Újra téma lesz az operett - Konferencia a magyar populáris zenéről

A 20-21. századi magyar populáris zenéről rendeznek konferenciát január 31-én és február 1-jén az MTA BTK Zenetudományi Intézetében. A tanácskozás a cigányzenével, a slágerekkel, a táncházmozgalommal, a dzsesszel, az operettel, valamint a popzenével egyaránt foglalkozik.

"A konferencia célja, hogy fórumává váljon azokkal a zenei műfajokkal, stílusokkal kapcsolatos kutatásoknak, amelyeket Magyarországon az elmúlt bő száz esztendő folyamán könnyűnek, populárisnak, szórakoztatónak neveztek" - mondta Ignácz Ádám, a konferencia szervezője.

Mint kifejtette, a kétnapos ülés azt a sokszínűséget kívánja megragadni, ami a hazai és nemzetközi könnyűzene-kutatást egyaránt jellemzi: párbeszédet teremteni a legkülönbözőbb tudományterületekről érkező szakemberek között, egyaránt teret adni történészi, szociológiai, médiaelméleti szempontoknak, akárcsak esztétikai és a zenei analízis eszközeivel operáló zenetudományi megközelítéseknek.

 

965
A konferencián 22 előadó szólal fel tematikus blokkokba rendezve. Január 31-én a dzsesszé és az operetté a főszerep, a szakemberek e két műfaj második világháború előtti és utáni történetéből egyaránt szemezgetnek. Érdekesnek ígérkezik az operett átalakulásának nyomon követése a műfaj legismertebb, és talán legnagyobb hatású magyar darabja, a Csárdáskirálynő (Imre Zoltán előadása), illetve a század második feléből származó, már a kommunista fordulatot követően keletkezett művek (Heltai Gyöngyi és Bozó Péter előadásai) egymás mellé állításával.

Simon Géza Gábor Bacsik Elek dzsessz-zenész életútjáról beszél a politikai-társadalmi fordulatok tükrében, de szó lesz a táncház-mozgalomról (Tóth Endre) és a cigányzenéről is (Riskó Kata), Loch Gergely pedig a magyar kuplék történetébe enged bepillantást.

A szélesebb értelemben vett popzene a második napon, február 1-jén szombaton kerül a középpontba. Az előadások a hatvanas évektől napjainkig számos elméleti, politikatörténeti és esztétikai kérdést érintenek.

 
Forrás: MTI