Orlai Tibor: "A kultúra mindenképpen erőforrás-teremtés"

Orlai Tibor színházi producert az Orlai Produkciós Iroda működéséről, a szórakoztató és a művészszínház közötti különbségről, illetve a színházak magánfinanszírozásának lehetőségeiről kérdezte a Magyar Narancs. Lapszemle.

A Magyar Narancs cikkéből:


Orlai Tibor először a produkciós iroda működéséről beszélt. "Az Orlai Produkciós Iroda tulajdonképpen egy magánszínház. Négyen működtetjük, és folyamatosan színházi produkciókat hozunk létre; jelenleg több mint harminc előadást tartunk repertoáron. Ezekkel megpróbálunk egy arculatot kialakítani, egy színvonalat, értékrendet, gondolatiságot képviselni" - fogalmazott a producer.

orlai tibor

"Lehet és fontos is olyan szórakoztató színházat létrehozni, ami nem arról szól, hogy a néző két óráig jól érzi magát, aztán fél óra múlva már azt sem tudja, mit látott. Vannak témák, amelyek jobban előtérbe kerülnek nálunk, például, hogy az idős embereknek is joguk van az élethez, a boldogsághoz, és a másság különféle kérdései is gyakran előfordulnak. Ezekkel sok esetben nem művészszínházi megközelítésben foglalkozunk, de mindenképpen értéket szeretnénk képviselni velük" - tette hozzá a producer.

Orlai Tibor szerint a közönséget nem kiszolgálni, hanem megszólítani kell. "Mutatunk be olyan darabokat is, amelyekről pontosan tudom, hogy nem fognak 100 előadást megérni, de fontosnak tartom őket - ilyen például az elmúlt 40 év egyik legfontosabb irodalmi alkotása, a Jadviga párnája, amely nagyon sok, a mai korban felhasználható gondolatot tartalmaz, vagy a huszadik század zsidóságtörténetét bemutató stúdiószínpadi Rose, amit nagyon fontos játszani ma, amikor Radnóti-könyveket égetnek, és Horthy-szobrokat avatnak (...) Keresztfinanszírozással belemegyünk kockázatosabb előadásokba is - dolgoztunk már a KoMával, a HOPParttal, legközelebb talán a K2 Színházzal, és folyamatos az együttműködésünk a Jurányi Inkubátorházzal -, viszont ezt inkább stúdiószínházi területen vállaljuk (...) Ez egyértelműen beruházás. Kötelességemnek érzem, hogy a legprogresszívebb, az új utakat kereső és ezzel később a kőszínházakra is ható terület munkalehetőségeit támogassam" - mondta a producer.

 

Orlai Tibort arról is kérdezték, szerinte a műművészszínházaknak - különösen a függetleneknek -  lehetne-e esélyük a túlélésre, ha az állam többé nem támogatná őket. "A művészszínházak nem tudnak meglenni állami támogatás nélkül. Iszonyú hiba lenne, ha ez megszűnne, mert ahogy az már elhangzott, én Shakespeare Coriolanusát soha nem fogom tudni bemutatni - akkor senki nem is mutatná be. (...) Jelentős kérdés, hogy a kultúra és a színház a társadalom mely részének fontos, mely rétegéhez jut el, mert úgy lehet elérni a potenciális támogatókat, ha ez a réteg széles. Egy magas kultúrájú, nagy ismeretanyagú, széles látókörű társadalom hosszú távon egyre inkább értéket tud termelni, ki a művészi területen, ki a gazdaságban, ki az iparban, ki a bányászatban. Ameddig nem jönnek rá, hogy a kultúra mindenképpen erőforrás-teremtés, addig ilyesmiről nem lesz szó. És ezzel már a kultúrpolitikáról beszélünk" - fogalmazott Orlai Tibor.

 

A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.