Ahol hely van - A kaposvári Biennáléról jelentik

A Next Generation programban részt vevő művészeti szakos hallgatók írnak blogot a kaposvári Biennáléról.

assitej

 

Biennálé blog, 1. nap:


Amikor az ember színházi büfében – leánykori nevén: színésztársalgó – vendégeskedik, ritkán és sokára tud csak szabadulni attól a rendkívül nyomasztó érzéstől, hogy rossz helyen áll. Ül. Van. És rossz pohárból iszik és rossz italt. Mert valakinek a helyén és mert valakinek a poharából és mert valakinek a, mondjuk, kávéját. Így van ez mindig, mindenkor és mindenütt, szabályt erősítő kivétel nincsen.

 

 

Hacsak nem a kaposvári színház büféje – leánykori nevén: színésztársalgó – az idén májusban, a magyar gyerek- és ifjúsági színházak biennáléján. Itt most minden újságpapír: hajók, csákók, lámpaernyők, kisebb és nagyobb ezek és azok mindenfelé – átalakult, megváltozott, megfrissült, ami átalakulhatott, megváltozhatott, megfrissülhetett. A kaposvári színház nem helyet ad a biennálénak, hanem otthont. Vendégotthon a kaposvári büfé, a kaposvári színház, a kaposvári Fő utca: a magyar gyerek- és ifjúsági színházak vendégotthona. Harmadnapja élvezzük.

 

Cserébe nézünk és figyelünk, naplót írunk és szakmailag beszélgetünk, felolvasószínházat csinálunk és ott vagyunk mindenhol – ahol hely van. Mi, színművészetisek, Budapestről, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről. A feladatok komolyak. Mi szépek vagyunk és okosak. Van egy kis humorunk is. A hangulat jó.

 

A blog itt olvasható.