólamot. Mivel halálra ítélt ötlet úgy megszólítani diákokat, hogy teljesen komolyan vesszük magunkat, kitaláltuk, hogy a két főszereplő játsszon úgynevezett fregoli szerepeket is. Én ezeket „sapkás szerepeknek” hívom, mert Laci és Krisztián mindig felvesz egy fejfedőt, hogy a karaktereiket meg lehessen különböztetni egymástól. A sapkások megszólalásait az improvizáció, és az innen-onnan felkutatott információk formálták, ezért az ő jeleneteikben sok tévhit, butaság vagy éppen nagy vehemenciával képviselt féligazság is elhangzik. Beépültek a darabba például olyan szövegrészletek is, amelyeket egy nyolcvanasévekbeli animációs filmből vettünk, Macskássy Kata Ünnepeink (1982) című munkájából. Ez egy gyerekszáj rajzfilm, 6 és 10 év közti iskolások beszélnek benne arról, hogy melyik ünnepen mit ünneplünk. A videóból kiderül, teljes katyvasz van a fejükben, összevissza kevernek mindent, nagyon helyesek. 

 


ME: A zene is szerepet játszik a darabban...

SP: Igen, két dal is elhangzik benne. Az egyik Az eldobott szerelem című, ezt Laci énekli. Ez volt Ady kedvenc nótája, amit a saját verséből zenésített meg egy Viktor nevű cigány. Az eredeti kottát nem találtuk meg, ezért Laci a házi rap együttesek modorában újította fel. Mindig tapsos... A másik egy Cseh Tamás dal, a Harminc asszonyt. Ezt én választottam ki.

ME: Bár nehéz tematikájú előadások, a Vakság és A gyáva esetében is fontos szerepet kapott a humor. Az Ady/Petőfi-nél is így van?

SP: Azt hiszem, igen. Mondjuk ezek ketten nem voltak vicces fiúk... Petőfinek volt egy kis humora, de ez nem ismert róla, őt kisajátította a forradalom. Adynak viszont egyáltalán nem volt humora, az írásai nagyon szigorúak. Ezért a humort a nézőkkel való interakcióba, vagy az említett sapkás figurákba lehetett becsempészni. 

 

A folytatást itt találják.

 

feher renato

Fehér Renátó

 

A Nézőművészetisek vendége lesz Fehér Renátó:


Fehér Renátó (1989-) költő, kritikus Sárváron, majd a Magyar Író Akadémia szépírói mesterkurzusán (Tóth Krisztina szemináriumán) szerezte első irodalmi elismeréseit. Tagja lett a Körhinta Körnek majd a JAK-nak, állandó és alkalmi szerzője az Apokrif, Litera, Prae, Műút stb. folyóiratoknak, de kritikáival számos helyen, így a Magyar Narancs és a Revizor Online felületén is találkozhat az olvasó. Verseit kötetben a Beszámított veszteség című antológia közölte először 2009-ben, ezt követték a Szép versek kötetekbe való felkérések, iletve a kötet nélküli szerzők számára létrehozott Petri György-díjra való jelölések is. Saját bevallása szerint a Melba kocka, A hála jogán, a Csak szilveszter és a Zsömleszag című versei után a Random-ország és a Forradalok már az átlagnál több emberhez is eljutottak. Hogy utóbbiak attitűdje mennyire áll közel Petőfi vagy Ady világához, azt már tőle tudjuk meg a januári Ady/Petőfi előadást követő közönségtalálkozón.

 

Szereplők: Katona László, Kovács Krisztián

Rendező: Scherer Péter 


Előadás: 2014. január 16.16.00 Thália, Arizona Stúdió

Jegyek, bővebb információk: jegy.ftp@gmail.com, 70/ 429 3346
www.facebook.com/fuggetlenthaliaprojekt