Hamupipőke - Rossini operáját mutatták be Szegeden

Pál Tamás vezényletével, Toronykőy Attila rendezésében, Kálnay Zsófia címszereplésével mutatták be január 17-én Rossini vígoperáját, a Hamupipőkét a Szegedi Nemzeti Színházban.

 

Darabismertető:

 

Don Magnifico lányai, Clorinda és Tisbe egész nap kényeskednek, miközben mostohatestvérük, Hamupipőke látástól vakulásig dolgozik. Egy koldus kopogtat be hozzájuk – az álruhába öltözött Alidoro, a herceg filozófusa. A nővérek elzavarják, de Hamupipőkének megesik rajta a szíve. A koldus azt ígéri neki, hogy jóságáért elnyeri majd jutalmát. Megérkeznek Ramiro herceg emberei, akik hírül adják, hogy a herceg menyasszonyt keres, és ezért bált rendez. Don Magnifico abban reménykedik, hogy egyik lányából hercegné lesz.

Megérkezik Ramiro herceg, aki lovászának, Dandininek ruháját öltötte magára. Alidoro elmondja neki, hogy Don Magnifico egyik leánya tökéletes menyasszony lenne. A herceg találkozik Hamupipőkével és egymásba szeretnek. Megjelenik a hercegnek öltözött Dandini. Hamupipőke hiába könyörög, apja nem engedi el a bálba. Ekkor a lány újra találkozik Alidoróval, aki ezúttal felfedi kilétét, és kéri, hogy tartson vele a bálba. A herceg ruháiba bújtatott Dandini a palotába kíséri a nővéreket és Don Magnificót. Alidoro egy gyönyörű teremtéssel a karján lép a bálterembe…

 

hamupipoke

 Fotó: szinhaz.szeged.hu

 

Toronykőy Attila rendező az előadásról:

 

"Abból a mondatból indultam ki, amit Hamupipőke a darab végén mond: »A bosszúm az, hogy megbocsátok«. Ez nagyon érdekes gondolat; a mai világban szinte elképzelhetetlen. Meseszerű, akárcsak Rossini Hamupipőkéje, amelyet felnőttek számára is élvezetes meseként állítottunk színpadra. Modern környezetben indul a történet, majd a herceg látványos rokokó álarcosbáljában folytatódik, ahol mindenki maskarában jelenik meg. A végén újra visszatérünk a mába, és valósággá válik a mese" – részletezte Toronykőy Attila.

 

A rendező elmondta, ha ismerős terepen dolgozik, akkor a rendezés mellett szívesen magára vállalja a díszlettervezés feladatát is. "Ez a színpadkép tulajdonképpen egy nagy cipőre emlékeztet, de nem úgy, mint a szabadtéris Marica grófnő hatalmas, piros körömcipője. Az operában a mesében szereplő cipellő helyett Hamupipőke egy karkötőt ad a hercegnek, mi azonban Pál Tamással úgy döntöttünk, hogy visszahozzuk a cipellős változatot, mert szerintünk ez is lényeges eleme a jól ismert Hamupipőke-történetnek. Ez a díszlet egy olyan lépcsőház, amely különböző nézetekből cipőre emlékeztet" - mesélte Toronykőy Attila a Délmagyarországnak.

 

hamupipoke

 

Kritikus szemmel a produkcióról:

 

"Hamupipőke hálátlan szerep. Két felvonáson át a többiek ellopják a show-t a címszereplőtől, akinek ráadásul épp a legvégén, a finálé rondójában kell legjobban odatennie magát. A premieren bemutatkozó Kálnay Zsófiát ez láthatóan nem zavarta, a fiatal mezzoszoprán hibátlanul énekelte a nehéz slágerária koloratúráit is. Másnap az ugyancsak pályakezdő Kertész Mónika énekelte a címszerepet, akire jól illene az opera eredeti címe, az Angiolina is, hiszen tényleg „angyalszerű" jelenség, olyan madárcsontú szépség, mint Audrey Hepburn, közben pedig csodás, meleg fényű hanggal rendelkezik. Igaz, a bel canto futamokat nem énekli még olyan könnyedén, mint kolléganője, de így is sikerült elbűvölnie a közönséget. Mindketten ígéretes mezzoszopránok, megérdemelten arattak nagy sikert a meglepő befejezés ellenére is. „Jóra fordul végre minden, / Messze száll a szenvedés" – éneklik a fináléban, de a rendező mintha azt üzenné: mindez csak naiv mese, vágyálom. Hamupipőke a rögvalóságra ébred." (Hollósy Zsolt, Délmagyarország)

 

Forrás: Szegedi Nemzeti Színház, Délmagyarország