Civil közösséggel dolgozik együtt a MU Színház

A MU Színház új kezdeményezéséről számolt be.

A MU beszámolója a Roseto-projektről:

 

A MU Színház 2013 szeptemberében elindította a Norvég Civil Társadalmi Alap (www.norvegcivilalap.hu) támogatásával, Roseto-projekt című programját. (Az 1960-as évek elején egy amerikai kisvárosban, a pennsylvaniai Roseto nevű helységben felfigyeltek arra, hogy az itt élő lakosok szívinfarktus okozta halálozása lényegesen alacsonyabb, mint az amerikai átlag; annak ellenére, hogy az egészségkárosító rizikófaktorok magasak a városban. A vizsgálatok során megállapították, hogy a várost az 1800-as évek végétől olasz emigránsok lakták, akik homogén etnikumú lakosságot alkotva megőrizték mediterrán életstílusukat, többek között a családi és közösségi összetartást, a közösségi tradíciókat. A közösségi kohézió, és a belőle fakadó társas támogatás pedig védőfaktorként funkcionált az egészségmegőrzésben).

A projekt során három kerületi civil közösséggel, szervezettel dolgozik együtt három drámapedagógus: egy diák közösséggel, egy nyugdíjas közösséggel, és a JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány segítségével egy álláskereső, kisgyermekes anyukákat tömörítő csoporttal.

A program témája a kirekesztés és a megkülönböztetés jelenléte az adott csoport életében, a problémák feltérképezése és megoldási javaslatok keresése. 

 

muszinhaz
A program célja a XI. kerületi civil társadalom, közösségek fejlesztése, a lakosok kommunikációs képességeinek, ezáltal önszerveződő-képességeinek javítása, hosszabb távon az egész kerület közösségi életének javítása: együttműködések erősítése, a tolerancia és a társadalmi elfogadás, valamint a demokratikus jogok gyakorlásának ösztönzése.

A három célcsoporttal való foglalkozás során nagy hangsúlyt fektetnek a program lebonyolítói az egyes csoporttagok önkifejezési módjainak és problémamegoldó képességének fejlesztésére is.

A projekt a Káva Kulturális Műhely drámapedagógusai és színházi szakemberei vezetésével, havi rendszerességgel meghirdetett foglalkozások keretében valósul meg; a program második felében pedig fórumszínházi forma keretében a csoportoknak közös fellépésre biztosít lehetőséget a MU az évad végén. 

A kisgyermekes anyukák csoportjával foglalkozó drámapedagógus, Patonay Anita így összegezte eddigi, projekttel kapcsolatos tapasztalatait:  „Az első foglalkozáson a résztvevőknek egy széken keresztül kellett megfogalmazniuk, milyennek látják a gyesen lévő anyukák helyzetét. Azonnal felmerült a kirekesztettség mint probléma, pedig akkor még nem is beszéltünk róla. Feldöntötték a széket, fölrakták egy pódiumra, ahol ki volt ugyan emelve, de egyben megközelíthetetlen, elszigetelt helyre került. Fontosnak tartjuk, hogy ne csak színésztréninget tartsunk, hanem létrejöjjön egy közösség is, ahol a tagok tényleg el merik mondani egymásnak, miről mit gondolnak. A résztvevők hatnak egymásra, mintákat tudnak adni egymásnak, és látják, hogy nincsenek egyedül a problémával. A lényeg, hogy ne  mindig csak a saját mókuskerekünket forgassuk.”